Pozsony szerint a magyar kormány elállt attól a szándékától, hogy szlovákiai termőföldet vegyen

„A magyar külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter (Fidesz) arról tájékoztatott engem, hogy Magyarország kormánya visszavonta azt a határozatát, amely a környező országokban való földvásárlásról szólt” – mondta Ivan Korčok (SaS-jelölt) szlovák külügyi tárcavezető. Arról is beszélt, ez a szlovák fél erre vonatkozó kérése után történt. Korčok elmondta, hétfőn a témáról tárgyalt Eduard Heger (OĽaNO) szlovák és Orbán Viktor (Fidesz) magyar miniszterelnök. „Orbán Viktor kedden egy levelet küldött Eduard Hegernek, amelyben értesítette őt erről a döntésről” – tette hozzá a szlovák külügyminiszter. Heger pedig egy videóüzenetben közölte, Orbán kedden reggel a V4-ek találkozóján személyesen is elmondta neki, úgy döntött, visszalépnek ettől az intézkedéstől. „Fontosak számára a kétoldalú kapcsolataink” – idézte Orbánt a szlovák miniszterelnök.

A magyar kormány még júliusban döntött arról, létrehozza az ún. Termőföld Magántőkealapot. „Amelynek célja a kelet-közép-európai régióban termőföld vásárlása, megteremtve ezáltal a hazai (magyarországi – szerk. megj.) mezőgazdasági vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének alapjait” – olvasható a magyar kabinet határozatában. A szlovák külügy szerint ezt a döntést vonták most vissza. Az alap keretösszege 400 millió euró lett volna, azzal, hogy ebből 280 millió eurót a magyar állam a központi költségvetése terhére fordított volna.

Közben a romániai Partiumban leállt a Budapestről érkező támogatások egy része, mert a román kormány kétoldali megállapodáshoz kötötte azokat. A magyar támogatásokkal kapcsolatban a szlovák fél is a kétoldalú megállapodás szükségességéről beszél. 

Párbeszéd kell

Kedden ugyan a szlovák külügyminiszter, majd maga a kormányfő is megerősítette, Magyarország kormánya visszavonta azt a határozatát, amely a környező országokban való földvásárlásról szólt, a magyar kormánytól azonban nem kaptunk ilyen egyértelmű választ. A magyar külügynél aziránt érdeklődtünk, valóban visszavonták-e a 400 milliós földvásárlási alap létrehozására tett lépéseket. A minisztérium ezzel kapcsolatban azt írta, a két fél megállapodott abban, a vegyes bizottsági rendszert használják arra, hogy ezeket a programokat a továbbiakban közös megállapodás alapján folytassák.

Korčok a budapesti döntésről szóló bejelentés után elmondta, bízik abban, hogy belátható időn belül a magyar külügyminisztertől választ kapnak azokra kérdéseikre, hogy Magyarország milyen célból vásárolt szlovákiai műemlék épületeket, illetve a magyar kormány további, Szlovákia területén megvalósuló programjairól is tájékoztatást várnak. Elsősorban a szlovákiai magyar oktatási célokra és a vállalkozások számára nyújtott magyarországi támogatások részleteit szeretnék megtudni. A szlovák külügyminiszter a két állam közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, egyben örül neki, hogy bizonyos kérdéseket már most sikerült tisztázniuk. „Egyben megerősítem, érdekünkben áll, hogy konstruktív párbeszédet folytassunk közös ügyeink témájában olyan további dolgokról, amelyek minket érintenek” – tette hozzá Korčok.

A kiválasztottak és a pénz

A magyar kormány céljai, így a szlovákiai földvásárlási szándéka kapcsán a szlovák külügyminiszter többek közt azt nehezményezte, hogy erről nem diplomáciai úton, hanem a sajtóból értesült. Korčok még a Sme napilap online kiadásában közölt múlt heti interjúban beszélt arról, nem tudja, mi a célja annak, hogy Magyarország az adófizetőinek a pénzéből szlovákiai mezőgazdasági területeket vásárolna. A budapesti kormány által Szlovákiába folyósított magyar közpénzről általában szólva pedig úgy nyilatkozott, meg kell határozni azt a közös feltételrendszert, amelyben ezek a támogatások megvalósulhatnak. Arra a felvetésre, hogy a magyar kormány által osztott pénzek az MKP és az Összefogás közelében lévő személyekhez kerülnek, Korčok azt mondta, ő is értesült arról, csak a kiválasztottak kapnak ilyen támogatásokat. 

