Bár az Alkotmánybíróság múlt héten úgy döntött, hogy a köztisztviselői fizetések befagyasztása alkotmányellenes, határozata csak néhány hivatalvezetőre és minisztériumi alkalmazottra vonatkozik, a parlamenti képviselők, a kormánytagok és az államfő bérére már nem.
Az Alkotmánybíróság döntött, a képviselői fizetések ügye bizonytalan
Míg a parlamenti képviselők fizetése a 2011-es szinten marad, addig a Számvevőszék főnökének és helyettesének, a Nemzetbiztonsági Hivatal főnökének és az ombudsmannak a fizetése emelkedhet, a honatyák az ő bérüket többé nem fagyaszthatják be.
A parlamentben idén végleg meg akarják oldani a képviselők fizetésének kérdését, hogy többé ne kelljen a bérbefagyasztásról szavazni. A témát tavaly november elején nyitotta meg Bugár Béla, a Híd elnöke. Mivel nem tudott megegyezni az SNS-szel és a Smerrel, a parlamenti képviselőknek ismét be kellett volna fagyasztaniuk a fizetéseiket. A kompromisszumos megoldás végül az lett, hogy a béreket egy euróval emelték meg, a rendszeres befagyasztást pedig egy, a tisztviselők juttatásait szabályozó komplex törvény váltja fel idén.
Azt, hogy mit tartalmaz majd a törvény, egyelőre nem tudni. A képviselőknek már a május 9-én kezdődő parlamenti ülésen kellene megvitatniuk a javaslatot, ám lapértesülések szerint a jogszabály még nem készült el. Az eddig kiszivárgott információk szerint az elképzelés az, hogy a parlamenti képviselők bérét már nem az átlagfizetések, hanem a medián bér alapján számolnák ki. Ez utóbbi olyan matematikai középérték, amely az átlagértéknél reálisabban és pontosabban jellemzi a fizetésbeli eloszlásokat. Míg ugyanis az átlagfizetések nagyságát néhány magasabb fizetés erősen megemelheti, a medián a valós középértéket mutatja: ennél az értéknél az emberek fele keres többet, pontosan a fele pedig kevesebbet. Ezen kívül összevonnák a képviselők fizetését a költségtérítési átalánnyal, az így kapott összeget adóztatnák meg. Jelenleg ugyanis a képviselők a költségtérítési átalány után nem fizetnek adót.
Az utóbbi években a 2011-ben meghatározott fizetést kapták a parlamenti képviselők, de nemcsak ők, hanem valamennyi közjogi méltóság is, akinek a fizetése a parlamenti képviselőkéhez kapcsolódik. Így nem számíthatott magasabb bérre a köztársasági elnök és a miniszterek sem. Kivételt képeztek a bírók és az ügyészek, az ő bérüket nem lehetett befagyasztani. A képviselők fizetését a törvény 1961 euróban szabja meg, emellett jár nekik átalányköltség, amely a Pozsonyon kívüli lakhellyel rendelkező képviselők esetében 1615 euró, a pozsonyiak esetében pedig 1385 euró. A parlamentben funkciót betöltő képviselők további kiegészítést kapnak.
A köztársasági elnök a képviselők fizetésének négyszeresére, 7844 euróra jogosult. Andrej Kiska azonban minden hónapban szétosztja fizetését a rászorulók között. A kormánytag fizetése a képviselői bér 1,5-szöröse, a kormányfő ehhez még havi 746 eurót, helyettesei 497 eurót kapnak. (dem, SITA, TASR)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.