A törvény megkerülésére kényszerítik a betegeket?

Júliustól a betegek kénytelenek a betegség első napján orvoshoz menni abban az esetben is, ha a magas láz, influenza miatt járni sem tudnak. Az orvosok szerint az új szabályozás árthat a betegnek, az egészségügyi minisztérium viszont állítja: csak rendet tettek a betegszabadság szabályozásában. „Korábban azt sem szabályozta a törvény, hogy ki állíthatja ki az igazolást a betegszabadság kezdetéről” – magyarázta lapunknak a szaktárca álláspontját Martina Šoltésová szóvivő.

Szigorúan ellenőrzött betegek

Júliustól a Szociális Biztosító csak akkor ismeri el a betegséget táppénzes időszaknak, ha az orvos a betegség első napján látta a beteget. A háziorvos ugyan kiállíthatja – legfeljebb három napra visszamenőleg – a táppénzes igazolást, de csak abban az esetben, ha a beteg az orvosi ügyeletről visz három napnál nem régebbi igazolást, hogy ott járt, már látta orvos. A Pravda napilap információi szerint a Szociális Biztosító szigorúan ellenőrzi ezt a feltételt is. A betegállomány a biztosító szerint azon a napon kezdődik, amikor az orvos megállapította a betegséget. A korábbi gyakorlat szerint a háziorvosok három napra visszamenőleg kiállíthatták a szükséges igazolást, vagyis a betegnek nem kellett magas lázzal orvoshoz mennie.

Az orvosok szerint az új szabályozás ellentétes például néhány betegség ajánlott kezelésével is. Ilyen például a már említett influenza, az orvosok szerint ugyanis a beteg akkor teszi a legjobban, ha az első napokban az ágyban marad.

Rendet akartak tenni

A minisztérium szerint a júliusban életbe lépett módosítás csak rendet tett a korábbi zűrzavarban. „Az ideiglenes betegállomány szabályozása rendezetlen volt, most a törvény pontosan meghatározza, hogy milyen feltételek mellett lehet javasolni a betegszabadságot, melyik orvos teheti ezt meg” – mondta lapunknak Martina Šoltésová. Szerinte az ágyban fekvő betegekre is gondoltak, mivel ezek orvost hívhatnak magukhoz.

„Az orvosi ügyelet mellett a beteg élhet a kezelőorvos látogatásának lehetőségével is, ezt az orvosnak teljes mértékben téríti az egészségbiztosító” – állítja a szóvivő. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez a lehetőség nem minden esetben és nem minden régióban valósítható meg, főleg abban az esetben, ha egy influenzajárvány miatt az orvosnak 10–20 beteget kellene egy nap a rendelési idő után meglátogatnia.

Megkerülhetik a szabályozást

A szabályozással az orvosok sem elégedettek. Pásztor László, a Magánorvosok Szövetségének elnöke szerint ez a rendelkezés a gyakorlatban kifejezetten gondot okoz a betegnek és az orvosnak egyaránt.

A páciensnek két lehetősége van a hiányzása igazolására a betegség valódi kezdetétől. Az egyik, hogy szabadságot vesz ki, a másik – ha a munkaadója ezt lehetővé teszi –, hogy kihasználja a munkatörvénykönyv adta lehetőséget, és az orvosi kivizsgálásokra fenntartott évi hét napból merít. Van egy harmadik, nem teljesen legális lehetőség is: telefonon tájékoztatja orvosát a betegségről, és az „látatlanba” kiállítja számára a betegszabadság kezdetét igazoló nyomtatványt.