A választójog politikai alapjog

Aki elmúlt 18, szavazhatSomogyi Tibor illusztrációs felvételeA demokrácia olyan politikai rendszer, ahol az állampolgárok maguk választhatják meg, kik kormányozzák országukat, ahol az emberek szabadok és egyenlők, jogaikat pedig törvény védi. Szlovákiában szeptember 20-21-én lesznek a soron következő, demokratikus parlamenti választások, melyekkel kapcsolatban néhány hasznos tudnivalót és érdekességet állítottunk össze.

Mi a választójog?

A választójog kettős természetű: egyrészt azoknak a jogszabályoknak az összességét értjük alatta, amelyek az állami hatalomgyakorlás középpontjában elhelyezkedő képviseleti szervek létrehozásának módját határozzák meg; másrészt a választójog politikai alapjog, amely a hatalomban való részvétel jogát jelenti. A választójog a politikai jogok egyik alappillére, melyet az úgynevezett elsőgenerációs emberi jogok csoportjába sorolunk. A választójoggal élve az adott polgár gyakorolja beleszólási jogát a közügyek irányításába a választott testület összetételének a meghatározásán keresztül. Erre azért van szükség, mivel kivitelezhetetlen lenne, hogy mindenki minden közügyhöz kifejtse a véleményét, illetve döntsön róla. ĺgy a parlamenti választások során a polgár a leadott szavazatával az általa választott politikai tömörülést hatalmazza fel, hogy jogait és érdekeit a törvényhozáson belül képviselje. Innen is ered az önkormányzati vagy az országos választott testületek tagjainak a megnevezése – képviselő. A megválasztott képviselőnek elsősorban a saját választóit kell képviselnie. Lényegében a választójog biztosítja a polgár részvételét a közhatalom gyakorlásában.

Mi biztosítja a választójogot?

Szlovákiában a polgárok választójogát alkotmányunk 30. cikke rögzíti. Alaptörvényünk kimondja: a polgároknak jogukban van közvetlenül vagy képviselőik szabad megválasztásával részt venni a közügyek igazgatásában. Alkotmányunk szerint mindenkit megillett a közvetlen és a tikos szavazáshoz való jog. A választásokon részt vehet minden olyan, 18. életévét betöltő szlovákiai állampolgár, aki a voksolás idején az országban tartózkodik, mivel az ország területén kívül – a nagykövetségeken, a konzulátusokon – nem hoznak létre választási körzeteket.

Mikortól ismerjük a választójogot?

A választójog nem mindig tartozott az úgynevezett elsőgenerációs emberi jogok közé. Még a 20. század elején sem volt az általános választójog ismert a világ legtöbb fejlett államában. Különböző feltételekhez kötötték, ki rendelkezhetett választójoggal. Ez legtöbbször vagyoni vagy származási kikötéseket jelentett, de gyakori volt a választójog műveltséghez, adóhoz, illetve fajhoz való kötése is. Egy – a nem szerinti – megkötés szinte mindenhol érvényben volt: a nők sokáig nem járulhattak az urnákhoz. Nagy-Britanniában például a gyengébb nem képviselői csak 1927-ben, Svájcban még később, 1971-ben, népszavazás eredményeképpen kaptak választójogot. A társadalmak demokratizálódásával a különböző feltételek fokozatosan eltűntek. Manapság a választójogot nemcsak az államok törvényei, hanem több nemzetközi emberjogi egyezmény is rögzíti úgy, hogy megkövetelik: a választások szabadok, titkosak és lehetőleg minél általánosabbak legyenek.