Ahogy arról beszámoltunk, a múlt héten Korčok azt kérte magyarországi kollégájától, Szijjártó Péter (Fidesz) magyar külügyminisztertől, hogy a magyar kabinet a Szlovákia területén folytatott összes tevékenységéről, támogatási rendszerétől tájékoztassa a szlovák felet, majd a 400 millió eurós földalap problémáját is felvetette a magyar miniszternek. Korčok hangsúlyozta, az ilyen tevékenységekhez a szlovák fél beleegyezése is szükséges. Szijjártó még akkor megígérte, eleget tesznek a szlovák fél kérésének. A két állam közötti, a dotációkra vonatkozó feltételrendszer részeiről lapunknak a szlovák külügyminisztérium annyit mondott, a mechanizmus transzparens lesz.

Általános nemtetszés

A magyar állam szlovákiai földvásárlási szándékának híre szinte a teljes politikai paletta nemtetszését kiváltotta, de a szlovák politikusok a Dél-Szlovákiába adott támogatások témáját sem hagyták szó nélkül. Az kérdésről több európai parlamenti képviselő is nyilatkozott.

Michal Šimečka (Progresszív Szlovákia/Renew Europe), aki a megválasztása után arról beszélt, az uniós parlamentben a képviselet nélkül maradt szlovákiai magyarok ügyét is felvállalja, úgy látja, a magyarországi támogatásokkal Budapest beavatkozik Szlovákia belügyeibe. Szerinte Orbán Viktor (Fidesz) magyar miniszterelnöknek választania kell, azt állítja, nem avatkozik be Szlovákia belügyeibe, vagy továbbra is önti a pénzt a Csemadokba, amely aláírásokat gyűjtött az Összefogás párt létrehozására. Šimečka rámutat, Dél-Szlovákiába a pozsonyi kormánynak kellene pénzt befektetnie. „Hiszen a mi polgárainkról van szó” – mondta a Webnoviny.sk portálnak, és az invesztíciók elmaradása miatt az eddigi szlovák kormányok felelősségét hangsúlyozta.

Martin Hojsík (Progresszív Szlovákia/Renew Europe) a portálnak nyilatkozva arról beszélt, szerinte Korčok követelései racionálisak és a miniszter azokat az EU-tagállamok közti jó együttműködés szabályai szerint fogalmazta meg. A képviselő ilyen viselkedést vár Szlovákia partnerországaitól is. Ivan Štefanec (KDH/Európai Néppárt) úgy gondolja, a kölcsönös tisztelet alapvető követelménye, hogy az egyes államok tájékoztatják tevékenységükről a partnerországokat akkor, ha ez a bizonyos tevékenység a másik területén valósul meg. „Remélem, hogy a magyar miniszter betartja az információk átadására vonatkozó ígéretét” – mondta Štefanec arra utalva, hogy a múlt héten Szijjártó azt mondta Korčoknak, készek a szlovák fél rendelkezésére bocsátani a támogatási rendszerekre vonatkozó információkat.

Monika Beňová (Smer/Szocialisták és Demokraták) meglepődött azon, hogy Korčok a sajtóból értesült a magyar kormány szándékairól. Szerinte ez vagy azt jelenti, a szlovák hírszerzés nem végzi jól a feladatát, vagy azt, hogy a külügy nem veszi komolyan a titkosszolgálati információkat. Hozzátette, szükségesnek tartja, hogy Budapest tájékoztassa Pozsonyt a szóban forgó lépéseiről.

