A magyarokat hidegen hagyta a népszavazás

Az intézet kimutatásai alapján a magyarok mellett a ruszinokat és a romákat is hidegen hagyta a rekordalacsony részvételi arányt hozó népszámlálás. Országos szinten tizenöt százalékon mozgott a részvételi arány, miközben a magyarok lakta járások esetében kilenc, a romák által lakott településeken hat százaléknyi választó ment szavazni. A ruszinok esetében ez a mutató 12-13 százalék, ráadásul a keleti, ruszinok illetve romák által lakott települések között található az a három falucska is, ahol egyáltalán senki nem ment szavazni.

Érdekes módon a mintegy ötven településen jelenlévő gorál kisebbség esetében némileg az átlagot meghaladó részvételt regisztráltak, 17-18 százaléknyi választó voksolt a népszámláláson.

A Bél Mátyás Intézet nem konkrét felmérésre alapozva készítette el a kimutatását, hanem az egyes településeket azonosította a kisebbségek létszáma és aránya alapján, majd a részvételi mutatókat a szlovákok lakta települések átlagával összevetve következtette ki, milyen nagy volt a választási lelkesedés.

A magyarok lakta települések körében tapasztalt 8,38 százalékos számarány az országos átlag fele. A legtöbben a mintát tekintve a Kassa-környéki járásbeli Horvátiban (Chorváty) mentek el szavazni, a választók 28 százaléka. Rimaszécsen ezzel szemben mindössze egy százalékos volt a részvételi arány.

Az Intézet szerint a népszavazás községi szintre lebontott eredményei is mutatják, hogy az etnikai választók az országos mintáktól eltérő módon viselkednek, kollektív módon működik a mobilizációjuk, de a távolmaradásuk is. Ugyanakkor egy általános, országos kampány nem tudja a kisebbségeket eredményesen megszólítani – zárul a kimutatás.