Kilenc alkotmánybíró kerestetik

Közel negyven elismert jogász, jogtudós, volt és jelenlegi bíró, alkotmánybíró dolgozta ki az alkotmánybírók megválasztását szabályzó törvény szigorítását. Közös nyilatkozatukban azt állítják, hogy az utóbbi évek negatív tapasztalataiból kiindulva módosítani kell az alkotmánybírók megválasztásának módját, hogy a taláros testületet olyan bírók alkossák, akik következetesen védelmezni fogják az alapvető jogokat, a jogállamiság alapjait és az igazságszolgáltatást.

Nyilvános szavazást

A szakemberek egyebek mellett azt javasolják, hogy az alkotmánybíró-jelölteket első körben legkevesebb 90 képviselői szavazattal kelljen megválasztani. Ha sikertelen az első voksolás, a további szavazásokon 76 szavazat is elegendő lehetne a bírójelöltek megválasztásához. A jelöltekkel szemben alapkövetelmény lenne a feddhetetlenség és a szakmai rátermettség. „A bírójelöltnek eddigi életvitelével garantálnia kellene, hogy bírói feladatait becsületesen, pártatlanul és függetlenül fogja ellátni” – áll a javaslatok között. A tervezet alapján az alkotmánybírói posztra már nemcsak egy szűk kör jelölhetne személyeket, a poszt betöltésére maguk a jelöltek is jelentkezhetnének. A szakemberek színvonalasabbá tennék a jelöltek meghallgatását, hogy a parlamenti képviselők és a nyilvánosság pontos képet alakíthasson ki az alkotmánybírói poszt várományosairól. Javasolják továbbá, hogy az alkotmánybíró-jelöltekről szóló szavazás legyen nyilvános. Eddig titkos szavazással választották meg a bírójelölteket. „Az alkotmánybírók megválasztására vonatkozó javaslatunk a demokratikus értékeken, az átláthatóság és az előreláthatóság elvén alapul, valamint a bírók szakmai, független és erkölcsi integritásán” – állítják a javaslat kidolgozói, melyet a Via Iuris oldalán hoztak nyilvánosságra.

Kilenc új bíró lesz

2019 februárjában 9 alkotmánybíró mandátuma jár le. A parlamentnek ezért még idén 18 alkotmánybíró-jelöltet kell megválasztania. Minden betöltendő posztra két jelöltet kell felkínálni az államfőnek, a jelenlegi szabályozás szerint ugyanis a mindenkori államfő dönt a bírók személyéről. Az államfő által 2019-ben kinevezett 9 alkotmánybíró 2031-ig töltheti be a bírói posztot.

Gál Gábor (Híd) igazságügyi miniszter a napokban azt állította, hogy tárcája már kidolgozta az alkotmánybírók megválasztását szabályozó módosító javaslatot. Részleteket azonban addig nem hajlandó elárulni, míg a tervezetről nem születik egyezség a koalíciós partnerek között. A szakemberek tervezetére pozitívan reagált.

Titkos koalíciós javaslat

A koalíciós tanács tegnapi megbeszélése után Robert Fico, a Smer elnöke kijelentette, hogy egyeztettek a szigorításról. Az azonban nem világos, mikor hozzák nyilvánosságra azt a tervezetet, melyre mind a három párt rábólintott.

Robert Fico feltételül szabná, hogy csak az lehet alkotmánybíró, aki már betöltötte 45. életévét, legalább egy világnyelvet beszél és letette az ügyvédi vizsgát. A Smer elnöke 76 képviselői szavazathoz kötné a bírójelöltek megválasztását, mert szerinte 90 képviselői szavazat túl sok lenne a bírójelöltek megválasztásához.

Peter Wilfling, a Via Iuris jogásza, a szakemberek közös tervezetének egyik szerzője szerint az nem járulna hozzá az Alkotmánybíróság színvonalának emeléséhez, ha a jelenlegi 40-ről 45-re emelnék az alkotmánybíró-jelöltek életkorát. „Ez a korhatár blokkolná a fiatalabb korosztály jelölését, ami azt eredményezhetné, hogy nem lesz elegendő alkalmas jelölt a felszabaduló posztok betöltésére” – véli Peter Wilfling.