Vladimír Bilčík (Spolu/Európai Néppárt) a szlovák és a magyar fél közötti bizalom fontosságát hangsúlyozta, amelyhez a kölcsönös tájékoztatás is hozzájárul. Kiemelte Szijjártó állítását, amely arra vonatkozott, a magyar kormány a szlovák kabinet rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat. Miriam Lexmann (KDH/Európai Néppárt) szerint az lenne a normális, ha az EU-n belüli államok tájékoztatnák egymást arról, milyen projekteket hajtanak végre a másik ország területén. „Különösen akkor, ha közvetlenül állami intézmények által finanszírozott projektekről van szó” – tette hozzá.

Az óvatos Szövetség

Az MKP, a Híd és az Összefogás egyesülésével létrejött Szövetségnél aziránt érdeklődtünk, mi az álláspontjuk azzal kapcsolatban, hogy Korčok a szlovák és a magyar kormány megállapodásához kötné a magyar kabinet által Dél-Szlovákiába adott támogatásokat, illetve információkat kért a magyarországi dotációkról. A párt a válaszában azt írja, érdekük, hogy a két ország közötti kapcsolatok minél jobbak legyenek, illetve az is, hogy a két állam kapcsolataiért felelős intézmények a támogatások kérdését úgy rendezzék, hogy abban ne a feszültségeket, hanem az eredményeket keressék. „Minden olyan megoldást, ami ezt segíti, támogatunk” – tették hozzá.

Erdély felvásárlása

A magyar kormány az összes határon túli magyar közösséget támogatja, így van ez Erdélyben és Románia legnyugatibb részén található Partiumban is. A bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséja még 2014 legelején nyilatkozta egy Kolozsvárott megjelenő Fidesz-közeli lapnak, hogy a magyar állam földvásárlásra készül Erdélyben. „Van erre egy programunk, amelynek az a lényege, hogy ha valaki a földjét el szeretné adni, akkor olyan szerződést köthet a magyar állammal, amelynek értelmében életjáradékot kap, ráadásul a terület is a tulajdonában marad élete végéig. Persze felmerül a kérdés, hogy mihez kezd a magyar állam egy olyan földdarabbal, ami teszem azt egy kis székely falu határában található? Nos, egy olyan fiatalnak adhatja oda, akinek nincs földje, de szeretne gazdálkodni” – mondta a Krónika nevű lapnak Szabó József Andor mezőgazdasági attasé. Az írás megjelenését követően azonban a magyar nagykövetség még az interjú létének tényét is letagadta, mindezt annak ellenére, hogy a beszélgetésről hangfelvétel is készült.

A magyar kormány, a szlovákiaiakhoz hasonlóan, az erdélyi gazdákat is támogatja, amit a romániai kabinet 2019-ig szó nélkül tűrt. Ekkor azonban Bukarest jelezte, nem egyezik bele, hogy a magyar kormány Erdélyben mezőgazdászokat támogasson, mivel azt nem egyeztették a román kormánnyal, nincs erre vonatkozó kormányközi megállapodás. A bukaresti kabinet felkérte a magyar illetékeseket, a támogatási programot csak a román hatóságok bevonásával bonyolítsák le. Azóta Bogdan Aurescu román külügyminiszter többször szóvá tette az ügyet. Aurescu tavaly májusban keménykedve úgy nyilatkozott, Bukarest nem tűri tovább, hogy Magyarország a román fél megkerülésével hajtsa végre erdélyi gazdaságfejlesztési programját és provokatívnak nevezte Budapest attitűdjét, írja a Népszava.

A román kabinet tehát kormányközi megállapodástól teszi függővé a Magyarország által Erdélybe a gazdáknak küldött forintmilliárdok kifizetését. Bukarest szerint ennek a megállapodásnak az egyik sarokköve kell legyen, hogy Románia teljes területén, minden román állampolgár számára elérhetőek legyenek a támogatások. A Népszava szerint a pályázati kiírások eddig ugyanis egyes magyarlakta régiók számára szóltak, amivel többnyire a pályázók nemzetiségét is meg lehetett határozni. A magyar fél augusztus elején azt közölte, az eddigi erdélyi pályázataikat nem érinti a román kormány megállapodási kérelme, viszont a meghirdetésre váró partiumi gazdaságfejlesztési program csak akkor indulhat el, ha arról román–magyar kormányközi megállapodást írnak alá.