A szlovákiai magyarok fele nem hisz a Híd-MKP kiegyezésben

A megkérdezettek 48 százaléka azt a választ adta, hogy a két párt közti ellentét nem oldható fel. 43 százalék vélekedik úgy, hogy rendezni lehetne a konfliktust. Szintén ennyien gondolják azt, hogy a Híd és az MKP közt valódi különbség van, a megkérdezettek 35 százaléka szerint viszont a két párt közti ellenségeskedés mesterségesen konstruált.

Fegyelmezett szavazók

Az elmúlt években a szlovákiai magyarok számítottak a legfegyelmezettebb szavazóknak. Szinte automatikusan mentek szavazni, a magyar pártra. A felmérés szerint a déli járások választóinak hozzáállása háromnegyed részben idén sem változott. A Focus ügynökség által megkérdezettek 70 százaléka már jóval március 12-e előtt eldöntötte, hogy részt vesz a választásokon. 21 százalék a választások előtti egy hónap során, 7 százalékuk pedig az utolsó héten szánta el magát. 3 százalékot tesznek ki azok, akik a választások napján hozták meg a döntést.

A legkevesebbet az MKP szavazói vacilláltak: 79 százalékuk már jóval a választások előtt döntött (a Hídra szavazóknak csak 73 százaléka), az utolsó hónapra csak 15 százalékuk hagyta a döntést (a Híd szavazóinak 17 százaléka).

Két párt között

A felmérés alapján kijelenthető, hogy a szlovákiai magyarok között sokan vannak, akik mindkét pártot a parlamentben szeretnék látni. Az MKP 2010-es sikertelenségét egyébként sokan abban látták, hogy sok magyar választó az esélytelenebbnek tartott Hídra szavazott, mert az MKP-t akkor biztos befutónak vélték.

Idén is volt több gerillakampány, amelyek során a biztos befutónak mondott Híd mellőzésére, illetve a parlamenti küszöböt alulról ostromló MKP támogatására buzdítottak. Attól függetlenül, hogy ezek a kampányok hány emberhez jutottak el, a felmérésből kiderül, hogy a magyar szavazóknak mintegy 6 százaléka döntött az alapján, hogy véleménye szerint melyik pártnak volt nagyobb szüksége plusz szavazatokra. Ez a párt nyilvánvalóan az MKP volt, tehát ha elfogadjuk, hogy összesen kb. 240 ezer magyar szavazatot adtak le márciusban, akkor kijelenthető, hogy jó 14 ezren szavaztak az MKP-ra csak azért, mert a Hídhoz képest esélytelenebbnek tartották a bejutásra. Az említett 240 ezer választó közül a felmérés válaszai alapján 79 százalék csak aszerint szavazott, hogy melyik párt volt neki szimpatikusabb. 15 százalék szavazott arra a pártra, amely szimpatikus volt neki, de megítélése szerint egyben a plusz szavazatokra is jobban rászorult.

A választó szempontjai

A népszerű pártelnök már félsikernek számít a választásokon. A Focus felmérése szerint a déli járások szavazóinak 75 százalékánál a pártelnök személyisége befolyásolta leginkább a döntést. A magyar érdekképviselet fontosságát a megkérdezettek 73 százaléka jelölte meg döntő szempontként. A pártprogramokat egyes elemzők szerint a választók csak elvétve olvassák. A szóban forgó felmérés alanyai 72 százalékban említették a pártprogramot, mint döntő indokot a voksolásnál. A helyi, vagyis az adott régió képviseletében fellépő jelöltek csak ezután következnek: ők a negyedik leghatékonyabb tényezőnek tűnnek a felmérés szerint (58 százalékban befolyásolták a megkérdezettek döntését).

A felmérés vizsgálta a választásoktól távol maradók indokait is. A legtöbben (66 százalékuk) a politikai korrupciót jelölták meg távolmaradásuk fő okaként. 49 százalék azért nem ment választani, mert „nem volt kire“, 44 százalékukat pedig a Gorilla-botrány riasztotta el az urnáktól.

Nem mindenki fél Ficótól

A munkanélküliség és az alacsony életszínvonal - ezek a problémák gyötrik majd leginkább a szlovákiai magyarságot a jövőben, állítják a megkérdezettek. A két említett tényező után messze elmaradva harmadikként az oktatásügy problémáit, valamint a magyar kisebbség helyzetének romlását, illetve a nemzettudat gyengülését említették. A Fico-kormány magyarságra gyakorolt negatív hatásaival csupán a megkérdezettek fele ért egyet. 27 százalékuk úgy gondolja, Ficóék tevékenysége kedvező a hazai magyarságra nézve, 21 százalékuk szerint pozitív és negatív hozadéka is van a Smer kormányzásának ebből a szempontból.

A Focus adatai alapján nem állítható, hogy egyik vagy másik pártnak szélesebb körben sikerült volna megszólítania a falun élőket, a kevésbé iskolázottakat vagy a rossz szociális helyzetben élőket. Tehát iskolai végzettség, valamint lakhely szerint a két párt szavazótábora közt a felmérés szerint nincs igazán kiugró eltérés. Óvatosan talán annyi jelenthető ki, hogy az MKP-ra több nyugdíjas szavazott, mint a Hídra.