A lakást bérlők az eddigieknél is magasabb költségekre számíthatnak

„A jövő év elejétől a havi bérleti díjam 330 euróról 390 euróra emelkedik. Ezenkívül a közüzemi díjak hátralékát is ki kell fizetnem. Legutóbb 360 eurót fizettem” – panaszkodik lapunknak Martin Holič. A biztonsági őrként dolgozó férfi évek óta bérelt lakásban él a cseh határhoz közeli, Pozsonytól nagyjából 90 kilométerre fekvő Szakolcán. „A lakással nincs semmi gond, jól kijövök a tulajdonossal is. Csak a bérleti díjat találom elég magasnak a helyi fizetésekhez képest. A problémát elsősorban az jelenti, hogy Szakolcán nincs elegendő szabad lakás, így esélyem sincs olcsóbb albérletet találni” – teszi hozzá Holič.

A harmincéves férfinak nincs sok választása. Vagy elfogadja a magasabb bérleti díjat, vagy jelzáloghitelt vesz fel, és saját lakást vásárol. A lakáshiteleket azonban jelenleg magas kamatokkal kínálják. A legkedvezőbb éves hitelkamatok is enyhén 4 százalék alatt mozognak. Ilyen magas éves kamatláb mellett egy harminc év múlva visszafizetendő, 100 ezer eurós jelzáloghitel havi törlesztőrészlete 477 euró. A közüzemi költségek, a karbantartási és javítási alapba fizetett díjak levonása után egy átlagfizetést keresőnek így alig pár száz eurója marad a megélhetésre. Ráadásul a jelzáloghitel helyhez köti az embereket. Legalábbis ez a tapasztalat a munkaerő-közvetítő ügynökségeknél. Sok munkavállaló azért utasít el egy jobban fizetett állást, mert nem akarja elhagyni a saját ingatlanát. Ezzel szemben az albérletben élőknek nem okoz gondot elhagyni a lakást egy jobban fizető állásért egy másik városban.

A tulajdonos véleménye

Szlovákiában az emberek jelentős része az iskola befejezése után több évig albérletben él. A fiataloknak nem okoz gondot, hogy akár a baráti körükkel, vagyis többen lakjanak egy lakásban. A becslések szerint összesen több tízezren élhetnek így. Pontos adatok ezzel kapcsolatban azonban nem állnak a rendelkezésünkre, sok bérbeadó ugyanis, hogy elkerülje a jövedelemadó fizetését, nem vallja be a bérbeadással szerzett pénzt. A hivatalos statisztikákban ezek a lakóingatlanok üresként szerepelnek, valójában azonban laknak bennük, és a tulajdonosok pénzt keresnek rajtuk.

Lapunk több lakástulajdonossal is felvette a kapcsolatot. Mindegyikük tervezi a bérleti díjak emelését. Különösen két ok készteti őket erre. „Rendszeresen megnézem a bérleti díjakat az ingatlanportálokon. Jelenleg a nagyobb szobákat általában 300 euróért adják ki. Én jelenleg csak 250-et kérek. Ezért az új évtől 50 euróval megemelem a nagyobb szoba árát. Két albérlőm van benne, így nem szabadna, hogy ez gondot okozzon számukra, ha pedig mégis, majd keresek helyettük valaki mást” – mondja Peter Kováč, aki több mint egy évtizede adja bérbe a háromszobás pozsonyi lakását. A kisebb, egyszemélyes szobák esetében csak 25 euróval tervezi megemelni a bérleti díjat.

Az árak hirtelen és nagyobb mértékű megemelésével a tulajdonosok azt kockáztatják, hogy a lakók felmondanak, és új lakás után néznek. Néhányan ezért a mérsékeltebb megközelítést választják. „Én a fokozatos áremelés mellett döntöttem. Nyáron tíz euróval emeltem a bérleti díjat, azzal, hogy az új évben ugyanilyen mértékű emeléssel számolok” – mondta el Tomáš Vereš, aki évek óta ad bérbe egy kétszobás lakást Pozsonyligetfalun. Elmondása szerint a bérlőknek nem okozott gondot az áremelés, így talán többet is kérhetett volna.

„Úgy gondolom, hogy jobb egy üres lakás, mint egy rossz bérlő. A jelenlegi srácok azonban már a harmadik éve laknak nálam albérletben, és eddig semmi problémám nem volt velük. Ezért nem akarom drasztikusan megemelni a bérleti díjukat, ne hogy kereket oldjanak, mert sosem lehet tudni, milyen lesz a következő bérlő” – tette hozzá Vereš, akit korábban már több problémás lakóval is összehozott a sors. A késedelmes lakbérfizetéstől kezdve a túl nagy rendetlenségen keresztül, a szomszédokat zavaró zajos bulikig megélt már szinte mindent.

