A nyolc választókörzet a szlovákiai magyar érdekképviseletet is elősegítheti

A Szlovákiában jelenleg használatos választási rendszert még 1998-ban vezette be a Mečiar-kormány. Ezt megelőzően az ország négy választási körzetre volt felosztva: egy nyugati, egy középső és egy keleti régióra, valamint Pozsonyra. Az egyes körzeteken belül a szavazók más listát kaptak kézhez az urnáknál, így más-más képviselőkre szavaztak például keleten, mint a fővárosban. Mečiarék azonban felszámolták ezt, mert úgy gondolták, hogy az egykörzetes választási rendszerben nagyobb eséllyel szerezheti meg a győzelmet a HZDS. Győzniük ugyan sikerült, de olyan kis fölénnyel, hogy végül nem is voltak képesek kormányt alakítani.

Az általuk megalkotott választási rendszer azonban lényegében a mai napig sem változott, vagyis az országban mindenki ugyanazt a választási listát kapja kézhez, függetlenül attól, hol él.

Népszavazás

A koalíció a 2020-ban összeállított kormányprogramban említést tett a választási körzetek megreformálásáról, de viszonylag óvatosan fogalmaztak:

„A szlovák kormány támogatja a szakmai párbeszéd megkezdését, melynek célja, hogy elemezze a parlamenti választás rendszerének és a választási körzetek megváltoztatásának lehetőségét”.

Komolyabb előrelépés viszont egyelőre nem történt, így az utóbbi hetekben egyre több szervezet szólalt fel az ügyben. Közéjük tartozik a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása is, amely néhány héttel ezelőtt nyílt levelet írt a kormánynak. Felszólították a kabinetet, hogy közöljék, mikor és milyen módon szeretnék végrehajtani az említett reformot. Mivel ezek után sem történt előrelépés, a szervezet csütörtökön bejelentette, népszavazást indítványoznak a választási körzetek létrehozásáért.

Branislav Tréger, a ZMOS vezetője és Liptóújvár (Liptovský Hrádok) polgármestere elmondta, az aláírásgyűjtésbe besegít majd a szervezet 61 regionális irodája, de számítanak a polgári társulások együttműködésére is.

Az alapgondolat

A ZMOS vezetősége úgy véli, bizonyos régiók nincsenek megfelelően képviselve a parlamentben.

„Ma annak vagyunk szemtanúi, hogy ugyan 3 millióan járulnak az urnák elé a parlamenti választáskor, de mégis olyan képviselők fogadnak el törvényeket, akik kétszáz, ötszáz, vagy kétezer karikával a nevük mellett jutottak be. Nyilvánvaló, hogy az esetükben távolról sem beszélhetünk legitimitásról, és az is probléma, hogy minden egyes választás után sok ilyen képviselő ül a plénumban”

– jelentette ki Michal Kaliňák, a ZMOS irodavezetője.

A választási rendszerrel kapcsolatos bírálatok egyik központi eleme, hogy a képviselők egy jelentős része a fővárosból jut be, és bizonyos régiókat szinte senki sem reprezentál. A 2020-as parlamenti választás során például a 150 mandátumból 53-mat olyan képviselő szerzett, akinek Pozsonyban van az állandó lakhelye. Ez azt jelenti, hogy a 475 ezer lakossal rendelkező, vagyis az ország lakosságának mintegy 9 százalékát adó Pozsonyt a teljes plénum egyharmada képviseli. A ZMOS szerint ez a rendszer elhibázott, mert szükség lenne arra, hogy a honatyák valódi kapcsolatban legyenek a vidéken élő emberekkel.

Nyolc körzet

Katarína Heneková, Puhó polgármestere állítja, a képviselők nem is igazán tudják, milyen problémákkal kell szembenézniük az önkormányzatoknak.

„Mégis hogyan tudnák megoldani a vidéken élők gondjait, amikor a képviselők nem is ismerik azokat? A lakosok a polgármesterekhez és a helyi képviselőkhöz fordulnak a nehézségeikkel, nem utaznak fel Pozsonyba”

– jegyezte meg a városvezető.

A felsoroltak miatt a ZMOS a megyei felosztáshoz igazodó választási rendszert szeretne kialakítani, vagyis nyolc választási körzetet hoznának létre.

Bírálat a belügytől

Lapunknak eljuttatott közleményében a belügyminisztérium leszögezte, teljesíti a kormányprogramban foglaltakat, vagyis megkezdték a szakmai vitát a választási rendszer megváltoztatásának lehetőségeiről. Ján Lazar, a tárca államtitkára e célból kerekasztal-beszélgetéseket szervez a kormánykoalíció képviselőivel. A minisztérium hangsúlyozta, először a politikai színtéren szeretnének egyezségre jutni, és csak ezt követően vonják be a szakmai szervezeteket a diskurzusba.

Emellett megjegyezték, a korábbi, 1994-es választáson, amikor még négy választási körzet létezett, a listaállítás során nem játszott szerepet az, hogy az adott képviselőnek hol van az állandó lakhelye. Éppen ezért fordulhatott elő az, hogy 18 évvel ezelőtt a plénumban 63 fővárosi képviselő szerzett mandátumot, vagyis több, mint a jelenlegi parlamentben.

