A választóknak elegük van az álkonfliktusokból

„Hiába telt el négy év, az emberek nincsenek tisztában a megyei önkormányzatok szerepévelMária Pietová felvételeMeglepte önt, hogy a KDH Milan Belicát támogatja?

Meglepett, de nem túlságosan. Az első fordulót megelőző sikertelen tárgyalásokból kiindulva erre a lehetőségre is számítottam.

Amint kiderült, hogy ön kerül a második fordulóba, rögtön azt nyilatkozta, hogy az első forduló a szlovák–magyar kérdést megoldotta, most már essen szó a valós problémákról. Eddig még nem került sor ilyen tárgyilagos vitára ön és Milan Belica között. Miért?

A regionális sajtóorgánumok a választási törvényre hivatkozva ódzkodnak teret adni az ilyen véleménycserének. ĺgy továbbra is mindketten a saját kampányunkra összpontosítunk, de én a választások eredményétől függetlenül azt javasoltam, hogy utána találkozzunk, mert egy ilyen tapasztalat- és ötletcsere ösztönző lehet.

Szigeti László nem az ön javára mondott le, és a nyilatkozatok alapján az SDKÚ sem tárgyalt az MKP-val az ön támogatásáról. Ennek ellenére nyilván a magyarok szavazataira is számít. Kampánykörútja során járt a déli járásokban?

Természetesen, és a legfontosabb tapasztalatom ezekről a találkozókról az, hogy az emberek torkig vannak a nemzetiségi és az álkonfliktusokkal. Azt várják, hogy a politikusok végre az ő dolgaikkal törődjenek, ne pedig magukkal és egymással. Ha pedig valamilyen gond van, abból ne csináljanak rögtön nemzetiségi ellentétet, hanem pragmatikus megoldásokat keressenek. A magyarokat gyakran bírálják, hogy nemzetiségi alapon szavaznak. Most megmutatták, hogy ez nem igaz, és ha elégedetlenek a képviselőik teljesítményével, képesek nemet mondani nekik. Ebben a józanságban bízva remélem, hogy azt is látják: a két elnökjelölt közül én vagyok a párbeszéd keresésének, a konfliktusok elsimításának a híve. Véget akarok vetni a szüntelen viszályoknak, és nem akarom megengedni, hogy most, az erőviszonyok változása után bármiféle bosszúhadjárat vegye kezdetét.

Konkrét tervekről is szó esett ezeken a találkozókon?

Nem, mert ezt felelőtlenségnek tartanám. Elviekben annyit tudok ígérni, hogy a polgári egyenlőség alapján az egész régió javát szem előtt tartva fogok dönteni minden kérdésben, de hogy pontosan hol épüljön gyorsforgalmi út vagy ipari park, az nem lehet a kampány tárgya. Azért nem, mert ez nemcsak az elnök szándékától, hanem a megyei közgyűlésbe bekerült pártok frakcióinak érdekérvényesítő erejétől és együttműködő készségétől is függ majd. Azt megígérem, hogy ha én leszek az elnök, első lépésként könyvvizsgálókkal ellenőriztetem a megye gazdálkodását. Minden további intézkedés csak ennek a vizsgálatnak az eredményeiből következhet.

De azt csak tudja, hogy az eddig elhangzott tervek és ígéretek közül melyiket támogatná?

Támogatnám a nyugat-keleti és az észak-déli gyorsforgalmi út megépítését. Az Európai Unió 2007-től sokkal több pénzt szán gyorsforgalmi utak építésére, és ebből a pénzből annak juthat, aki kész tervekkel tud előállni, ezért a megyei hivatal alkalmazottainak bérezését is a pályázatok sikerétől tenném függővé. Szeretném, ha a megyében minél több ipari park létesülne, és nem politikai döntések alapján választanák ki a helyszíneket. Rendszeresen szeretnék találkozni a megye jelentős személyiségeivel, és nagy figyelmet szentelnék annak, hogy a polgárokat a megye feladatairól tájékoztassam. A mostani választások megmutatták, hiába telt el négy év, az emberek többsége nincs tisztában a megyei önkormányzatok szerepével, és alig érzékeli működésük hozadékát. Ez egyértelműen a mostani tisztségviselők hibája. Mindenek-előtt azonban a települési önkormányzatokkal való együttműködést szorgalmaznám, mert az előző négy évben a megyei önkormányzat teljesen magukra hagyta a polgármestereket. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a déli régiókban, ahol működött ez az együttműködés, látszik is az eredménye. Ezen a téren alaptalanul vádolják az MKP-t részrehajlással, mert a szlovák pártok képviselői javaslatokkal sem éltek.

