A választási rendszer

A választási rendszer eszköz, mely segítségével a képviselet elvéből valóság lesz. A választók ugyanis csak azt választhatják ki, hogy melyik pártra vagy jelöltre adják voksukat, a választási rendszer viszont azt határozza meg, hogy a leadott szavazatok milyen módon befolyásolják a parlamenti mandátumok elosztását. A képviselői helyek tényleges elosztása attól függ, milyen választási rendszert alkalmaznak az adott államban. Szlovákiának arányos választási rendszere van, ezért a voksolás egyfordulós. Az arányos rendszer feltétele egy többmandátumos választási körzet, melyben a választók nem egy konkrét jelöltre, hanem egy pártlistára adják szavazatukat. A parlamenti mandátumokért így elsősorban nem személyek, hanem pártok versengenek. A mandátumot a pártok a leadott szavazatok arányában nyerik el – ebből adódik az arányos megnevezés. Ez a fajta – Európában leginkább elterjedt – választási rendszer elsősorban a kisebb pártoknak kedvez, ugyanakkor hitelesen tükrözi a parlamentben a politikai erők országos támogatottságát. A választójogi törvény értelmében a Szlovák Köztársaság egész területe egy választási körzetet alkot. A szavazásra és a szavazatok számlálására a községek polgármesterei választási körzeteteket hoznak létre, és kijelölik a választási helyiségeket legkésőbb 30 nappal a választások előtt. A törvény szerint egy szavazási körzetre arányában 1000 választónak kell jutnia. A község távol eső részein önálló szavazókörzetet lehet létrehozni, ha legalább 50 választó van az adott körzetben. Külön szavazókörzet alakítható ki az egészségügyi és szociális intézményekben, ha legalább 100 választó van ott. Ebből adódik, hogy egy nagyobb településen több szavazókörzetet is létrehoznak.