A szlovákiai bankok idén a tavalyinál is több pénzt vehetnek el az ügyfeleiktől

Az Európai Központi Bank (EKB) idén is folytatja az eurózónás alapkamat emelését, amivel a történelmi csúcsokat döntögető inflációt szeretné visszaszorítani a szerinte elfogadható, 2 százalék körüli szintre. Múlt csütörtökön ezért újabb 50 bázisponttal, 2,50 százalékra emelte meg az irányadó eurókamatot, és Christine Lagarde, az EKB elnöke már most jelezte, hogy a következő, márciusi kamatdöntő ülésen is 50 bázispontos emelést terveznek. A márciusi emelést követően a jegybank kiértékeli a makrogazdasági előrejelzéseket, és ennek függvényében döntenek majd a további lépésekről. Lagarde szerint azonban márciust követően is folytatódhat a kamatemelés. Csak emlékeztetőül: az eurózónás pénzpiacot felügyelő EKB egy ideig figyelmen kívül hagyta a magas inflációt, a helyzet csak tavaly júliusban változott, amikor az alapkamat nulláról 0,5 százalékra nőtt, amit azóta újabbnál újabb emelések követtek.

Drágább hitelek

A növekvő alapkamatra a kereskedelmi bankok is kénytelenek reagálni.

„A lakáshitelek kamatainak az emelkedése rendkívül gyors és váratlan volt”

– állítják a Szlovákiai Ingatlanszövetség (RÚSR) elemzői, akik szerint a hitelkamatok tavaly nagyjából megháromszorozódtak. Mit jelent mindez a gyakorlatban? Ha egy leendő lakásvásárló tavaly januárban például százezer eurót vett fel harminc évre, 0,94 százalékos átlagos kamatláb mellett, a havi törlesztőrészlete 318,89 euró volt. Ha ugyanez az ügyfél tavaly decemberben kereste fel a bankot, az átlagos kamatláb már 3,02 százalék volt. A fent említett hitel havi törlesztőrészlete így már meghaladta a 422 eurót.

Elhanyagolt betétesek

Akik azonban arra számítottak, hogy a hitelkamatok gyors növekedésével együtt a betéti kamatok is gyorsabban nőnek majd, azoknak egyelőre csalódniuk kellett. A Trend gazdasági hetilap elemzése szerint az átlagos szlovák lekötött betéti kamatláb elmarad az euróövezeti átlagtól. Ennek a fő oka az, hogy a szlovákiai bankok a betétek esetében több hónapos késéssel reagálnak az eurózónás alapkamat emelésére, a pénzüket a bankokban fialtatók így továbbra sem számíthatnak semmi jóra. Az UniCredit Bank például az idei évre 11,6 százalékos átlagos inflációt jósol, a 10 ezer eurónál alacsonyabb, lekötött betétek esetében az éves betéti kamat ugyanakkor a legjobb esetben is csak 2,3 százalék.

„Ha valaki ilyen kamattal hétezer eurót helyez el 12 hónapos lekötéssel, akkor egy év elteltével a betét 161 euróval fog felértékelődni. Ez után az összeg után a bank azonban jövedelemadót fizet az államnak, így 131,41 eurót ír jóvá az ügyfél számláján. A fent jelzett infláció legyőzéséhez azonban a számlán elhelyezett összegnek 812 eurós hozamot kellene biztosítania, ami a jelenlegi helyzetben nem reális. És ez nem csupán a példában szereplő, hanem a nagyobb összegű betétekre is érvényes”

– derül ki a Trend számításaiból.

Pénzeső a bankoknak

Kik a fent jelzett trend legnagyobb nyertesei? A szlovák jegybank legfrissebb felmérése szerint ez egyértelmű: a szlovákiai pénzintézetek. Míg a hitelt felvevők ugyanakkora hitelért egyre többet fizetnek a pénzintézeteknek, a betétesek pedig aggódva figyelik, hogyan vesznek el a megtakarításaik a magas infláció miatt, a szlovákiai bankok tavaly rekordösszegű nyereséget értek el. „Míg 2020-ban a szlovákiai kereskedelmi bankok összesített nyeresége 470 millió euró alatt mozgott, 2021-re ez 726 millióra nőtt, tavaly pedig már meghaladta a 828 millió eurót, ami új rekordot jelent. Ennek kétharmadát a kamatbevételek tették ki” – áll a szlovák jegybank jelentésében. Eszerint tavaly a nettó kamatbevételek meghaladták az 1,74 milliárd eurót, míg 2021-ben 1,64 milliárd euró alatt mozogtak. A nem kamatjellegű bevételek, amelyek főként az ügyfelekre kivetett díjakból állnak, szintén nőttek, és meghaladták a 938 millió eurós határt. 2021-ben az ilyen típusú bevételek 814,8 millió eurót tettek ki.

Növekvő alapkamat

Mire számíthatunk a kamatokkal kapcsolatban az elkövetkező időszakban? „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy lassítsunk az eurózónás alapkamat-emelés ütemén, legalábbis a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján erre nem látok semmi okot. Ha a márciusi, majd a júniusi becslések csökkenő inflációt mutatnak, talán majd kimondhatjuk, hogy megszelídítettük az inflációs fenevadat. De még egyáltalán nem vagyunk a kamatemelési ciklus csúcsán, és szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ha el is érjük a csúcsot, azon hosszabb ideig kitarthatunk. Addig maradunk ott, amíg biztosak nem leszünk abban, hogy nyugodt lelkiismerettel megkezdhetjük a kamatok csökkentését. Az infláció elleni harcot még korántsem nyertük meg” – figyelmeztet Peter Kažimír jegybankelnök. A banki ügyfelek számára ezt azt jelenti, hogy a fent jelzett trendekkel egy ideig még biztos együtt kell majd élniük. (mi, trend.sk, TASR)