A tavaszi mélypontot követően már gyorsabban nőnek az árak

Míg az elmúlt év elején, 2023 januárjában és februárjában több mint 15 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbiakhoz képest, idén tavasszal már 2 százalék felé közelített az infláció üteme, és júniusban az árszint már csak 2,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Több más gazdasági mutatóhoz hasonlóan júliusban azonban az infláció esetében is megfordult ez a pozitív trend. 

„Az elmúlt hónapban 2,6%-ra nőtt az infláció éves üteme, ami a harmadik legmagasabb érték az idei év eleje óta, miközben az általunk vizsgált mind a 12 ágazatban nőtt az átlagos árszint”

 – mondta el lapunknak Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője a csütörtökön kiadott legfrissebb inflációs elemzésükre hivatkozva.

Drágább kenyér

A családok pénztárcájára ezúttal is az élelmiszerek drágulása gyakorolta a legnagyobb nyomást, a háztartások ugyanis erre költik a legtöbb pénzt. 

„Az élelmiszerek esetében júliusban ugyan csak 1,5 százalékos átlagos éves áremelkedést mért a Statisztikai Hivatal, az egyes árucsoportok között azonban látványos különbségek vannak”

 – tette hozzá Morháčová. Az élelmiszerek kilenc árucsoportjából hétben több mint 5 százalékos drágulást mértek. Az étolaj ára például több mint 11 százalékkal ugrott meg, de nagyjából 5 százalékkal drágult a kenyér is. Ezzel szemben a gyümölcsökhöz, a tejtermékekhez és a tojáshoz olcsóbban juthatunk hozzá, mint egy évvel korábban. A gyümölcs esetében például csaknem 9 százalékos áresést tapasztalhattunk.

Változó rezsiköltségek

Az általános inflációs rátát Morháčová szerint negatívan befolyásolta az üdülés, szabadidős tevékenységek és a kultúra területén bekövetkezett áremelkedés (3,1%-kal), ami elsősorban a nyaralással kapcsolatos költségek növekedésével és a strandok, uszodák belépőinek a drágulásával magyarázható. Az élelmiszerek mellett a második legnagyobb kiadási tételnek számító rezsiköltségek átlagosan ugyan csak 0,4 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest, azonban ebben a kategóriában is látványos különbségek vannak. Míg az energiaárak gyakorlatilag stagnáltak, a bérleti díjak több mint 7, a szemétszállítási díjak pedig több mint 15 százalékkal emelkedtek.

Csak idő kérdése volt

Az elemzők már korábban jelezték, hogy az inflációs ráta nagyjából másfél éves csökkenését követően hamarosan megtorpanhat ez a trend. A szlovákiai cégek továbbra is munkaerőhiánnyal küzdenek, ami miatt rákényszerülnek a bérek nagyobb emelésére, ez pedig a lakossági fogyasztáson is meglátszik. Így csak idő kérdése volt, hogy a növekvő kereslet miatt mikor gyorsul fel újra az árak növekedési üteme.

A mostani drágulás azonban eltér az egy évvel korábbitól. 

„Míg a tavalyi inflációt elsősorban az élelmiszer- és energiaárak hajtották, jelenleg az egyéb áruk és szolgáltatások viszik a prímet. A várakozásoknak megfelelően az élelmiszerárak növekedése jelentősen mérséklődött a tavalyi évhez képest, így arra számítunk, hogy az éves élelmiszerár-infláció idén nem haladja meg a 2%-ot”

 – figyelmeztet Marián Kočiš, a Szlovák Takarékpénztár makrogazdasági elemzője.

Mire számíthatunk?

Az elemzők szerint az infláció az elkövetkező hónapokban a jelenlegi szintek közelében marad. „A gazdaságban továbbra is fennáll az inflációs nyomás, amelyet a bérnövekedés és a feszes munkaerőpiac hajt. Az emelkedő reálbérekből és a magasabb megtakarítási rátákból profitáló háztartások ugyanis többet költenek, aminek árfelhajtó hatása van. Másrészt a háztartások elkezdtek nagyobb mértékben spórolni, vagyis a fizetéseikből több pénzt tehetnek félre, mint korábban, ami visszafoghatja az infláció látványosabb megugrását” – véli Kočiš.

Hogy az infláció üteme az idei év első hónapjaiban jelentősen lelassult, az főként az erős állami szabályozással magyarázható. A háztartási energiaárak ennek a szabályozásnak köszönhetően idén nem emelkedtek, és a 2023-as szinten maradtak. Ez a stratégia azonban hosszabb távon fenntarthatatlan. 

„A következő jelentős inflációs lökést jövő januárban az energiaárak kiigazítása okozhatja. A háztartási energiaárak általános korlátozása ugyanis már nem lesz lehetséges, mivel Szlovákiának konszolidálnia kell az államháztartását”

 – figyelmeztet a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Az áremelkedést szerinte addig is elsősorban a szolgáltatások drágulása hajtja majd, a várakozásai alapján az átlagos éves infláció az idei év egészét tekintve így 2,8%-os lesz a tavalyi 10,5 százalékkal szemben. Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője szerint az államháztartás szükséges konszolidációja, az energiaárak várható növekedése és a magasabb fogyasztási adók miatt az infláció éves üteme a jövő év elejére azonban elérheti akár a 4 százalékot is.