A lakásvásárlás buktatói

Ha új lakást szeretnénk vásárolni, legtöbbször a hirdetőújságok böngészésével kezdjük a keresést. Már itt oda kell figyelnünk, hiszen a cégek egy része nem minden tételt tüntet fel a vételárban, vagyis többet fizethetünk, mint amire számítottunk.

A leggyakrabban kihagyott tételek: az építési telek költségei, a közös helyiségek, az erkély és a pince ára. Nem egy cég az árat áfa nélkül adja meg, amire sokan csak akkor jönnek rá, amikor már az ingatlanirodában ülnek.

Ha már döntöttünk, érdemes odafigyelni a lakás alapterületére, hiszen ez az, ahol a legtöbbet lehet csalni. A mai négyzetméterárak mellett százezreket is lehet nyerni vagy veszteni egyetlen fogalom, a hasznos alapterület értelmezésével is. Sokan csak a beköltözéskor jönnek rá, hogy 45 négyzetméteres új lakásuk nem tágasabb régi, 40 négyzetméteres hajlékuknál. Megéri mérni, számolni és figyelni a jogainkra.

Az értékesítőknek elég ügyeskedniük a négyzetméterekkel, beszámítani a lakásból igen tekintélyes részt kivágó tartópilléreket a hasznos alapterületbe, és máris ott tartunk, hogy egy 58 négyzetméteres lakás 60 négyzetméter. Ez jobb környéken, mondjuk egy belvárosi lakás esetében 100 ezer koronát is jelenthet. Meglepetést okozhat számunkra azonban az alacsonyabban lévő plafon is. Míg a régi lakásokban ugyanis átlagosan 2,6 méter magasak voltak a szobák, ma többnyire 2,4 méter az átlag.

Érdemes odafigyelni a külső és belső szigetelésre is. A hőszigetelés ma már elengedhetetlen tartozéka az új lakásoknak. Nem kevésbé fontos azonban a hangszigetelés is. Ha például a hálószobánk falához túl közel épült a felvonó, és nem megfelelő a szigetelés, az a későbbiekben még sok keserű percet okozhat számunkra. (mi)