A magyarok negyede voksolna

Megugorhatatlan léc – a Focus közvélemény-kutató ügynökség január végén készített felmérése szerint a jövő szombaton sorra kerülő népszavazás részvételi aránya meg sem közelíti az eredményességi küszöböt. 50% helyett 35%-os aktivitás várható. A reprezentatív felmérés a Sme számára készült.

Csak a biztos számít?

A mérés során azt kérték a válaszadóktól, sorolják be részvételi hajlandóságukat a három megadott kategória egyikébe. Nagyon valószínűnek 35, közepesen valószínűnek 25, nagyon valószínűtlennek 40% mondta részvételét a voksoláson. A korábbi népszavazások előtt készített felmérések tanúsága szerint végül nagyjából annyian mennek el szavazni, mint ahányan közvetlenül előtte biztosra mondták részvételüket – magyarázta Martin Slosiarik, a Focus ügynökség vezetője. Ez azzal magyarázható, hogy azok közül, akik közepesen valószínűnek vélik részvételüket, végül nagyon kevesen járulnak az urnákhoz, épp csak pótolják azt a kis csoportot, amelyik korábban biztosra mondta szavazási hajlandóságát, ám végül valamiért mégsem megy el.

A Focus a legutóbbi, 2010-es népszavazás előtt készített mérést, valamint a 2003-as, az uniós csatlakozásról szóló referendum előtt. Öt éve 23%-nyian mondták biztosra részvételüket, végül 22,8%-os lett az eredmény. 2003-ban a megkérdezettek fele akart mindenképpen voksolni menni, 23%-nyian pedig intenzíven gondolkodtak rajta – az eredmény 52,1% lett.

Otthon maradó magyarok

A felmérés egyik érdekessége a magyar választópolgárok viszonylag magas inaktivitása: csak minden negyedik magyar biztos abban, hogy szavazni fog, 52%-nyian pedig szinte biztos, hogy otthon maradnak február 7-én. Slosiarik szerint a távolmaradás több okra vezethető vissza. Egyrészt nem volt erős a mobilizáció a magyarok között, másrészt szerinte a magyarok akkor járulnak nagyobb arányban az urnákhoz, ha a magyar kisebbséget és képviseleti erejét érintő választásról van szó.

Ha a pártpreferenciákat nézzük, az MKP-nál 40, míg a Hídnál 32% azok aránya, akik biztosra mondják részvételüket. Nem meglepő módon a legaktívabbak a KDH szimpatizánsai, ha csak rajtuk múlna, biztosan eredményes lenne a referendum.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"176723","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"343","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Az inaktívak döntenek

A népszavazás eredménytelenségéről elsősorban nem a lábbal szavazók (vagyis azok, akik nemmel voksolnának, de inkább nem mennek el szavazni), hanem a hosszú ideje inaktív választók fognak dönteni. Ezt támasztja alá az is, hogy messze a legtöbb távolmaradó (77%) abban a táborban akad, amely nem vett részt a legutóbbi parlamenti választáson, és nagy valószínűséggel a többi választáson sem – ők azok, akiket semmilyen voksolás sem mozgat meg.

Érdekesség, hogy a népszavazás bojkottjára felszólító SaS szimpatizánsai nagyjából ugyanolyan arányban kívánnak az urnákhoz járulni, mint azon pártok választói, akik részvételre szólítják fel szavazóikat.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"176724","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"404"}}]]

Nők, házasok, diplomások

Választani a nők, az idősebbek, a felsőfokú végzettségűek és a jól keresők készülnek. Az otthon maradók között nagyobb arányban találhatók férfiak, 18–24 év közöttiek, munkanélküliek és alacsonyan kvalifikált munkások. Ami pedig a kérdésekkel összefüggő családi állapotot illeti: a házasságban élők között nagyobb a részt venni szándékozók aránya, mint a hajadonok és elváltak között.

Martin Slosiarik szerint szinte „mobilizációs csoda” kellene ahhoz, hogy 50% feletti legyen a részvételi arány, ehhez ugyanis még nagyjából 600–700 ezer embert kellene mozgósítani. Ugyanakkor a 35%-os részvétel sem számítana alacsonynak, ennél magasabb csak két esetben volt: 1998-ban, amikor a referendum össze volt kapcsolva a parlamenti választással (44%, a választáson egyébként 84%-os volt a részvétel) és a már említett 2003-as uniós népszavazás alkalmával. 2004-ben, amikor az államfőválasztással lett egybekötve a referendum, a most várthoz hasonlóan alakult a részvétel (36%).