A választás megmutatta Orbán tehetségének határait

A szerző felvételeA politológus szerint a második fordulóban nem várható nagy változás a végeredményben, minden bizonnyal marad a mostani MSZP–SZDSZ-koalíció.

Mennyire dőlt el a választások eredménye a második forduló előtt? A Fidesz – érthető módon – azt mondja, semennyire, a kormánypártok szerint teljesen.

A felek nyilván politikai érdekeik mentén kommunikálnak. Ha a Fidesz csak a menthetőt akarja menteni, akkor is azt kell kommunikálnia, hogy a választás még nem dőlt el, különben a szavazóik nem mennek el a második fordulóban. Az első forduló annyiban döntött, hogy a fennmaradó 110 mandátumból a kormánypártoknak kevesebbet kell megszerezniük a győzelemhez. Mi a Vision Consultinggal azt számoltuk, hogy ha a kormánypártok ebből a 110-ből 47-et megnyernek, azzal még nyerhetnek, a Fidesznek viszont legalább 64-et kell hoznia, hogy az MDF-fel többsége legyen, de hogy a Fidesz–MDF-többség kategóriának van-e egyáltalán értelme, az egy másik történet.

Van esélye az MSZP-nek abszolút többség elérésére?

Ennek kicsi a valószínűsége, de érdekes ebből a szempontból a két párt visszaléptetési megál-lapodása, ebben az SZDSZ számaránya alá ment a visszaléptetésekkel, nyilván egy későbbi önkormányzati megállapodás ellenében. De ebből a megállapodásból akár az is kijöhet, hogy SZDSZ-es szavazatokkal szocialista abszolút többség jön létre.

Van arra esély, hogy Orbán Viktor – ahogy ő fogalmazott – „megmozdítsa a vidéket”, és eddig passzívnak bizonyult tömegeket vigyen az urnákhoz a második fordulóban?

Szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. Ennél jóval mélyebb okai vannak, hogy vidéken miért nem szavaznak annyian. A részvételi adatok 1990-től folyamatosan Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabbak. Ez nyilván nem egy fátum, de azt sem hiszem, hogy egy háromnapos kampánnyal meg lehet változtatni. Ugyanakkor a helyi kampányban óriási erőt mozgósít az MSZP és az SZDSZ, majdnem kétszer annyi helyre jutottak el, mint a Fidesz.

Nem volt rossz stratégia Orbán Viktor részéről, hogy az első forduló után napokat töltött azzal, hogy nyomást gyakoroljon Dávid Ibolyára, bejelentse saját visszalépését, és előhúzza a kalapból Bod Péter Ákost mint közös kormányfőjelöltet? Ehelyett ő is járhatta volna a szavazóköröket.

Ez igaz, de ezeket egyszerűen meg kellett próbálnia. Ha nincs MDF, nincs olyan lehetséges szövetséges, akit meg lehet mozgatni, nyilván a Fidesz is egyből nyakába veszi az országot. Persze nem ez volt a stratégiai hiba a Fidesz részéről. Ha megnézzük csak a már említett megyék eredményeit, láthatjuk, hogy pontosan az MDF-es voksok kellenek ahhoz, hogy a Fidesz többségbe tudjon kerülni, miközben tudjuk, a fórum szavazói nem fognak száz százalékban a Fideszre szavazni. Ha más a viszony a két párt között, ez a probléma fel sem merül.

Tehát az „egy a tábor, egy a zászló” elve alapult hibás helyzetértékelésen?

Nemcsak az MDF parlamentbe jutása miatt lehet azt mondani, hogy ez a stratégia kudarcot vallott, hanem mert az MDF komoly támogatottsággal bír; ha nem jutottak volna be végül a parlamentbe, akkor is az lenne a helyzet, hogy 4,9 százaléknyi jobboldali szavazót nem sikerült megnyerni Orbán Viktor szövetségi politikájának, a MIÉP több mint 2 százalékáról nem beszéltünk. Jó példa a Fidesz hibás politizálására a köztársaságielnök-választás, amikor mindkét párt Sólyom Lászlót támogatta, de a Fidesznek mégis sikerült a vakondozással továbbrontani a két párt viszonyán.

Ez az eredmény az egységes jobboldal végét is jelenti?

Dávid Ibolya nyilván egyfajta felhatalmazásként értelmezi az eredményt arra, hogy önálló politikát folytasson, és a siker értelemszerűen a párton belüli helyzetét is megerősíti. Azt nem hiszem, hogy a Fidesz lemond az MDF szavazóiról.

A Fidesszel közös listán jutott be a Kereszténydemokrata Néppárt is, amely várhatóan önálló frakciót alakít. Négy éve így kezdte az MDF is, nem lehet, hogy tovább erodálódik a jobboldal?

