A magyarok adják a legtöbb hálapénzt Szlovákiában

10 állampolgárból négy lenne hajlandó jelenteni a hatóságoknak a korrupciót; a TIS 2002-től végzett felmérései közül ez a legmagasabb arány. 15 évvel ezelőtt a lakosok 17 százaléka válaszolta ugyanezt, öt évvel ezelőtt 21 százalék. Másrészt továbbra is többségben vannak azok (51%), akiknek meggyőződése, hogy akkor sem tennének feljelentést, ha szembesülnének azzal, hogy valaki kenőpénzt kér tőlük.

Honnan ez a bátorság?

A korrupciót leginkább az egyetemi végzettségű, 40 év körüli személyek hajlamosak jelenteni, vállalkozók, átlagon feletti keresettel rendelkező, jobboldali illetve liberális nézeteket vallók. „A válaszokból nem derül ki egyértelműen, mi az oka annak, hogy fokozatosan egyre több ember hajlandó jelenteni a korrupt magatartást. Ennek egyik oka lehet, hogy míg 2004-ben a rendőrségben csupán a lakosság harmada bízott, az Eurobarometer tavalyi felmérésre szerint már 46 százalék” – mondta a TIS igazgatója, Gabriel Šípoš.

Pozitív hatással lehetett szerinte a lakosság magatartására azoknak a példája, akik a nyilvánosság előtt nyíltan kezdtek beszélni az állami szférában működő korrupcióról. Ilyen volt az utóbbi időben Zuzana Hlávková, aki a TIS blogján írt arról, hogy a külügyminisztérium túlárazva, egy előre kiválasztott céggel, az Evka ügynökséggel rendeztette meg az uniós elnökség egyes nagyszabású rendezvényeit.

Gašpar: ez butaság

Ha a felmérés eredményeit összehasonlítjuk az uniós átlaggal, akkor kiderül, hogy Szlovákia átlagon alul teljesít. „Például a szlovák rendőrségnél már csak a bolgárban bíznak meg kevesebben. Az Európai Unió tagállamai közül nálunk állítják a legtöbben azt, hogy azért nem jelentenék a korrupciót, mert ez úgysem vezetne a tettesek megbüntetéséhez” – magyarázta Šípoš.

Azt, hogy Szlovákiánál már csak Bulgáriában bíznak kevesebben a rendőrségben, Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány butaságnak nevezte. „Úgy gondolom, hogy az unión belül a szlovák rendőrség a legjobbak közé tartozik. Azzal sem értek egyet, hogy nem érdemes jelenteni a korrupciót, mert a nyomozás úgy is azzal ér véget, hogy nem sikerül igazolni a bűncselekményt, s hogy az eset nem történt meg. Én ezt nem úgy látom, hogy nem tudnánk kitenni a pontot a mondat végére” – mondta a TIS által közzétett felmérésre reagálva a rendőrfőkapitány.

Feljelentők védelme

A Focus által végzett felmérés arra is rámutatott, hogy az elmúlt 12 hónapban több ember értesült arról, hogy létezik egy törvény a korrupciót jelentő személyek védelmére. Májusban csak a megkérdezettek 26 százaléka tudott ilyen jogszabályról, ma már 44 százalékuk. Ennek ellenére a válaszadók fele továbbra sem tudja, hogy a törvény lehetőség ad ilyen védelemre, vagy nem is sejti, hogy létezik ilyen szabályozás a szlovák jogrendben.

A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy a korrupció még mindig rendkívül elterjedt az országban. Az emberek 11 százaléka mondta, hogy az elmúlt egy évben minimum egyszer kényszerültek valakinek kenőpénzt adni; túlnyomóan magyar nemzetiségű, idősebb állampolgárok adtak borítékban pénzt orvosoknak. Ugyanilyen eredmény szerepelt a 2015 áprilisában végzett felmérésben.

Fico: korrupció létezik

Az eperjesi kerület iskolaigazgatóinak szervezett korrupcióellenes szemináriumon tegnap Robert Fico kormányfő is szót ejtett a lefizetésekről. Szerinte elfogadhatatlan, hogy zaklatják azokat, akik hajlandóak jelenteni ezt a bűncselekményt. Meggyőződése, hogy a társadalomban olyan hangulatot kell kialakítani, hogy az emberek ne féljenek kapcsolatba lépni a hatóságokkal, és hajlandóak legyenek együttműködni. „Senki sem kételkedik abban, hogy a korrupció létezik, viszont harcolni kell ellene, nem lehet politikai célokra kihasználni. Napi szinten hallunk olyan történeteket, amelyekről kiderül, hogy nincs igazságalapjuk” – mondta a miniszterelnök.

A kormányfő ugyanakkor kijelentette, elvárná a tanároktól, hogy az általános iskolák diákjainak érthetően elmagyarázzák, miben rejlik a korrupció veszélye. „Nem arról van szó, hogy törvényeket magoljanak be, hanem meg kell értetni velük, hogy a korrupció rossz, s ha találkoznak ezzel a jelenséggel, azt jelenteniük kell a rendőrségnek” – közölte Fico. Elárulta, készül egy új jogszabály a korrupciót jelentő személyek védelmére, amelyben például konkretizálnák a feljelentő személy és tanú közti különbséget, ugyanis nem mindenki szeretne tanúként szerepelni az eljárásban, aki jelenti a korrupciót. Arról, miért nem volt az elmúlt években egyetlenegy befolyásos politikus vagy tisztségviselő sem elítélve korrupcióért, Fico a szemináriumon nem beszélt. (dem, TASR, SITA)