A korhatár előtt nyugdíjba vonulók akár több száz eurót is veszíthetnek

„Nem szabadna megfeledkeznünk egy egyszerű alapelvről: a nyugdíjigényléssel megéri várni a következő év januárjáig, ha a nyugdíjak indexálása az adott évben alacsonyabb, mint a nyugdíjérték új évben várható növekedése” – magyarázza Jozef Mihál adó-, bér- és járulékszakértő, a Relia társaság alapítója. A korengedményes nyugdíjba vonulók szerinte egyébként is nehéz helyzetben vannak, hiszen a nyugdíjuk eleve alacsonyabb, mint az öregségi nyugdíj. A Szociális Biztosító adatai szerint az átlagos öregségi nyugdíj szeptember 30-án elérte az 517,42 eurót. Az átlagos korengedményes nyugdíj ugyanekkor mindössze 503,96 euró volt, és kevesebb mint 12 ezer nyugdíjasnak járt.

Mikor alkalmas?

„Mivel az infláció üteme mára meghaladta a reálbérek növekedését, a jövedelmek és a kiadások közötti különbség tovább nő, így egyre több háztartás kerülhet nehéz helyzetbe” – figyelmeztet Martin Slosiarik, a Focus ügynökség igazgatója. A nyugdíjasok pedig az átlagosnál is nehezebb helyzetben vannak. Tavaly ugyanis még alacsonyabb volt az infláció, ami azt jelentette, hogy a nyugdíjakat az idei év elejétől átlagosan csak 1,3 százalékkal növelték. Hogy mire számíthatunk jövőre, az egyelőre kérdéses, ami biztos, hogy a parlament pár nappal ezelőtt elfogadta a társadalombiztosítási törvény módosítását, amely a nyugdíjemelés szabályain is változtat. Míg jelenleg a nyugdíjak a január 1-jei átlagbér növekedésével arányosan emelkednek, az új szabályok szerint csak az átlagbér növekedési ütemének a 95 százalékával fognak emelkedni. Mihál becslése szerint az átlagnyugdíj értéke jövőre 7,6 százalékkal fog nőni. „Ám ha ez a becslés nem is jön be, és a nyugdíjak csak hat százalékkal nőnek, az is jóval több lesz, mint az idei 1,3 százalék. Ez azt jelenti, hogy a 2023-ban megítélt nyugdíjak öt-hat százalékkal magasabbak lesznek, mint a 2022-ben megítéltek” – magyarázza a szakértő. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy akik idén vonulnak nyugdíjba, azoknak alacsonyabb nyugdíjat számolnak ki, mint azoknak, akik ezt a jövő évre halasztják.

Ezzel kapcsolatban azonban felvetődik egy újabb kérdés. Aki például csak 2023. január 2-án kéri a nyugdíjat, holott ezt már mondjuk november 2-án megtehette volna, az így kéthavi nyugdíjat veszít el, és még a 14. nyugdíjra sem lenne jogosult, amit Eduard Heger kormánya még idén novemberben ki akar fizetni. „A jövő január 2-ai nyugdíjigénylés azonban így is előnyös lehet, mert ha az ilyen személy 2023-ban még dolgozik, akkor jogosult lesz a 4922,82 eurós adómentes részre. A 19 százalékos adókulcs mellett ez 935 euróval alacsonyabb adót jelent, ami gyakorlatilag kéthavi nyugdíjnak felel meg” – állítja Mihál.

A korai nyugdíj csapdái

A korengedményes nyugdíj csapdát jelenthet azok számára, akik nem látják át az ezzel kapcsolatos összes összefüggést. A jelenlegi szabályok szerint a korengedményes nyugdíjnak legalább a létminimum 1,2-szeresének, azaz 281,40 eurónak kell lennie, és az ilyen nyugdíjba vonulónak legalább 15 éve kell fizetnie a nyugdíjbiztosítást. 2022. november 1-jétől azonban az alsó határ már a létminimum 1,6-szorosa (375,10 euró) lesz. „Ha valaki nem éri el ezt a szintet, nem mehet korengedményes nyugdíjba” – figyelmeztet František Burda, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság befektetési elemzője. „Ha tehát valaki ilyen lépést fontolgat, és az összeg 281,40 és 375,10 euró közé esik, akkor ne habozzon, és még 2022. november 1-je előtt nyújtsa be a kérelmet. Ha azonban a korkedvezményes nyugdíj 375,10 euró, vagy annál magasabb, akkor célszerű 2023. január 2-áig várni” – tette hozzá Mihál.

40 év munkaviszony

A társadalombiztosítási törvény parlament általi módosításának köszönhetően lehetővé teszik a 40 évnyi munkaviszony utáni korengedményes nyugdíjazást is. Így ha valaki 18 évesen lépett munkába, már 58 évesen elmehet nyugdíjba. A munkaügyi tárca várakozásai szerint jövőre mintegy 3300, 2024-ben és 2025-ben pedig mintegy 3700 biztosított, azaz a jogosultsági feltételeknek megfelelő személyek mintegy harmada él majd a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségével. A probléma az, hogy a fent jelzett 40 évnyi munkaviszonyba nem számolnak majd be egyes, 2004. január 1-je előtt szerzett kompenzációs időszakokat. Ilyennek számít majd többek között a 2004. január 1-je előtt munkanélküliként eltöltött időszak vagy a tanulmányokra fordított idő.

Más a helyzet, ha valaki standard módon szeretne korkedvezményes nyugdíjba vonulni, nem pedig 40 évnyi munkaviszony után. „Az említett időszakokat jelenleg a korkedvezményes nyugdíjra való jogosultság szempontjából nyugdíjjogosultsági szolgálati időnek tekintik, és ez jövőre sem változik” – mondta el Martin Kontúr, a Szociális Biztosító szóvivője, hozzátéve, hogy a korengedményes nyugdíjba vonulónak természetesen annak a jelenlegi követelménynek is meg kell majd felelnie, hogy korengedményes nyugdíjba leghamarabb két évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt lehet elmenni.

Szülői bónusz nélkül

Az öregségi nyugdíjasokkal ellentétben a korengedményes nyugdíjasok 2023. január 1-jétől a szülői bónuszra sem lesznek jogosultak. Ez utóbbinak a lényege, hogy a Szlovákiában adózó dolgozók 2023-tól hozzájárulhatnak a szüleik nyugdíjához. A szülői bónuszra azonban csak azok lesznek jogosultak, akik öregségi nyugdíjban részesülnek, továbbá azok, akik rokkantsági vagy szolgálati nyugdíjat kapnak, és már elérték az öregségi nyugdíj korhatárát. A munkaügyi tárca becslése szerint így a nyugdíjasok mintegy 80 százaléka lesz jogosult erre a bónuszra.

„A szülői bónusz jelentős hiányt fog okozni a nyugdíjrendszerben, és rendkívül diszkriminatív intézkedés” – állítja Marián Búlik, az OVB Allfinanz Slovensko pénzügyi elemzője, arra hivatkozva, hogy a szülői bónuszt például öt évig fizetik majd a nyugdíjasnak akkor is, ha a gyermeke csak néhány hónapig dolgozik. „Arról nem is beszélve, hogy a rendszer diszkriminálja a gyermektelen, a külföldön dolgozó vagy fogyatékkal élő gyermeket felnevelő embereket” – figyelmeztet Búlik.

ZUZANA KULLOVÁ

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa