A lakosság a hivatalosan jelzettnél jóval nagyobbnak érzi a drágulást

„A szlovákiai háztartások az idei év egészére a fogyasztói árak átlagosan 32%-os növekedésére számítanak, míg tavaly az emberek körében az átlagos érzékelt infláció elérte a 35%-ot. Rögtön az elején le kell szögezni, hogy ez nem a valós drágulás, hanem csupán a háztartások szubjektív megítélése. Magyarul: a megkérdezettek szerint ennyivel nőttek az árak. A hivatalosan mért inflációs ráta azonban ennek kevesebb mint a fele volt, nagyjából 15 százalék” – figyelmeztet Michal Marenčák, a szlovák jegybank ökonometriai modellezéssel foglalkozó elemzője. A háztartások által érzékelt és a valós infláció közötti látványos különbség szerinte azt mutatja, hogy a fogyasztók rendkívül érzékenyek az inflációra.

Érzékenyebb nők?

A fogyasztók életkora, neme vagy jövedelme nagyban befolyásolja, hogyan érzékelik az inflációt. „Más országokhoz hasonlóan például a szlovákiai nők is átlagosan magasabb inflációt érzékelnek és várnak, mint a férfiak. Amikor azonban az amerikai kutatók figyelembe vették, hogy ki végzi a háztartáson belüli bevásárlást, a férfiak és nők közötti elvárások közötti különbségek eltűntek, hiszen aki nap mint nap kénytelen pénzt kiadni az üzletben, az a nemétől függetlenül jóval érzékenyebb az árakra” – tette hozzá Marenčák. Hasonló a helyzet szerinte az idősek, a kevésbé képzettek, a munkanélküliek és az alacsonyabb jövedelmű családok esetében is. Mivel az ő bevételeik nagy részét elviszi az élelmiszer-vásárlásra és a rezsire kifizetett összeg, jóval nagyobbnak érzékelik az inflációt a hivatalosan jelzettnél.

„A fogyasztók valójában nagyon pontosan érzékelik az infláció változásait, annak ellenére, hogy jelentősen túlbecsülik annak mértékét. Ha eltekintünk a hivatalosan mért érték és a lakosság által érzékelt infláció szintje közötti különbségtől, az inflációval kapcsolatos észlelések és várakozások változásai nagyon jól követik a tényleges infláció változásait” – állítja a jegybank elemzője.

Jöhet a javulás

A vásárlás, különösen az élelmiszer-vásárlás során szerzett tapasztalatok szerinte jelentős mértékben befolyásolják az infláció észlelését és az inflációs várakozások kialakulását. Tavaly decemberben az élelmiszerárak több mint a negyedével nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest, és a lakhatási költségek valamint az üzemanyagárak is megugrottak. Mivel a lakosság ezekkel szembesül a leggyakrabban, nem meglepő, hogy magasabbnak érzi az inflációt a valósnál. „Ezt figyelembe véve, az élelmiszerárak csökkenésével az emberek inflációs várakozásainak is csökkennie kell. A mezőgazdasági termékek világpiaci árának a növekedési üteme már lelassult, ezért fokozatosan az élelmiszeráraknak is át kellene váltaniuk a galoppról a lassú vágtára, amit az inflációs várakozások csökkenése követhet” – véli Marenčák.

Ha az inflációs várakozások végül meg is szelídülnek, a lakosság szubjektív érzékelése és a valós értékek között valószínűleg továbbra is jelentős különbségek lesznek. „A központi bankok számára az az üzenet, hogy világosabban kell kommunikálniuk a gazdaságban zajló folyamatokat, hiszen a lakosság az inflációs elvárásai alapján dönt például arról, mennyi pénzt tegyen félre a nehezebb időkre, vagy hogy mennyit költhet. A lakosság fogyasztási és megtakarítási szokásai pedig az egész gazdaságra hatással vannak” – figyelmeztet Michal Marenčák.