Szerintem a KDNP-vel kapcsolatban nem alakul ki olyan éles konfliktusa a Fidesznek, mint az MDF-fel. Velük kapcsolatban a fő baj nem is a táborba terelés szándéka, hanem a megvalósítás módja, annak durvasága volt a gond. Ha a Fidesz esetleg ismét elköveti ezt a hibát a KDNP-vel is, arra már nincs mit mondani. Egyébként a médiakuratóriumoktól kezdve az alkotmánybírók jelöléséig egy csomó olyan testület van, ahová frakciók delegálnak tagokat, az önálló KDNP képviselőcsoport ennyiben racionális lépés. Kérdés, Orbán Viktornak mekkora befolyása van a frakcióra. Szerintem nagy.

Mikola István vagy Semjén Zsolt kijelentései a szingli hordákról vagy arról, hogy magánügy-e a vallás, mennyit ártottak a Fidesznek?

Nyilvánvalóan ártottak. Hajlok arra, hogy a Fidesz valami olyasmivel próbálkozott, amivel az amerikai republikánus párt 2004-ben, amikor a melegházasság és az abortusz témáját erőltetve tüzelte fel a jobboldali szavazókat, hogy mindenképpen menjenek el választani. Nem tudom elképzelni, hogy ezek egyszerű hibák lettek volna. Ugyanakkor a sikerhez hiányzott az illetők politikai rutinja, ráadásul az éles retorikával kiváló teret kínáltak az SZDSZ-nek, amely éppen a liberális értékeket tudta Mikola és Semjén kijelentéseivel szembeállítani.

Meg lehet határozni, kik alkotják az MDF szavazótáborát? Őket jobboldali protest szavazókként is emlegetik; ebből kiindulva mi várható tőlük a második fordulóban?

A közvélemény-kutatások szerint az MDF szavazóinak még akkor is csak a fele támogatná a Fideszes jelöltet, ha rajta kívül csak szocialista maradt állva a választókörzetben. Az MDF szavazótábora véleményem szerint nagyon vegyes: a magukat konzervatívnak valló választók mellett a négy évvel ezelőtti Centrum párt támogatói is köztük vannak. Ez azt mutatja, hogy az MDF anti-establishment retorikája sikeres húzás volt. Pártépítés szempontjából persze problémás ez a heterogén jelleg, de az MDF most elkezdheti formálni saját táborát.

Az SZDSZ mennyi szavazatot köszönhet a rájuk átszavazó szocialista szimpatizánsoknak?

Valamennyit igen, de nem hiszem, hogy ez vitte be a pártot a parlamentbe.

Nem fenyegeti az SZDSZ-t, hogy teljesen budapesti párttá válik? Vidéken sok helyen visszaesett a támogatottságuk. Még olyan helyeken is, ahol nem szoktak rosszul szerepelni.

Ez így van. Fogadkozik is a párt vezetése, hogy vidékiszervezet-építésbe fognak majd. Gondolom, nem a kis falvakat célozzák meg, hanem a nagyobb városokat, de erre szükség van, különben nagyon kiszolgáltatott helyzetbe kerül az SZDSZ a fővárosi szavazóktól.

Az SZDSZ-t hogy érintette az MDF bejutása? Nem csökkent ezáltal a párt mozgástere, hiszen ismét beszorultak a baloldalra?

Ha az MDF nincs bent a parlamentben, akkor sem valószínű, hogy az SZDSZ esetleg úgy döntött volna, a Fideszt támogatja a szocialisták helyett. A bal- és jobboldal közötti szembenállás szorította az SZDSZ-t ebbe a pozícióba alapvetően, meg az, hogy 1994-ben koalícióra léptek az MSZP-vel – azóta is ezt nyögik egyébként.

Mi történik egy esetleges kudarc után a Fideszben?

Nem hiszem, hogy alapvető stratégiákat értékelnek át: mondjuk, hogy megválnak Orbán Viktortól, és javítják a viszonyt az MDF-fel. A vereség utáni gyászhangulat nem is alkalmas racionális döntésekre, így nem hiszem, hogy rapid változások lesznek. Másfelől Orbán Viktor személye összetartó erő. Ő politikai közösséget szokott emlegetni, és itt valóban erről lehet szó. Azonkívül létezik a pártban egy erősen vitatható hit, mely szerint a Fidesz a nemzeti érdekek egyedüli valós kifejezője, amiből az következik, hogy a vereséget is másképp értékelik a pártban. Leginkább egy amúgy meglévő többség ki nem nyilvánításának értelmezik, nem úgy, hogy kisebbségben vannak. Ha lesz is változás a Fideszben, csak évek távlatában.

Az MDF játszhat ebben szerepet?

Ha az MDF nem tud elmozdulni az 5 százalékos bejutási küszöb közeléből, a Fidesz folyamatosan igazolni tudja majd saját egypárti törekvéseit.

