Alkotmánybírák: szigorúbb feltételek

A kormánykoalíció javaslata alapján csak az lehetne alkotmánybíró, aki betöltötte 45. életévét, letetette az ügyvédi vagy az ügyészi vizsgát, beszél legalább egy világnyelvet, legkevesebb 15 éves jogi gyakorlata van, rendszeresen publikál vagy tudományos munkát végez, illetve tanít – ismertette a feltételeket Gál Gábor (Híd) igazságügyi miniszter azzal, hogy a tárcaközi egyeztetésre bocsátott javaslaton készek módosítani. A feltételek között szerepel továbbá, hogy a jelöltnek a jog területén általánosan elismert személyiségnek kell lennie. Gál szerint elképzelhető, hogy ezt a megfogalmazást még pontosítják, bár erről még nincs egyezség. A jelölteknek továbbá motivációs levélben kell megindokolniuk, miért szeretnének alkotmánybírók lenni.

Jövő februárban a 13 alkotmánybíró közül 9-nek lejár a mandátuma. Ez azt jelenti, hogy a parlamentnek addig 18 alkotmánybíró-jelöltet kell megválasztania, az államfő pedig közülük kilenc bírónak 12 évre szóló megbízólevelet ad át.

„Az Alkotmánybíróság az utolsó jogi instancia ebben az országban, ezért sem mindegy, hogy kik foglalják el a megüresedő alkotmánybírói posztokat, és hogy hány szavazattal választják meg őket. A koalíciónak több mint 80 szavazata van, gyakorlatilag elfoglalhatja az Alkotmánybíróságot, és az olyan embereknek, mint Robert Kaliňák, Robert Fico és Norbert Bödör büntetlenséget garantálnának 2031-ig” – állítja Igor Matovič (OĽaNO), aki szerint a javaslat bebetonozza az Alkotmánybíróságot. Az ellenzék és szakemberek egy csoportja is azt javasolja, hogy az alkotmánybírókat alkotmányos többséggel, azaz 90 szavazattal válassza meg a parlament.

Az ellenzéknek kevés a 76 szavazat

Az ellenzék egyelőre nem támogatja az alkotmánybírók megválasztását szigorító koalíciós javaslatot, ők alkotmányos többséggel választanák meg az alkotmánybírókat. Azonban záros határidőn belül meg kell állapodnia, ellenkező esetben az Alkotmánybíróságon csak négy bíró marad.

Az alkotmánybírók megválasztását szabályzó alkotmánytörvény módosításához legalább 90 szavazat szükséges, egyelőre azonban csak a koalíció állapodott meg a módosításokról. Az általuk kidolgozott javaslat alapján egyebek mellett minősített többséggel, legalább 76 szavazattal választanák meg az alkotmánybíró-jelölteket.

Igor Matovič (OĽaNO) emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság nem egyszer felrótta Szlovákiának, hogy az alkotmánybírókat nem alkotmányos többséggel, tehát nem 90 szavazattal választja meg. „Vannak országok, ahol kétharmados többséggel választanak alkotmánybírót, nálunk ez 100 szavazatot jelentene” – magyarázta Matovič, aki szerint a javaslatból egyértelmű, hogy a koalíció nem akar komolyabb előrelépést az Alkotmánybíróság kapcsán. A napokban közel 40 elismert jogász, jogtudós, volt és jelenlegi alkotmánybíró közös javaslatot dolgozott ki, ebben ők is azt javasolták, hogy az alkotmánybíró-jelölteket első körben 90 szavazattal kelljen megválasztani. Sikertelen voksolást követően a további szavazások során már 76 szavazat is elegendő lehetne. Gál Gábor szerint a koalíció ebben nem tudott megállapodni, a jelöltek megválasztására 76 szavazatot javasol. „A plénum jelenlegi összetételéből kiindulva úgy vélem, 90 szavazattal nem tudnánk megválasztani a jelölteket” – mondta Gál, aki szerint végül a függetlenek javaslata szerint is 76 szavazattal választanák meg a bírójelölteket.

Jogászok szerint a parlamentnek nyílt szavazással kellene megválasztania az alkotmánybíró-jelölteket. Gál Gábor viszont állítja, valóban szabadon, minden nyomástól mentesen akkor szavazhatnak a képviselők, ha a voksolás – ahogyan eddig – továbbra is titkos marad. Ő maga is ezt a formát támogatja. A szakemberek nem tartják indokoltnak azt sem, hogy a jelenlegi 40-ről 45-re emeljék az alkotmánybíró-jelöltek korhatárát. Peter Wilfling, a Via Iuris jogásza szerint a korhatár blokkolhatja a fiatalabb korosztály jelölését, ami azt eredményezhetné, hogy nem lesz elegendő alkalmas jelölt a felszabaduló posztok betöltésére.

Az ellenzéki OĽaNO hiányolja a koalíció javaslatából, hogy a jelöltekkel szemben nem kritérium a politikai függetlenség. Gál Gábor úgy fogalmazott, ha a Híd egyedül kormányozna, más javaslattal állt volna elő. Tervei szerint a kabinet nyár végén, a parlament pedig ősszel tárgyalhat a tervezett módosításokról. A tervezet automatikussá tenné a bírók kinevezésének megszüntetését. Az év végével minden olyan bíró kinevezése megszűnne, aki az adott évben betöltötte a 68. életévét.