„Bízunk benne, hogy a ZMOS a továbbiakban is a partnerségen alapuló egyeztetést részesíti előnyben az egyoldalú kijelentésekkel szemben, hasonló módon, mint ahogy azt az év elején is tették. A belügyminisztérium hajlandó az érdemi tárgyalásra, ezt azonban a kormánykoalíció egyezségének kell megelőznie. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy még az egyszínű kormányoknak sem sikerült egységes álláspontra jutnia"

– üzente a tárca sajtóosztálya.

Politikai egyezség

Ahogy a belügyminisztérium reakciójából is kitűnik, a koalíció pártjai különféleképpen viszonyulnak a kérdéshez. Igor Matovič, az OĽaNO vezetője például azt mondta, őt nem zavarná, ha nyolc választási körzetet alakítanának ki. Veronika Remišová (Za ľudí) régiófejlesztésért felelős kormányfőhelyettes sem zárta ki, hogy pártja támogatna egy ilyen változást. Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter azonban egyértelműen leszögezte, nem tartja jó ötletnek a jelenlegi rendszer megváltoztatását. Az SaS elnöke úgy gondolja, nem igazságos megoldás, ha van például egy jó jelölt, aki képes lenne javítani az egész ország egészségügyi rendszerén, de csak egyetlen körzetben szavazhatnak rá.

Peter Pellegrini, a Hlas vezetője Sulíkkal ellentétben nyitottan viszonyul a témához, azonban ő egyfajta kevert megoldást képzelne el, amelyben lennének jelöltek, akikre az egész ország szavazhatna, és lennének jelöltek, akikre csak az adott régióból lehetne voksolni.

Szakértői álláspont

A témával kapcsolatban megkerestük Radoslav Štefančík politológust is. A szakértő szerint az egyetlen körzetből álló választási körzet egy elhibázott eleme a politikai rendszerünknek.

„Ez a rendszer eltorzítja a politikai pártok, mint regionális struktúrájú tömegszervezetek természetes megalakulását, politikai vállalatokká alakítja őket, egyetlen domináns személy – általában az alapító – jelentős befolyásával”

– nyilatkozta lapunknak Štefančík.

Hozzátette, nem véletlen, hogy az emlegetett reform a mai napig sem valósult meg.

„Az egyetlen választókerület feldarabolása nem segíteni a jelenlegi pártoknak, ezért is utasítják el, illetve akik nyíltan nem tiltakoznak ellene, azok sem sietnek megváltoztatni. Az új rendszer ugyanis nem felelne meg azoknak a pártoknak, amelyeknek nincsenek regionális struktúrái, és amelyeknek a népszerűsége csak az elnökük támogatottságától függ. Tehát a jelenlegi állapot a Smernek, a Hlasnak, az SaS-nek, az OĽaNO-nak, a Sme rodinának és a Za ľudínak is megfelel, és még sorolhatnám. A Smernek és a KDH-nak még viszonylag jól kiépített pártstruktúráik vannak, ezért őket talán kevésbé károsítaná, mint például az SaS-t, amely hagyományosan a fővárosi és a környékbeli jelöltjeit helyezi a lista élére, és az első keletiek többnyire választhatatlan helyeken szerepelnek. A pártoknak ez azt jelentené, hogy vidéken is aktívabbnak kell lenniük, és nem elég csak a pártközpontból politizálni”

– jelentette ki a politológus.

Magyar szemmel

A nyolc körzetből álló választási rendszert támogatja a Szövetség is. 

Farkas Iván, a párt frakcióvezetője lapunknak küldött közleményében állítja, a reformmal a szlovákiai magyar érdekképviselet is jól járna.

„Az eddigi vita alapján, valamint Szlovákia közigazgatási beosztását figyelembe véve, a legesélyesebbnek az tűnik, ha a megyék, kerületek mentén 8 választási körzet jön létre a parlamenti választásra. Nézzük meg, ilyen beosztásnál hogyan végzett volna az MKÖ a 2020. évi parlamenti választáson. A 8 választási körzetből álló rendszerben Nyitra megyének 18 mandátuma lenne a pozsonyi törvényhozásban. A választási eredmény Nyitra megyei bontásban a következő volt 2020-ban: OLaNO 23,03%, Smer 17,76%, MKÖ 12,31%. A többi párt 10 százalék alatt teljesített. A töredékszavazatok figyelembe vételével ez az MKÖ-nak 3 mandátumot biztosított volna a pozsonyi parlamentben. Hasonló eredmény született Nagyszombat megyében és meggyőződésem, hogy Kassa megyében, valamint Besztercebánya megyében is összejött legalább az 1 mandátum”

– írta Farkas.

Megjegyezte, a nyolc választási körzet nem csupán a Szövetség bejutási esélyeit növelné meg jelentősen, hanem a majdani parlamenti képviselők regionális kötődését is megerősítené.