A leköszönő képviselő-testület és a mostani elnök között az elején rossz volt a kommunikáció, a vége felé pedig már szinte semmilyen. Ezen a gyakorlaton hogyan javítana?

Állandósítanám a koordinációs tanács üléseit, ahol az elnök az egyes bizottságok elnökeivel megtárgyalja a gondokat, mielőtt még a plénum elé kerülnek. Ezen túl minden emberi viszonyok kérdése, és azt hiszem, hogy az új képviselő-testületben már minden pártnak elemi érdeke lesz, hogy kommunikáljon a többiekkel, mert egyiknek sincs lehengerlő többsége. Azt mondják, minden rosszban van valami jó. Nos a Nyitra megyei választások eredményében az a jó, hogy az önkormányzatban nem a magyar és a szlovák pártok között húzódik a határvonal, hanem minden párt esetről esetre, szavazásról szavazásra keres majd szövetségeseket.

Az utóbbi hónapokban szinte másról sem esett szó a megyei képviselő-testület ülésein, mint hogy melyik képviselő milyen igazgatótanácsnak és felügyelőtanácsnak a tagja. Bármennyire is az átláthatóság híve, azt, hogy a jövedelmező posztokat újraosszák, nyilván nem tudja megakadályozni.

Lehet, hogy illúziónak tűnik, de ha megválasztanak, szeretném elérni, hogy a képviselő-testület fogadjon el egy etikai kódexet, amellyel önmérsékletre kényszerítené magát. El tudom fogadni azt az érvelést, hogy a megyei irányítás alatt működő intézményeket a képviselők felügyeljék, de azt azért nem hiszem, hogy valaki éppolyan szakembere a kórházi ellátásnak, mint az útkarbantartásnak. Itt már felmerül a gyanú, hogy csak a befolyásról és a pénzről van szó, ennek pedig gátat kell szabni.

A hivatal mostani vezetője már kijelentette: akik csak a magyar nemzetiségüknek köszönhetően kerültek a hivatalba, azok számíthatnak arra, hogy elbocsátják őket. Hogyan döntené el, ki maradhat, és ki az, akinek mennie kell?

Számolok azzal, hogy az egyes pártok a saját jelöltjeiket akarják majd pozícióba juttatni. Ez a választások velejárója, de bizonyos játékszabályokat be kell tartani. Minden párt a szerzett százalékaránynak megfelelően vehet részt a megyei hivatal irányításában, és a legelső szempont az lesz, hogy a jelöltek megfeleljenek a szakmai kritériumoknak. Ha megfelel az a személy, aki most ott van, akkor ő marad a helyén, ha nem felel meg, mennie kell – függetlenül attól, kinek a protezsáltja. Színházigazgatóként csak egynémely ügyosztály munkáját ismerem, ezeken komolyabb átszervezést is el tudok képzelni, de nem biztos, hogy ez minden esetben az osztályvezető menesztését jelenti.

A megyei politizálás kiszámíthatatlanságát tekintve talán még a színidirektori és színészi képességei is hasznára válnak.

Nem kétlem. Nagy a beleérző képességem, és elég jól tudok uralkodni magamon akkor is, ha valakivel személy szerint nem értek egyet. Abban az értelemben, hogy minden személyes érzelmet és érdeket a háttérbe kell szorítani, az elnöki poszt is egy szerep. Nem fogom eljátszani, hogy mindenhez értek, de mindig meghallgatom azokat, akik valóban szakértői az adott területnek, és nem engedem meg, hogy Nyitra megyét a következő négy évben is a politikai csatározások tegyék hírhedtté.