Gondok a parkolással

Pozsonyban jó pénzért garázst is lehet bérelni. Azokon a helyeken, ahol kevés a parkolóhely, nem okoz gondot 100 és 130 euró közötti havi bérleti díjat kérni, miközben a garázs fenntartásával kapcsolatos költségek alig 17 euró körül mozognak. A garázstulajdonosok így havonta körülbelül száz eurót keresnek a bérleti díjon. Azonban csak azért garázst vásárolni Pozsonyban, hogy ezt bérbe adjuk, már nem olyan jó üzlet, hiszen az árak elég magasak. Károlyfalu (Karlova Ves) városrészben például a legolcsóbb ajánlatok 40 ezer eurónál kezdődnek. Ilyen magas kezdeti befektetéssel a költségek több mint harminchárom év alatt térülnek meg.

Garázst leginkább azoknak éri meg vásárolni, akik később ezt magasabb áron kívánják továbbadni. 2010 körül például nagyjából 10 ezer euróért lehetett garázst vásárolni Pozsonyban, ma pedig az árak már négyszer magasabbak, és a drágulás valószínűleg az elkövetkező időszakban sem áll le. Ennek a fő oka a kereslet és a kínálat közötti drámai különbség. Az ingatlanportálok szerint Károlyfaluban jelenleg 16 garázst kínálnak eladásra, miközben hivatalosan több mint 33 ezer ember él ebben a kerületben. Nem hivatalosan sokkal többen, mivel sok lakást bérbe adnak, és ezekben általában többen laknak, a legtöbbjüknek pedig van autója.

„Ha késő este érkezem haza, esélyem sincs leparkolni a házunk előtt. Még az érvényes városi kártyám sem segít, így kénytelen vagyok az erdő mellett parkolni. Ott mindig van szabad hely, de körülbelül negyedórába telik, amíg visszagyalogolok a lakásomig” – panaszkodik Marián Berát. A harmincöt éves szoftvermérnök tizenöt éve él Pozsonyban, beleértve az egyetemi tanulmányait is. „Ha hazajövök egy utazásról, legkésőbb este hatig meg kell érkeznem. Ellenkező esetben gondjaim vannak a parkolással. Főként emiatt fontolgatom, hogy veszek egy garázst, a későbbiekben pedig – ha már nem lesz rá szükségem – szinte biztos, hogy drágábban adhatom el” – teszi hozzá Berát. Az esetleges vásárlást a megtakarított pénzéből és jelzáloghitelből szeretné finanszírozni.

Demográfiai probléma

Sokan az ingatlan bérbeadását tekintik az időskori ellátásuk egyik lehetőségének. Mai szemmel nézve ez észszerű megközelítés. Az átlagnyugdíj Szlovákiában idén augusztusban 642 euró volt. Ennyi pénzt pedig meg lehet keresni egy négyszobás pozsonyi lakás bérbeadásával is. Hosszabb távon azonban már nem biztos, hogy ez olyan jó üzlet. A jól ismert demográfiai probléma miatt a következő években a munkavállalók száma csökkenhet, a nyugdíjasoké pedig nő. A jövőben így jóval kisebb lehet a kereslet az üres lakások iránt, mint ma. Ez különösen a kisebb városokban okozhat gondot a lakásukat bérbe adóknak.

Pozsony és a nagyvilág

A pozsonyi árak a szomszédos Bécshez képest is magasak. „Az osztrák fővárosban egy négyzetméternyi lakótér havi bérleti díja 2022-ben átlagosan 9,1 euró volt, ami 2,9 euróval kevesebb, mint Pozsonyban. A szlovák fővárosban egy négyzetméternyi lakóterületet tavaly átlagosan 12 euróért adtak ki” – derül ki a Deloitte felméréséből.

A szlovákiai politikusok évek óta kecsegtetnek a bérlakások tömeges építésével. Valójában azonban ezeket főként az önkormányzatok építik uniós forrásokból, az így épített lakásokat azonban gyakran eladják az albérlőknek. A többiek így rá vannak utalva a kereskedelmi ajánlatokra. A négyzetméterenkénti 12 eurós ár magasabb a budapestinél is. Ott átlagosan 9,6 eurót fizetnek négyzetméterenként az albérletért. Ennek ellenére európai viszonylatban a szlovákiai árak nem mondhatók extrémen magasnak. Egy négyzetméter bérlése Brünnben átlagosan 12,4, Prágában 14,4, Varsóban pedig 15,2 euróba kerül.

A legdrágább európai város Dublin. Az ír fővárosban egy négyzetméterért átlagosan 32,8 eurót kell fizetni havonta. Az ottani magas bérleti díjak fő oka a jól fizető munkalehetőségek sokasága. Írország adóparadicsom, ezért választják európai székhelyüknek a tehetős amerikai cégek. Ilyen például az Amazon, az Apple, a Facebook, a Google és a Microsoft. A második legdrágább európai város Párizs. A francia fővárosban egy négyzetméter bérlése 28,5 euróba kerül. Ezzel szemben a legolcsóbb város Burgasz. A híres bolgár üdülőhelyen egy négyzetméter bérlése mindössze 3 euróba kerül. Az alacsony árak ebben az esetben annak köszönhetők, hogy a nyári szezonon kívül nem sok tennivaló van a városban, ezért a helyi bérek az egyik legalacsonyabbak az Európai Unióban.

BRANISLAV TOMA

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa