A nyugdíjakat is veszélybe sodorhatja az állami spórolás

Mindössze néhány hét telt el azóta, hogy az új adók és megszorítások életbe léptek, a háttérben azonban máris elkezdődött a második konszolidációs csomag előkészítése. Bár politikai berkekben egyelőre nem kerültek terítékre az újabb intézkedések, a pénzügyminisztérium szakemberei már vitáznak a kérdésről.

Kevesebb kiadás

Úgy fest, nem csak a polgárok, de a politikusok is megelégelték a különböző illetékek emelését, amelyek hatása nem csak az államkassza bevételi oldalán, de a kormánypártok támogatottságán is azonnal meglátszik.

Arra fogunk törekedni, hogy az újabb konszolidáció inkább a kiadási oldalra koncentráljon. Szerintem elég új adót vezettünk be

– ismerte be a a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján néhány nappal ezelőtt. Az őszinteségi roham ellenére azt azonban nem kívánta pontosítani, hogy melyek azok a tételek, amik áldozatul eshetnek a költségek csökkentésének. 

Mivel mostanra gyakorlatilag minden ötödik munkavállaló az államnak dolgozik, így elég valószínű, hogy az elbocsátások igen előkelő helyet foglalnak majd el az újabb intézkedések listáján. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen lépésre nem kerülhetne sor meggondolatlanul. Szükség lenne egy alapos ellenőrzésre, hogy pontosan azonosítani tudják, mely pozíciók és munkavállalók feleslegesek. Robert Fico kormányzása alatt azonban ritkán készültek hasonló hatástanulmányok, így várhatóak az államapparátus leépítése sem szakszerűen zajlik majd.

Odázott gondok

Nyílt titok, hogy a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) nem túl nagy rajongója a második nyugdíjpillérnek. Bár megszüntetni eddig nem merte, mindig tett róla, hogy elvegye az emberek kedvét a takarékoskodás ezen formájától. Legutóbb például 2023 végén, már az állami spórolás jegyében, 5,5 százalékról 4 százalékra csökkentette a második pillérbe irányuló szociális elvonások arányát. Mivel azonban ez a malacpersely amolyan könnyű célpont, ha a mindenkori kormánynak pénzre van szüksége, így kifejezetten valószínű, hogy az újabb konszolidációs csomagban is nagyobb szerep juthat neki. Kamenický néhány nappal ezelőtt burkoltan ugyan, de elismerte, hogy semmi sincs kizárva, amikor a második nyugdíjpillér sorsáról kérdezték.

A munkaügyi tárca egykori vezetője, Jozef Mihál ennek fényében attól tart, hogy a jelenlegi 4 százalékos arányt nullára csökkenthetik. Ez azonban mindössze sebtapasz egy nyílt sebre, ami csak pillanatnyilag oldja meg az államkassza gondjait. Mivel az első pillér már napjainkban is rosszul muzsikál, így a jövő nyugdíjasai legfeljebb a második pillérben megspórolt forrásokra számíthatnak majd. Ha azonban Ficóék ehhez is hozzányúlnak, a későbbiekben egész generációk lehetnek komoly gondban.

Megyünk feljebb is

Az államkincstár őre a legutóbbi kormányülés után őszintén beismerte, az eredetileg nagyjából 650 millió eurósra tervezett csomag értéke már most 800-850 millió euró körül mozog, de azt sem zárta ki, hogy a második konszolidációs még ennél is tetemesebb lehet. A váratlan irányváltást a kedvezőtlen környezettel, valamint az egyre borúsabb előrejelzésekkel igazolta. A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) azonban arra figyelmeztet, ha a kabinet valóban csökkenteni szeretné a tetemes hiányt, legalább egymilliárd euróval többet kellene beszedniük.

Bár a Kamenický által 2026-ra előirányozott spórolás elsőre nem tűnik jelentéktelennek, a gyakorlatban mégis azt eredményezi, hogy a kabinet így 2027-re tolja a konszolidációs erőfeszítések zömét. Ez főként azért meglepő, mert abban az évben esedékes az újabb parlamenti választás, az pedig egyetlen kormány esetében sem szokványos lépés, hogy a kampányidőszakra halasztja a megszorításokat. Ez a döntés pedig az egész terv hitelét rontja, mivel nyilvánvaló, hogy a voksolást megelőzően, a szavazatvadászat jegyében jelentős költekezésre kerül majd sor.