Ajándék a térségben élőknek

A párkányi híd felújítását szervező csoport élén hazai részről Peter Barek, a közlekedési és távközlési minisztérium közlekedési infrastruktúra államtitkár-helyettese állt. A mai ünnepélyes átadással kapcsolatban őt kértük fel az építés értékelésére és az új helyzetből adódó változások jellemzésére.

– Nagyon jó érzés volt állni a kész hídon. A szerző felvételeSokáig úgy tűnt, hogy a híd képe csak lassan változik, már-már kételkedtünk, képesek lesznek-e tartani az őszi határidőt.

Hivatalnokként nagyon örülök annak, hogy ezt a feladatot sikerült teljesítenünk. Ez egyértelműen minden résztvevő sikere. A híd újjáépítése során ugyanis nagyon bonyolult problémával szembesültünk és ma már elmondhatjuk, nagyszerűen bevált az a magyar– szlovák közös normaegyesítési szakbizottság, amelynek felállítására a két ország között első alkalommal került sor. Ez például a hivatalos építészeti felügyeleten túl még egy független szakértőt is megbízott az építkezés folyamatos követésével. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a kivitelező konzorcium tagjai valóban mindent megtettek azért, hogy időben sikerüljön befejezni a munkát. A határidő betartása még annak ellenére is sikerült, hogy a különféle folyamatok elhúzódása miatt a vállalt nagyon szoros ütemtervhez képest egy hónapos késéssel kezdhették csak meg a munkát. Ez is igazolta a pályázati bizottság döntését, amely a négy jelentkező közül épp a magyar Ganz-Mávag és a kassai IS konzorciumát bízta meg a kivitelezéssel és örülök, hogy a döntés szerencsésnek bizonyult. Ma már nyugodtan kijelenthetem, hogy a végeredmény csak úgy volt elérhető, ha mindenki, aki a terveket készítette, aki az építkezésen dolgozott, különleges odaadással végezte munkáját. Pedig szó szerint drámákat is átéltek, emlékezzen csak arra a helyzetre, amikor épp megkezdték az egyik hídmező beemelését és közben feltámadt a szél. ĺgy most nagyon elégedett vagyok és elmondhatom, hogy amikor első alkalommal láttam készen a hidat, nagyon jó érzés töltött el.

A mérnökök eredetileg több változatot is papírra vetettek. Lett volna értelme valamilyen más alternatívának, mint az úgynevezett nosztalgiaváltozatnak?

Elképzelhetetlennek tartom, hogy más formában épült volna újjá a párkányi híd. Ez ugyanis egy városi híd, amely szó szerint két városközpontot köt össze. Nagyszerűen sikerült, a terhelési próbák során a mozgások szinte teljesen az elméletileg számított értékek szerint alakultak. A Mária Valéria híd elsősorban a gyalogos- és személygépkocsi-forgalomra szolgál, ezt a kisteherforgalom és a kezdeti félreértések tisztázása után az autóbuszforgalom egészíti ki. Ezzel teljes mértékben teljesíti küldetését, hogy az ott élők, illetve a városba látogató turisták mindkét oldal lehetőségeit teljes mértékben kihasználhassák. Sőt, véleményem szerint a híd kedvező hatással lesz a szintén városi hídként szolgáló, emellett tranzitforgalmat is bonyolító komáromi hídra is – legalábbis ami a személyforgalom egy részének átvállalását illeti.

Kibírja a környékbeli közlekedési hálózat a várható forgalomnövekedést?

A felkészülés részeként jelentősen átalakítottuk a hídfőt és a városban is változásokra került sor. Nem állítom azt, hogy a rekonstrukciók sora lezárult, ám a szakértők által becsült forgalomra jelenleg elégséges a kapacitás. Megtörténhet persze, hogy a növekedés a vártnál nagyobb lesz, akkor néhány helyen újabb beavatkozásra lesz szükség, de ez nem jelent megoldhatatlan feladatot.

A párkányiak sikerén felbuzdulva több helyen is hídépítéssel kapcsolatos kezdeményezés született. Ezek megvalósítására lát némi esélyt?

Egy Duna-híd megépítése a szakemberek számára generációs kihívás. Úgy gondolom viszont, hogy a párkányi híddal kapcsolatos együttműködés során szerzett tapasztalatok alapján a továbbiakat már zökkenőmentesen képesek lennénk végigvinni. Kérdés viszont, hogy mikorra válik reálissá egy újabb hídépítés lehetősége. Nyilvánvaló, hogy a komáromi híd túlterhelt, ezért valószínű, hogy ha majd eljön az ideje, a teherforgalmat átvállaló új híd is egy nagy terelőút részeként valahol a város környékén készül el, ami viszont része lesz az országos gyorsforgalmi úthálózatnak. Sőt, azt is figyelembe kell majd venni, hogy addigra várhatóan mindkét ország tagja lesz az Európai Uniónak, vagyis már nem lesz szükség arra, hogy minden tagország külön-külön kezelje a saját úthálózatfejlesztési koncepcióját. A párkányi híd most egy kicsit enyhít a helyzeten. Úgy gondolom, hogy az új híd kérdése 2005 után kerülhet érdemben napirendre.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?