Általános, egyenlő, közvetlen és titkos

Általában a demokratikus országokban három-négy alapelven nyugszanak a választások. A szám azért változó, mivel a választások közvetlensége nem minden államban alapfeltétel; például az Amerikai Egyesült Államok elnökét nem közvetlen szavazással választják a polgárok. Szlovákia alkotmánya biztosítja mind a négy alapelvet, tehát az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választásokat.

Mi az általános választójog elve?

Az általános választójog azt jelenti, hogy a Szlovák Köztársaság minden állampolgára, aki elért egy törvény által megszabott korküszöböt – 18 év –, aktívan részt vehet a választásokon és élhet szavazati jogával, s ezzel osztozhat a képviselő-testületek összetételének meghatározásában. A választójog általánossága azt is jelenti, hogy a választó maga is megválasztható ezekbe a testületekbe. Nincs választójoguk a szellemileg fogyatékos, az egyáltalán vagy korlátozottan cselekvőképes, az önjogúságtól megfosztott, valamint a karanténban levő személyeknek, illetve bizonyos esetekben az éppen börtönbüntetésüket töltő személyeket is megfoszthatják választójoguktól. A passzív választójog azt jelenti, hogy minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy képviselővé, polgármesterré, köztársasági elnökké válasszák. A passzív választójog gyakorlásának alsó korhatára önkormányzati képviselő esetében 18, parlamenti képviselőknél 21, polgármesterek esetében 25 év. Köztársasági elnök olyan személy lehet, aki betöltötte 40. életévét.

Mi az egyenlőség elve?

A választójog egyenlősége azt jelenti, hogy a választások során minden állampolgár egyenlő, vagyis leadott szavazata ugyanolyan fontos és azonos súlyú, mint más választóé.

Mi a közvetlen voksolás elve?

A közvetlen szavazás értelmében a képviselő-testületek tagjait közvetlenül maguk a polgárok választják, azaz a voksolás nem közvetve, képviselőkön, ún. elektorok segítségével történik.

A legfontosabb alapelv

A titkos szavazás a választójog legfontosabb alapelve. Nélküle nem lehetséges szabályosan és igazságosan lebonyolítani a választásokat. Voksoláskor az állampolgár számára olyan feltételeket kell kialakítani, hogy zavartalanul és úgy választhassa ki a jelölt(ek)et, aki(k)re a szavazatát adja, hogy senki se tudhassa meg, kire szavazott. A választóhelyiségekben elkülönített helyeket alakítanak ki, ahol a polgárok megjelölik a szavazócédulákon a jelölteket; ezután a cédulákat egy külön borítékba teszik. A nyilvánosság előtt csupán a boríték szavazóurnába helyezése történik, amelyet a választási bizottság felügyel.

Ki tartózkodhat a választási helyiségekben?

A választások titkosságához hozzátartozik az is, hogy a választási helyiségben csak olyan személyek tartózkodhatnak, akikről a törvény rendelkezik. Jelen lehetnek a Központi Választási Bizottság által akkreditált személyek, például újságírók vagy választási megfigyelők is. Az elkülönített választóhelyeken csak maga a voksoló polgár tartózkodhat, még a választási bizottság tagjai sem léphetnek oda.