A szlovák termőföld valódi védelme, vagy csak magyarellenes hangulatkeltés?

A szlovák földművelésügyi tárca a múlt héten jelentette be, hogy elkészült a magyar kormány szlovákiai földvásárlási terveit megakadályozni hivatott ellentörvény-javaslatával. Az Orbán-kormány a magyarországi mezőgazdasági vállalkozók külföldi terjeszkedését szerette volna elősegíteni az erre a célra létrehozott 400 millió eurós magántőkealappal, a szlovák fél, elsősorban Ivan Korčok külügyminiszter heves ellentámadását követően azonban lemondott erről az elképzeléséről. A magyar visszakozás ellenére Samuel Vlčan földművelésügyi miniszter eleget tett Korčok kérésének, és kidolgozta a mezőgazdasági földek tulajdonjogát szabályozó 140/2014-es számú törvény módosításjavaslatát, amely ugyan egyelőre a kormánypártok egy részének a tetszését sem nyerte el, létrehoztak azonban egy bizottságot, amelynek a feladata, hogy finomítson a részleteken. A Vlčan által bemutatott javaslat szerint az államnak elővásárlási joga lenne a földek eladásánál, és megtiltaná, hogy olyan államok és az azokból származó vállalkozások, magánszemélyek juthassanak termőföldhöz Szlovákiában, amelyekben a külföldi földvásárlást az uniós joggal nem összeegyeztethető állami támogatásokból finanszírozzák.

Itt a magyarkártya

A felvidéki magyar gyűjtőpárt, a Szövetség szerint a földvásárlás magyar vonatkozású része ugyan elvesztette az aktualitását, hiszen a szlovák külügyminiszter felvetésére Magyarország az említett alap megszüntetésével reagált, a témának azonban több tanulsága is van. „Nem lehet nem észrevenni a Smer elnöke, Robert Fico 2010-es és jelenlegi reakciója közötti párhuzamot. 2010-ben a Fico-kabinet a kettős állampolgársági törvényre reagált egy olyan ellentörvénnyel, amellyel az itt élő magyarokat szerette volna büntetni, és nem érdekelte, hogy ezzel a diszkriminatív jogszabállyal több ezer kettős állampolgársággal rendelkező szlovák állampolgárnak nehezíti meg az életét. A jelenleg ellenzéki Smer elnöke most ismét elővette a tíz évvel ezelőtt jól bevált, nemzetiségi feszültséget keltő forgatókönyvét. Ismét a magyarokkal riogat” – nyilatkozta lapunknak Magdeme Klára, a Szövetség szóvivője.

Kettős mérce

A Szövetség szerint a szlovák politikusokat eddig nem izgatta, hogy más országok mezőgazdasági vállalkozói milyen nagyságú területen gazdálkodnak Szlovákiában.

„A dánok esetében például senki sem vette a fáradságot, hogy legalább hozzávetőlegesen felmérje, a gazdák kormányuk közvetlen vagy közvetett támogatásával terjeszkednek-e Szlovákia déli régióiban. Az sem szúrt szemet sem a jelenlegi kormánypárti, sem az ellenzéki politikusoknak, hogy a dán vállalkozók évek óta Szlovákia legjobb minőségű termőföldjét szennyezik”

– áll a Szövetség nyilatkozatában.

Hasonló módon ítéli meg a helyzetet a szlovákiai gazdák legnagyobb érdekvédelmi szervezete, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) is. Jana Holéciová, az SPPK szóvivője szerint a szlovákiai földeket főként német, holland, dán állampolgárok, de más országokból származó vállalkozók is tömegesen vásárolják fel, miközben ehhez a kormányaik hivatalos vagy rejtett támogatásait is igénybe veszik.

„Ez utóbbiaknak köszönhetően akár háromszor akkora árat is kínálhatnak a földet eladóknak, mint a hazai gazdák”

– mondta el lapunknak Holéciová.

Ügyeljünk Brüsszelre!

Az SPPK szerint a korábban elfogadott szabályok egy ideig már nagyobb védelmet biztosítottak a szlovákiai gazdáknak a külföldi konkurenciával szemben, az Európai Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy ezek nem voltak összhangban a tőke szabad mozgásával kapcsolatos uniós szabályokkal, így vissza kellett őket vonni. „Mi természetesen támogatjuk a szlovák termőföld védelméről szóló szabályok szigorítását, ezek kidolgozásánál azonban oda kell figyelni arra is, hogy összhangban legyenek az uniós szabályokkal” – figyelmeztet Holéciová.

A Szövetség is azt szorgalmazza, hogy a termőföld védelmével kapcsolatos szabályok kidolgozásánál a politikusok legyenek következetesek. „Az állam mérje fel, kié a termőföld és biztosítsa, hogy annak tulajdonjoga lehetőleg a helyiek kezében maradjon. Ennek a legegyszerűbb módja az lenne, ha a földvásárlás elővételi joga nemcsak az államra, hanem bizonyos helyzetekben a helyi gazdákra is vonatkozna. Ez több uniós tagországban, így Magyarországon is működik. Ott például az egy hektár feletti eladásnál az állam mellett a helyi földművesnek is elővásárlási joga van” – tette hozzá Magdeme Klára.