A polgári jelölt: Bárdos for president

ÖSSZEFOGLALÓ

Bár a Komáromi Szalon hitvallása szerint pártoktól, politikától mentes civil kezdeményezés, a közelgő államfőválasztás kapcsán Bárdos Gyula indulása megért egy meghívást – hangsúlyozottan nem kampánycéllal. (Bár, az apropóból adódóan a határ olykor elmosódni látszik.) Az MKP OT tagját, a Csemadok országos elnökét a Bárdos for president címmel meghirdetett esten Laczkó Sándor, a Közbeszéd bloggere faggatta. Az alábbiakban a beszélgetés során felmerült központi témák, kulcsfogalmak köré építve foglaljuk össze az elhangzottakat.

A motivációról

Nem személyes motivációtól hajtva száll versenybe a köztársasági elnöki tisztségért – hangsúlyozta Bárdos Gyula. Miután az MKP felkérte az indulásra, időt kért, majd vállalta a jelöltséget. Mint mondta, „a többiek” szerint az szólt a személye mellett, hogy nem megosztó, tud kommunikálni a médiával, üzletileg nem megkísérthető, a Csemadokon keresztül pedig a civil szférát is képviseli.

Korábban is azt gondolta, a magyar közösségnek elnökjelöltet kellett volna állítania. „Mi, felvidéki magyarok nem vagyunk másodrendű állampolgárok. Azt várjuk, hogy a többség komolyan vegyen minket, de ehhez magunkat is komolyan kell vennünk. Most van a közösségnek jelöltje. A személy másodlagos.”

Kampánytémák

Bárdos szerint indulásának talán legfontosabb hozadéka, hogy elnökjelöltként számos fórumon beszélhet a minket érintő kérdésekről: Dél-Szlovákia lemaradásáról, a fogyásunkról, a munkanélküliségről, az infrastruktúra hiányáról, továbbá az emberi és a kisebbségi jogokról.

Az elnöki feladatok ellátásával kapcsolatban is a problémák tematizálását hangsúlyozta: az államfő nem törvényalkotó – nem tudja megoldani a gondokat, de képes róluk beszélni. „Olyan államfő lennék, aki véleményt mond, és nem sunyít. Aki nincs kapcsolatban az oligarchákkal. Aki toleráns, és tiszteli a másságot” – tette hozzá.

Az esten elhangzottak alapján úgy tűnik, Bárdos a tiszta szív, tiszta kéz imázsára építi a kampányát. Többször kitért arra, a gazdasági érdekekkel átszőtt politikai életben kivétel, akin nem lehet fogást találni: „Soha nem vállalkoztam, képviselőként, frakcióvezetőként a dolgomat tettem.” Megjegyezte, összeférhetetlenséget emlegetve gyakran a szemére vetik, hogy politikusként a Csemadok országos elnöke – ez egyébként társadalmi tisztség, nem jár fizetéssel –, míg azokon a képviselőkön, akik „27 kft.-t alapítottak”, senki sem kér számon semmit.

Bár a felkérés az MKP térfeléről érkezett, egyebek között a két hét alatt összegyűjtött 46 ezer támogató aláírás miatt Bárdos Gyula polgári jelöltként tekint magára. Mint mondta, ő a magyar közösség jelöltje, a nemzetiségek jelöltje, Dél-Szlovákia jelöltje, és bízik benne, hogy ebből megtalálják az őket megszólító részhalmazt a potenciális szavazók.

Bárdos Gyula megerősítette: munkaanyagként elkészült az MKP beharangozott autonómiakoncepciója, amelyet most éppen nemzetközi szakértők bírálnak el. Azt is hozzátette: nem fogja kerülni a kérdést a kampány során, de fontosnak tartja, hogy a szlovák szavazóknak úgy adagolja a témát, hogy meghallgassák.

Megoszt, egyesít

Az államfőválasztás kapcsán kialakult diskurzus egyik fő témája a jobbközép pártok szavazóbázisának megosztódása. Arra a felvetésre, érez-e ezzel kapcsolatban felelősséget, Bárdos úgy fogalmazott: nem az MKP osztotta meg a térfelet – amikor az MKP döntött, a jobbközép pártoknak már 10 jelöltjük volt. Egyben utalt arra: sérelmezi, hogy a Híd nem kezdeményezett előzetes egyeztetést az MKP-val Pavol Hrušovský támogatásáról, noha a kisebbségi minimum szellemében ez a lépés elvárható lett volna.

A beszélgetés során az is felmerült, hogy a közelmúltban nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredmények szerint a Híd szavazóinál Bárdos a legelfogadottabb elnökjelölt, bő harmaduk támogatná. A kérdésre, hogy vágyik-e valamiféle egyesítő szerepre, úgy fogalmazott: „nem a pártokat kell összeboronálni – a választókat kell a jó ügy mellé állítani”. Leszögezte azt is: a jelen kampányban megszerezhető politikai tőkét nem kívánja arra felhasználni, hogy versenybe szálljon az MKP elnökségéért.

A terv, B terv

Némi öniróniát éreztünk, amikor Bárdos Gyula úgy nyilatkozott: természetesen az az A terv, hogy a jobbközép pártok elnökjelöltjei kiütik egymást, és ő kanyarodhat be a második fordulóba. Azt is elmondta: polgári jelöltként nem lép vissza senki javára.

Arra az esetre nézve, ha mégis a B terv válna valósággá, azaz más jobbközép jelölt kerülne be a második fordulóba, annyit mondott: semmilyen támogatást nem lehet ingyen adni. A támogatásra vágyó jelöltnek előbb ki kell nyilvánítania, hogy fontosak számára azok a témák, amelyeket Bárdos is kiemelten kezel, például az emberi és a kisebbségi jogok, az önkormányzatiság. Emellett fontosnak tartaná, hogy a jövendő köztársasági elnök közvetlen környezetében valaki megfelelő poszton képviselje a magyar közösséget (nem a pártot). Rögtön hozzátette: nem a maga számára képzeli el ezt a pozíciót. (as)