A zsákmányát védelmező medve felújítása

A liptóújvári (királylehotai születésű) Stróbl Alajos (Strobl, 1856–1926) nevének hallatán a nagyközönségnek elsősorban híres köztéri szobrai jutnak eszébe: Szent István lovas szobra a Halászbástya mellett, Erkelé és Liszté a budapesti Operaház épületén, Arany Jánosé a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében, a Mátyás király-kút a budai vár belső udvarán vagy Jókaié, Pesten, a Jókai téren.

Mielőtt a felújított és ünnepélyes keretek közt újra közszemlére bocsátott medveszobra történetére térnénk, ejtsünk szót röviden Stróbl másik két vadszobráról is.

A kimúló szarvasbika (1906) bronzszobra Károlyi Lajos gróf megrendelésére készült, s 1952-ig a stomfai (Stupava) kastélyparkban állt. Ez idő tájt itt kaszárnya volt, ezért a vadászszövetség előrelátóan áthelyeztette a szobrot a zólyomi vár udvarára. A vár karbantartási munkálatai során azonban az értékes alkotás mindennek és mindenkinek útjában állt, fahulladék és törmelék borította. Szerencsére 1958-ban Pozsony kikölcsönözte magának a vadászkiállítás idejére, ahonnan a malonyai arborétumba került, s onnan véglegesen mai helyére, a kistapolcsányi erdészeti hivatal parkjába.

A kopó és a vaddisznó harcát ábrázoló mű (1902) eredetileg Stróbl királylehotai kastélyának parkjában állt. A második világháború után nagyon megrongálódott, s bár restaurálták, sajnos, nem elég sikerrel. Szerencsére készült róla két bronzmásolat, az egyik Liptószentmiklóson áll, a másik a kistapolcsányi parkot ékesíti. Sok jel vall egyébként arra, hogy A kopó és a vaddisznó még 1894-ben készült, alkotója a tervek szerint a Mátyás király-kút egyik mellékszobrának szánta. A Mátyás király-kút terveinek megváltozása után A kopó és a vaddisznót barátjának, Hauszmann Alajosnak ajándékozta, aki azt az annavölgyi villájának kertjében állította föl Szentendrén. Tehát akár az is elképzelhető, hogy az eredetileg Királylehotán álló szürke öntvény, mely most nagyon rossz állapotban a liptóújvári erdészeti szakiskola előtt látható, szintén csak másolat.

A harmadik szobor egy muflonkost marcangoló medvét ábrázol. Ennek története 1909 novemberének végén kezdődik, gróf Andrássy Géza betléri medvevadászatán. Ezen megfigyelő művészként részt vett Stróbl is: a vadászat végén az Esterházy Móric által elejtett medvéről készített mintát. A zsákmányát védelmező medve szobra még elkészülte évében (1910) szerepelt a bécsi Nemzetközi Vadászati Kiállításon, s a magyar pavilon ékessége volt. Aztán mindenki úgy tudta, és sokan tudni vélik máig, hogy a szobrot Andrássy Géza vásárolta meg, és Betlérből került Kistapolcsányba, holott az végig Kistapolcsányban állt, csak éppen József főherceg példás vadaskertjében. A hatvanas években, amikor először láttam a szobrot, nagyon rossz állapotban volt. A muflon teljesen tönkrement, jóakaratú, de hozzá nem értő kezek úgy segítettek rajta, hogy betonból formázták meg. (Többen úgy is írtak a szoborról, mintha a muflon eleve kőből, a medve bronzból lett volna.) Az utolsó csapás 1991 szilveszterén érte a szobrot: vandálok petárdát raktak a medve pofájába, a robbanás teljesen letépte arcának elülső részét. Ekkor került A zsákmányát védelmező medve raktárba, s várta ott keservesen sorsát tizenöt éven át.

A szobor felújítása 2006 novemberében Andrej Margoč és Peter Zelman restaurátorműhelyében kezdődött, újraavatása pedig a kistapolcsányi kastélyparkban 2007 májusában volt. Ekkor valójában kétszer is avatták, mert a rendbe hozott értékes alkotást most már védett helyen, a vadászkastély előcsarnokában helyezték el, míg a belőle készült műanyag másolatot kint, a parkban. Stróbl Alajos születésének és halálának kerek évfordulóján tavaly Liptószentmiklósón életmű-kiállítást rendeztek, mely 2007. április 1-jéig volt megtekinthető, ugyanez augusztus 26-áig a zólyomi vár galériában várja a látogatókat. Jó hír a pozsonyiaknak és a csallóközieknek, hogy a vándorkiállításnak 2007. szeptember 13-ától október 21-ig Pozsony ad otthont.