A kormányfő újabb külpolitikai bukfencet hajtott végre, Ukrajna mellett az európai sajtót is sértegette

Az idei utolsó uniós csúcstalálkozó kezdete előtt a miniszterelnök, Robert Fico kötelességének eleget téve megjelent a parlament európai ügyekért felelős bizottságának ülésén. A résztvevők a múltban hallhattak már néhány meredek okfejtést a négyszeres kormányfő előadásában, Fico pedig ezúttal sem hazudtolta meg önmagát.

Folyamatosan változó álláspont

A miniszterelnök Ukrajnával kapcsolatos álláspontja folyamatosan billeg. Egyszer „kedves barátként” hivatkozik az ukránokra, másszor egyértelműen Oroszország felé tolódik, amikor a tervezett moszkvai látogatásáról áradozik és ábrándozik. Bár a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának meghosszabbításáért lobbizott, a európai ügyekért felelős bizottság egyeztetésén ismét orosz kottából játszott. 

Ukrajna nem kap meghívást a NATO-ba. Oroszország pedig soha nem fogja feladni a Krímet, valamint azokat a területeket, amiket a háború 2022-es kitörése után irányítása alá vont. Aki nem ismeri az orosz lelkületet, az felejtse el, hogy képes lesz felülkerekedni rajtuk

– közölte Robert Fico, aki szerint „Ukrajna úgy végzi, mint München, elveszíti területe egyharmadát, és el kell tűrnie a külföldi csapatok jelenlétét”. 

Fico kijelentései mögött vélhetően egyre növekvő frusztrációja áll, mivel egyelőre a szlovák kormány hathatós közbenjárása ellenére sem sikerült előrelépést elérni a gázszállítás ügyében. A miniszterelnök emiatt Brüsszelt is élesen bírálta. Elmondása szerint az Európai Biztosság hozzáállása azt jelzi, hogy szó sincs európai szolidaritástól a földgázszállítás kérdésében. Robert Fico azt is megjegyezte, hogy Pozsony azt sem utasítaná el, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag ne orosz, hanem más forrásból érkezzen.

Azt mondják, nem akarnak orosz gáz szállítani. Rendben, akkor a nyersanyag ne orosz legyen, de őrizzék még a tranzitútvonalakat. Ez ugyanis nem csak a mi érdekünk, Ukrajnáé is 

– magyarázta Fico. A miniszterelnök által is vázolt megoldást pedig Denisz Smihal sem utasította el. Az ukrán kormányfő jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot velük, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek.

Fico azért viseli ennyire a szíven az említett útvonal további működésének sorsát, mert ennek a szakasznak köszönhetően Szlovákia olcsóbban juthat hozzá a gázhoz. A földrajzi közelség ugyanis lehetővé teszi, hogy a szállítási költségeket alacsonyan tartsuk, így a beszerzési ár sem emelkedik csillagászati magasságokba. Ha azonban az új geopolitikai helyzetnek megfelelően rajzolják át a tranzitútvonalakat, akkor Szlovákiának a világ más részei felé kell fordulnia. A déli útvonalon Ázsiából Törökországon és más országokon keresztül egészen Magyarországig érkezik gáz. Nyugatról Németországon és Csehországon, esetleg Ausztrián keresztül érkezhet a nyersanyag. Mivel azonban Szlovákia minden esetben az ellátási lánc végén helyezkedik majd el, az áremelkedés borítékolható. 

A szabad sajtó, mint ellenség

A kormányfő sajátos értékelési rendszerét nem csak az orosz-ukrán kérdés kapcsán csillogtatta meg. Ezúttal is kihasználta az alkalmat, hogy a médiát bírálja. A hazai sajtómunkások mellett az Európa más országaiban tevékenykedő újságírókkal kapcsolatban is éles kritikát fogalmazott meg.

Kritizáltak, amiért szerepeltem az orosz állami televízióban, amely állítólag propagandát közvetít. Az RTVS és a cseh közmédia nem propagandát sugárzott az ukrajnai háború kitörésének első napjától kezdve? 

– adott hangot véleményének Robert Fico.

Balkáni fordulat

Mivel az európai vezetők idei utolsó brüsszeli egyeztetésén egyebek mellett az Európai Unió bővítése is terítékre került, így Fico sem hagyta szó nélkül a kérdést. Elmondása szerint a tagjelölt országok közül Szerbia mellett teljes mellszélességgel kiáll, azt azonban nem indokolta meg, hogy miért vannak ellenérzései Georgiával és Moldovával kapcsolatban.

Újra porondon a választási rendszer módosítása

Robert Fico az európai kérdések mellett a belpolitika alakulásáról is szót ejtett.

Meg voltam győződve róla, hogy az ország legnagyobb problémája a közbeszerzési törvény. Már nem így gondolom. Nem vitás, hogy a választási rendszerrel van gond

– magyarázta a kormányfő, aki szerint elsősorban azért van szükség a reformra, mert „csökkenteni kell a politikai pártok számát, mivel csak így megszabadulhatunk az őrültektől”. Azt azonban nem közölte, honnan kívánja előteremteni a választási rendszer módosításához szükséges alkotmányos többséget. 

Mivel a parlament 2023-ban Igor Matovič erőteljes nyomására az alkotmányban is rögzítette, hogy Szlovákia egy választókerülettel operál, így a szóban forgó törvény módosításához legalább kilencven képviselőre lenne szükség. Robert Fico negyedik kabinetjének azonban mostanság a törvényhozás működtetéséhez szükséges, minimális 76-os többség összekaparása is gondot okoz.