A politikusok, a rendőrök és a bíróságok is veszítettek a lakosság bizalmából

Csak a horvátok bíznak kevésbé országuk bíróságaiban, mint mi itt, Szlovákiában a sajátjainkban – derül ki a legújabb európai uniós felmérésből. A szlovákiai megkérdezettek 72%-a válaszolta, hogy nem bízik az ország igazságszolgáltatásában. A horvátoknál ez az arány 76%. A V4 országai közül csupán Magyarországon bíznak többen a bíróságokban, mint ahányan bizalmatlanok: a válaszadók 50%-ának van pozitív, míg 44%-ának negatív véleménye a hazájában működő igazságszolgáltatásról.

Rég nem látott mélypont

A Transparency International Slovensko (TIS) arra figyelmeztet, hogy a 72%-os bizalmatlanság a hazai bíróságokkal szemben 2004 óta a legrosszabb eredmény. A 2019-es májusi adatokhoz képest 10 százalékpontot romlott a megkérdezettek megítélése. A TIS szerint a rosszabb eredmények mögött a Kuciak-gyilkosság megrendelésével vádolt vállalkozó, Marián Kočner telefonjából kinyert, bírókkal, rendőrökkel, ügyészekkel folytatott kommunikáció állhat, hiszen más uniós országban ilyen mértékben nem nőtt a bíróságokkal szembeni bizalmatlanság. A szlovákiai megkérdezettek 78%-a egyébként a politikai pártokban sem bízik.
 

Tartunk a rendőröktől

Az uniós országok közül Szlovákia lakossága bízik meg a legkevésbé a rendőrségben is. A megkérdezettek 55%-a bizalmatlan a rendőrökkel szemben, ezzel mi vagyunk az egyetlen olyan ország, ahol azok vannak kevesebben, akik bíznak a rendőrségben. Hasonlóan viszonyulunk a hadsereghez is – a válaszadók 42%-a nem bízik benne, ez pedig a legrosszabb eredmény az uniós országok közül, utoljára 2008-ban mértek ennél rosszabb eredményt.

A TIS szerint, ha az emberek nem bíznak abban, hogy az állam képes biztosítani a rendet és a védelmet, radikális megoldásokat fognak keresni. Mint mondják, a következő parlamenti választás kulcskérdése az lesz, ki képes az uniós átlag irányába elmozdítani a bizalmi mutatókat, hiszen a legutóbbi választás óta ezek tovább romlottak.

A médiában megbízunk

Az állami intézményekkel szemben a lakosság nagyobb arányban bízik meg a médiában. A megkérdezettek 43%-a válaszolta, hogy megbízik az internetes médiában, 60%-uk a tévéadókban, 64%-uk a rádióban és 53%-uk a nyomtatott sajtóban. Ezek az arányok az összes esetben meghaladják az uniós átlagot.

Marius Dragomir, a CEU Média-, Adat- és Társadalomközpontjának az igazgatója lapunknak elmondta: nehéz megmondani, mi okozhatja a különbséget a számok között. „A központ egy régebbi vizsgálata alapján úgy gondolom, hogy két oka lehet a televízióba vetett bizalomnak. Egyrészt, a televízió a legelérhetőbb információforrás, és hagyományosan fontos szerepet játszik az információk fogyasztásánál, másrészt, néhány TV-program kezdi megtalálni az emberek számára fontos problémákat és kérdéseket. A szlovák köztévé például – a jelenlegi vezetés előtt – erős volt a hírműsorok és tényfeltáró programok készítésében – mondja az igazgató azzal, hogy az internet esetében bonyolultabb a kérdés, mert az emberek különbözőképpen értelmezik az internetet. – Valaki számára az internet egyenlő a közösségi médiával, valakinek az e-maileket jelenti. Sokat számít tehát, hogy a válaszadók mire gondoltak, amikor az internetről kérdezték őket.”