A Fidesz kudarca mennyiben Orbán Viktor személyes felelőssége?

Pártvezetőként nyilvánvalóan megvan a saját felelőssége. Hibásnak bizonyult az egypárti stratégia durva erőltetése. Izgalmas, amikor Orbán Viktor azt mondja, nem is tudja felidézni, mikor szóltak egy rossz szót is az MDF-re. Ne felejtsük el azon kívül, hogy a Fidesznek 20 százalékos előnye is volt. Bár nem értek egyet azokkal a kritikákkal, hogy a Gyurcsány-kormány semmit nem tett, az sem igaz, hogy sikertörténet lenne a működése, de a Fidesznek mégsem sikerült megtalálnia az ellenszert. Gyurcsány Ferenc másfél éves működése után ráadásul minden alkalmassági mutatóban vagy beérte, vagy megelőzte Orbán Viktort, akinek húszéves tapasztalata van a politikában. Ez a választás Orbán Viktor politikai tehetségének határait is megmutatta.

A Fidesznek nem sikerült bővítenie szavazótáborát sem.

Igen, hiába épített fel egy politikai tábort Orbán Viktor, a négy év nem volt elég arra, hogy meg-erősítse a politikai támogatottságát, hogy leépítse a személyével szembeni ellenszenvet, pedig ez nagyon tudatos törekvés volt a Fideszben. Ez látványosan nem sikerült.

Az MSZP több, eddig hagyományosan jobboldali választókerületben nyert az Alföldön, ugyanakkor a Fidesz is jobban szerepelt a korábbiaknál Budapesten. Elindult egy földrajzi kiegyenlítődés?

Ezt nem hiszem; a vidéki szocialista sikerekre sok helyen magyarázat, hogy a Fidesz elvesztette az MDF támogatását. A Fidesz fővárosi erősödése pedig nem látványos. Ezt nem látom egy trend kezdetének. Ugyanakkor tény, hogy az MSZP jól kiépített szervezeti hátterét Gyurcsány Ferenc vezetésével nagyon hatékonyan működtették, és képesek voltak felvenni a versenyt a Fidesszel. Nagyon sokat beszéltek korábban a Fidesz mozgósító technikájáról, de ezzel szerintem az a baj, hogy a politikai stratégia következtében nem is volt már kit mozgósítani, hiszen aki elkötelezett volt, az magától is elment szavazni, a bizonytalanokat pedig az MSZP jobban megnyerte magának, ráadásul a szocialisták láthatóan mozgósításban is egálban voltak ellenfelükkel.

Ha nyer Gyurcsány Ferenc, nagyon erős legitimációt kap. Mennyiben tudja ennek segítségével végrehajtani azokat a reformokat, melyekről beszélni szokott?

Nyilván olyan lehetősége van erre Gyurcsány Ferencnek, amely szocialista vezetőnek még nem állt rendelkezésére, hiszen mindig fel tudja majd mutatni, hogy megmentette a kudarctól a pártot. Ha ennek révén sem tudja elindítani az egészségügy, a közigazgatás reformját, nem tudom, mit lehet tenni ebben az országban. Egyébként kínos, hogy tizenöt évvel a rendszerváltás után jött rá az elit például arra, hogy megszűnt másfél millió munkahely az országban, de legalább elkezdtek vele foglalkozni a közbeszédben, még ha sokszor meglehetősen demagóg válaszok is születnek a kérdésre.

Lesz bátorság a koalícióban, hogy még a helyhatósági választások előtt belefogjanak a reformokba?

Lépéskényszer van, az euró bevezetéséhez szükséges intézkedéseket szeptemberig be kell nyújtani Brüsszelnek. Persze ez nem jár még konkrét intézkedésekkel, mint ahogy a reformok esetleges negatív hatásai sem lesznek érezhetőek az őszi önkormányzati választásokig.

A térségbeli országokkal összehasonlítva Magyarországon erőteljes koncentráció volt megfigyelhető a pártokat tekintve. Most megállt ez a folyamat?

Az én várakozásom az volt, hogy a két nagy párt tovább tudja koncentrálni a szavazatokat, ebből a szempontból az MDF bejutása számomra meglepetés. De 2002-höz képest tovább nőtt a két nagy párt támogatóinak aránya.

A szerző a Hírszerző munkatársa

Portré

Lakner Zoltán politológus 1975. augusztus 28-án született. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett politológusi diplomát 1998-ban, amelyet egy, az ELTE-n szerzett szociálpolitikusi oklevéllel toldott meg 2003-ban. Utóbbi intézményben tanársegédként tanít is, emellett a Vision Consulting Kommunikációs és Stratégiai Elemző Kft. vezető elemzője. Több politikai kutatásban vett részt 2000 óta, állandó vendége a Magyar Televízió Lapozó című politikai elemző műsorának.