A magas energiaárak miatt búcsút inthetünk a hazai zöldségnek

„Az idei rendkívüli szárazság és az energiaárak emelkedése negatív hatással volt a mezőgazdasági termelésre, beleértve a zöldség- és gyümölcstermesztést is. Egyrészt a rendkívüli szárazság csökkentette a földeken termesztett burgonya és zöldségek terméshozamát, másrészt a villamosenergia- és gázárak látványos növekedése negatívan hat az üvegházi zöldségtermesztésre. Az üvegházakat és fóliasátrakat ugyanis fűteni és öntözni kell ahhoz, hogy egész évben termést hozzanak” – mondta el lapunknak Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. Az energiaárak hirtelen megugrása miatt szerinte az üvegházi zöldségtermesztés fűtési költségei a 15-szörösére nőttek.

Csapdában a termelők

A termelők attól tartanak, hogy ha az állam nem szab felső határt az energiaáraknak, vagy nem nyújt számukra támogatást a növekvő költségeik fedezésére, kénytelenek lesznek visszafogni vagy teljesen leállítani az üvegházi zöldségtermesztést. Ha ugyanis a megnövekedett költségeiket teljes mértékben beépítenék az áraikba, a zöldségeik csaknem eladhatatlanná válnának.

„Egy kilogramm zöldséget kéteurós energiaköltséggel terhelnénk. A zöldség ára emiatt több mint a kétszeresére nőne. Sem az ügyfeleink, sem a fogyasztók nem lennének képesek elfogadni egy ilyen áremelést. Ugyanakkor, ha csökkentenénk vagy leállítanánk a termelést, legalábbis az energiaigényesebb téli hónapokban, kiesnénk az áruházláncok kínálatából. Nem tudnánk egész évben és a külföldön erősen támogatott importtermékekhez hasonló árakon szállítani a zöldségeinket” – nyilatkozta Bindics Zsolt, a Szlovákiai Zöldség- és Burgonyatermesztők Szövetségének az alelnöke. Mint mondja, Szlovákiában leginkább paradicsomot, paprikát, uborkát, salátát és fűszernövényeket termesztenek az üvegházakban és fóliasátrakban. Az üvegházi gazdálkodásra elkülönített területet tekintve ez még mindig egy kis szegmens, de a termelés szempontjából rendkívül fontos. A nagyjából 90 hektárnyi fedett területen évente mintegy 40 millió kilogramm paradicsomot és uborkát termesztenek. Nem kevésbé fontos az is, hogy ez egy környezetbarát termesztési mód, amely geotermikus energiát, biológiai növényvédelmet használ, újrahasznosítja a felhasznált vizet, és alacsony szénlábnyomot hagy maga után.

Veszélyben a munkahelyek

„Szlovákiában a legtöbb paradicsomot és uborkát fedett területen termesztik. Gyors állami beavatkozás nélkül 1300 munkahely kerülhet veszélybe. A minőségi szlovákiai termékek helyett, amelyeket a vásárlóink keresnek, pedig még több külföldi zöldséget fogunk behozni Szlovákiába. A fogyasztói igények kielégítése érdekében az import évente 70–100 millió euróval nőhet. Ezt egyikünk sem szeretné” – mondta Oliver Šiatkovský, a Szlovákiai Zöldség- és Burgonyatermesztők Szövetségének az elnöke. Szerinte az általa vezetett szakmai szervezet már egy hónappal ezelőtt felhívta a földművelésügyi tárca figyelmét az áldatlan helyzetre. Olyan intézkedések mielőbbi elfogadására szólították fel a szaktárcát, amelyeknek köszönhetően sikerülne stabilizálni az energiaárakat, megmentve ezzel az üvegházi zöldségtermesztést. Šiatkovský szerint a lehetséges lépésekről a szaktárcával egyeztetnének.

A szaktárca is reagál

Mit szól mindehhez a földművelésügyi tárca? „A kormány múlt szerdán megvitatta az élelmiszeripar energiaellátásával kapcsolatos tervezetünket, amelyet azért készítettünk, hogy megvédjük az élelmiszer-termelőket az energiahiánytól és a magas árak negatív hatásaitól. A lakosság élelmezéséhez szükséges feltételek megteremtése a válság idején az állam alapvető feladata. A magas energiaárak problémájának a megoldása nem tartozik a földművelésügyi tárca hatáskörébe, a gazdasági minisztérium azonban már intenzíven dolgozik egy átfogó megoldás előkészítésén, és ezekben a napokban az Európai Uniótól is várunk bizonyos lépéseket” – áll a földművelésügyi tárca lapunknak megküldött reakciójában.