A polgármesterek „számolják” a romákat

Vágsellye/Jóka. A romák külön telepen élnek-e a község területén, esetleg egy utcában, vagy szétszórtan laknak? Van-e ivóvíz a roma telepen, milyen gyakran szállítják el a hulladékot? Az elmúlt évben hány gyerek született, ebből mennyi a roma? Mekkora a munkanélküliség a faluban, és milyen arányú a romák között? Egyebek mellett ezek is szerepelnek aközött a félszáz kérdés között, amelyeket az államigazgatás tett fel a helyi önkormányzatoknak az „Éves jelentés az alacsony szociokulturális színvonalon lévő lakáscsoportokról – roma telepekről“ elnevezésű kérdőíven.

A kérdőívet a kormányhivatal címezte a kerületi elöljáróknak – a csatolt kísérőlevelet Klára Orgovánová romaügyi kormánybiztos írta alá –, ők azt a járási hivataloknak továbbították, majd a hivatal szociális osztálya küldte ki a községekbe. Egy vágsellyei járásbeli polgármester azzal keresett meg bennünket, vajon sérti-e az emberi jogokat az ilyen adatok gyűjtése, hiszen jól emlékezhetünk még, milyen nagy port vert fel nemrég a Nemzeti Munkahivatal esete, ahol külön megjelölték a roma munkanélkülieket. – Nekem is eszembe jutott, hogy az emberi jogok védelme szempontjából esetleg megtámadható ez a kérelem – mondja Peter Gomboš, a Vágsellyei Járási Hivatal szociális osztályának vezetője. Ám hozzátette, mivel állami hivatalnokok, nincs más lehetőségük, mint a felettes szerv utasításai szerint eljárni. Azt az osztályvezető sem tudta megmondani, hogy az adatokat minek alapján kell kitölteniük a polgármestereknek: a népszámlálás eredményei, vagy saját tapasztalataik alapján. Hiszen köztudott, hogy a bevallottan roma etnikumhoz tartozók száma messze nem fedi a valós adatokat. „Én megértem, hogy ez nem egészen egyértelmű, és arra számítottam, hogy a polgármesterek majd megkeresnek ilyen kérdésekkel. Ebben az esetben illetékes szakemberek bevonásával szerveznék megbeszélést, de eddig senki nem érdeklődött, csodálkozom, hogy a sajtót hamarabb megkeresték. Hogy az egész felmérés pontosan milyen célt követ, ezt talán a szerzőtől, a kormányhivatalban kellene megkérdezni.”

A kérdéseknek még decemberben el kellett volna jutniuk az önkormányzatokhoz, ám a Vágsellyei Járási Hivatalba is csak január 18-án jutottak el. Az önkormányzatok múlt héten kapták meg a kérdőívet és azt február 6-ig kell kitöltve visszaküldeniük. A hivatal egyik dolgozójától megtudtuk, hasonló kérdőíveket már a korábbi években, legutóbb 1999-ben is kaptak, és a polgármesterektől általában „kinullázva” érkeztek vissza, ugyanis a Vágsellyei járásban egyetlen „klasszikus” roma telep sincs.

Nem így a Galántai járásban, ahol Jókán a falu közepén van a roma telep. Ravasz András polgármester nem ért egyet azzal, hogy az ilyen felmérés sértené a romák emberi jogait. Szerinte ez az ország még nem nőtt fel a demokrácia olyan fokára, ahol ilyen jogsérelemről lehetne beszélni. A több, mint 3800 lakosú településen a népszámlálás során 104 lakos vallotta magát romának, de legalább 900-an vannak. A szociális osztályról kapott kérdőíveket már visszaküldték méghozzá kétféle adatokkal, mert mind a népszámlálás szerinti hivatalos, mind a saját tapasztalataikat tükröző adatokat feltüntették. (gl)

Emberi jogokat sértő adatgyűjtésre utasítják a községeket?

„Két éve kaptunk ilyen űrlapot. Olyan kérdések szerepelnek rajta, mint például: mennyi a település roma és nem roma lakosainak száma, van-e roma telep a falu környékén, milyen messze a falutól, hány lakója van, mennyi roma lakik a faluban, hány roma és nem roma polgár született az előző évben, milyen közművekkel vannak ellátva a romák lakásai, mennyi roma gyermek jár óvodába, iskolába. A tavalyi népszámlálás szerint csak húsz roma lakosunk van, a nyomtatványra azonban ennél nagyobb számot írtam” – nyilatkozta lapunknak egy gömöri polgármester, aki csak névtelenül volt hajlandó nyilatkozni. Megkérdeztük Jozef Červenákot, a Szlovákiai Roma Parlament Tanácsának elnökét is, aki nem találkozott ilyen kérdőívvel. „Ha létezik, akkor nem értem a kérdőív összeállítóinak szándékát. A népszámlálási adatokban minden információ szerepel a lakosság összetételéről. Ez az eljárás csak a nacionalista pártok malmára hajtja a vizet, hogy soha nem létezett kedvezményekről beszélhessenek. Azzal egyetértek, hogy a polgármesterek községük fejlesztése érdekében felmérjék a kedvezőtlen szociális szinten élő lakosok számát, de azzal már nem, hogy a nemzetiségi hovatartozásukról is ők döntsenek. Az ilyen adatgyűjtés azokat a romákat is hátrányos megkülönböztetésnek teszi ki, akik jó életkörülmények között élnek” – jelentette ki a roma vezető. (trik)