Drága élet, bizonytalan jövő – ezek aggasztják leginkább az EU fiataljait

• A 16-30 évesek szerint az emelkedő árak kezelése kellene, hogy Európa legfőbb prioritása legyen
• A kelet-európai uniós tagállamok fiataljai nagyobb aggodalommal tekintenek a biztonságra és a védelemre
• A válaszadók 42%-ának a közösségi média a fő hírforrása politikai és társadalmi kérdésekben
• 76%-uk úgy véli, hogy rendszeresen találkozik dezinformációkkal, és 70%-uk biztos abban, hogy fel tudja ismerni ezeket
   

A legfrissebb Ifjúsági felmérés szerint az emelkedő árak és a megélhetési költségek a 16-30 évesek 40%-át aggasztják. A megkérdezettek egyharmada (33%) úgy véli, hogy az EU-nak a következő öt évben elsősorban a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra kellene összpontosítania, míg 31 százalékuk az EU gazdasági helyzetét és a munkahelyteremtést tartja prioritásnak.

Tízből három válaszadó (29%) a szociális védelmet, a jólétet és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést említette kiemelt területként. Nagyjából minden ötödik válaszadó jelölte meg az oktatást és képzést fontos területként (27%). 

Szlovákiában viszont csak a résztvevő fiatalok 18 százaléka tartja elsődlegesnek az oktatásügyet. Ebben a kontextusban érdekes, hogy Magyarországon 36 százalék ez az arány. 

A magyarországiakat ugyanakkor a környezet és éghajlatváltozás foglalkoztatja kevésbé az EU-s átlaghoz viszonyítva (21%).

„A fiatal európaiak meghallgatása kulcsfontosságú a politikusok, döntéshozók és az európai demokrácia számára. A fiatalok ma az emelkedő árak, a klímaváltozás, a biztonság és a munkaerőpiaci lehetőségeik miatt aggódnak. Ezekre a kérdésekre minden egyes döntésünknél és törvényhozási lépésünknél figyelemmel kell lennünk. Ellenkező esetben egy egész generációt veszíthetünk el a kiábrándultság miatt” – nyilatkozta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.

A közösségi média megelőzi a televíziót

A politikai és társadalmi kérdésekkel kapcsolatos információk fő forrása a 16-30 éves válaszadók 42%-ánál a közösségi média, míg a televízió a második legnépszerűbb forrás (39%). A 25-30 éves korosztály körében azonban még mindig a televízió élvez előnyt, és ebben a korcsoportban az online hírportálok és a rádió is népszerűbb, mint a 16-18 éveseknél. Ők inkább a közösségi médiára hagyatkoznak (45%), míg a 25-30 éveseknél ez az arány 39%.

Az információs környezet gyorsan változik. Mivel a legtöbb fiatal elsősorban a közösségi médiából tájékozódik, a politikusoknak és a közösségi média platformoknak hatványozott felelőssége van a növekvő dezinformáció elleni küzdelemben

– tette hozzá Metsola.

A felmérés alapján Szlovákiában még kiegyenlített a közösségi média és a TV szerepe a fiataloknál.

Hol és hogyan tájékozódnak?

A politikai és társadalmi hírek elsődleges platformja a fiatalok körében az Instagram (47%), amelyet a TikTok követ (39%). Az X (korábban Twitter) csupán a fiatalok 21%-ának szolgál hírforrásul.

A Facebook átlagosan már csak 27 százalékuk esetében működik tájékozódási pontként, nálunk azonban még felveszi a versenyt (46%) az Instagrammal. Sőt, déli szomszédunknál vezet is a Facebook 55 százalékkal a fiatalok hírfogyasztási szokásaiban.

Kilenc tagállamban a válaszadók több mint fele „gyakran” vagy „nagyon gyakran” találkozik dezinformációval. A legmagasabb arányokat Málta (59%), Magyarország (58%), Görögország (57%), Luxemburg (55%) és Belgium (54%) mutatta. Ezzel szemben a legnagyobb arányban Romániában (19%) és Bulgáriában (11%) gondolják úgy, hogy még soha nem találkoztak dezinformációval vagy álhírekkel.

A felmérés résztvevőinek 70%-a úgy véli, hogy fel tudja ismerni a félrevezető tartalmakat. A legmagabiztosabbak a máltai és horvát fiatalok, míg az osztrákok, németek és szlovének a legkevésbé bíznak ítélőképességükben.