A költségvetés csütörtöki elfogadásától is függnek a jövő évi energiaárak

„Ha az állami költségvetést nem hagynák jóvá, 2023. január 1-je után az államnak csak a hőszolgáltatók kompenzálására lenne pénze, az elkülönített pénzeszközök már nem lennének elegendők a gázszolgáltatók kártalanítására” – ismerte el Karel Hirman, aki szerint, ha a költségvetést elfogadják, az állam a december elején bemutatott terveknek megfelelően segíthet.

„A háztartási áramszolgáltatással kapcsolatban a Szlovák Villamos Művekkel (SE) kötött memorandum alapján járnánk el, a vállalatok esetében nem szabályozzuk az árakat, de kompenzációt szeretnénk nyújtani. Ez azonban teljes mértékben az állami költségvetéstől és az állam pénzügyi lehetőségeitől függ”

– mondta a miniszter. A gázszolgáltatás esetében szerinte a mai napig nem lehetett általános rendeletet kiadni, mert nem rendelkeznek annyi pénzeszközzel, amennyire január 1-jétől szükségük lenne, épp ezért kell elfogadni az állami költségvetést. A távhőszolgáltatás esetében Hirman szerint a már kiadott rendeletet fogják alkalmazni. „Az egyes szolgáltatók között lényeges különbségek lehetnek, az áremelkedés mértékét azonban korlátozzuk” – tájékoztatott a tárcavezető.

Közbelépett a kormány

Eduard Heger ügyvezető kormányfő már e hónap elején bejelentette, hogy a kormány saját hatáskörben dönt az energiaárakról, ami azt jelenti, hogy a szlovákiai háztartások számára jövőre nem drágul az áramszolgálatás, a gázszolgáltatásért és a távfűtésért pedig 15%-kal fizetünk majd többet az ideihez képest. A fűtés esetében ez persze az átlag, ami a szolgáltatóktól függően magasabb és alacsonyabb is lehet.

A kormány azért vette át a kezdeményezést, mert, ha az az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) eddigi szabályai alapján számították volna ki a lakossági áramszolgáltatás díjszabását, a háztartások jövőre 380 százalékos drágulással számolhattak volna, míg a gáz esetében 225, a távfűtés esetében pedig 80 százalékkal nőttek volna a háztartások kiadásai.

Mindenre felkészültek

A lakossági energiaárak enyhítése az államnak mintegy 6 milliárd eurójába kerülne, és hogy ezt teljesíthesse, a parlamentnek el kell fogadnia az állami költségvetést. Míg az elmúlt napokban ebben már szinte senki sem bízott, szerda estére megszületett az előzetes egyezség, és a tervek szerint a parlamentek már csütörtökön rá kellene bólintania a 2023-as költségvetésre.

A gazdasági tárca egyelőre mindkét eshetőségre felkészült. Hirman szerdán minden parlamenti képviselőt arra kért, hogy szavazza meg a jövő évi büdzsét, ez esetben ugyanis a fent jelzett séma lép életbe, vagyis a lakosságnak jóval hatékonyabban tudnak majd segíteni, mint ha elfogadott költségvetés nélkül kezdenénk a jövő évet. „A gazdasági tárca minden szükséges lépést megtett annak érdekében, hogy január 1-jét követően is segíthessünk a háztartásoknak és a vállalkozásoknak. Az energiaszolgáltatókkal és az Árszabályozási Hivatal munkatársaival együtt megteremtettük az ehhez szükséges mechanizmusokat és jogszabályokat. A pénzügyminisztériummal közösen néhány pénzügyi alapot is készenlétbe helyeztünk. Ha azonban a költségvetést nem fogadnák el, a kiadásokra szigorúbb szabályok vonatkoznának, ami megkötné a kezünket. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy januárban épphogy csak képesek lennénk támogatást fizetni a hőszolgáltatóknak, de már nem lenne elég pénz az olcsóbb gázellátás kompenzációjára” – mondta el Hirman.

Mohi is keresztbe tett

Nem csupán a költségvetés elfogadása okoz azonban gondot a gazdasági tárcának. Időközben ugyanis kiderült, hogy a Szlovák Villamos Művek részvényesei – az olasz Enel, a cseh EPH csoport, valamint a szlovák gazdasági minisztérium – múlt pénteken nem hagyták jóvá a háztartások olcsó áramellátásáról szóló szerződést. A Szlovák Villamos Művekkel februárban írták alá azt a memorandumot, amely alapján a háztartások számára befagyasztják az áramszolgáltatás díjszabását, 6 terawattórányi (TWh) villanyenergiát biztosítva a háztartásoknak kedvező áron. Időközben azonban gondok merültek fel az áramtermelő háza táján.

„Elmondhatom, hogy a cég részvényeseivel folytatott tárgyalások rendkívül nehezek, és a helyzet szeptember óta inkább csak romlott, de nem azért, mert nem akarunk megegyezni. Az alapvető probléma az, hogy nem sikerül a korábban várt időpontra, vagyis már idén beindítani a Mohi Atomerőmű 3. blokkját, ami miatt hatalmas nyomás nehezedik az áramtermelőre, mivel a gazdasági eredményei elmaradnak a várttól”

– tette hozzá Hirman, aki szerint a céggel folytatják a tárgyalásokat.

Matovičnak nem tetszik

A témában megszólalt Igor Matovič ügyvezető pénzügyminiszter is, aki szerint a Szlovák Villamos Művekkel leegyezett szerződés eleve nem volt előnyös az állam számára, a kormánynak így ezt most kell orvosolnia. Az ügyvezető pénzügyminiszter reagált Karol Galek, az SaS parlamenti képviselője, volt gazdasági államtitkár keddi sajtótájékoztatójára is, amelyen Galek a pénzügyminisztériumot tette felelőssé az áramtermelővel kötött egyezség zátonyra futásáért. Matovič szerint azonban Galeknek alaposabban át kellene tanulmányoznia a pártfőnöke, Richard Sulík (SaS) volt gazdasági miniszter által leegyezett memorandumot. A kormány erre a dokumentumra támaszkodott, amikor bejelentette, hogy a villamos energia ára nulla százalékkal emelkedik.

„Most hirtelen előállt a Szlovák Villamos Művek, és azt állítja, hogy nem volt ilyen megállapodás Sulíkkal. A hat terawattórából pedig csak hármat tudnak nekünk adni, mivel a Mohi Atomerőmű 3. blokkja még mindig nem működik. A kétbalkezesek aláírtak egy szerződést, és most nekünk kell megoldanunk a problémát”

– tette hozzá Matovič, aki azt tervezi, hogy a következő napokban közzéteszi az említett memorandumot.

Kivétel a Slovnaftnak

Hirman tegnap azt is bejelentette, hogy a Szlovákiának biztosított kivételnek köszönhetően a pozsonyi Slovnaft kőolajfinomító 2023. február 5. után nem csupán gázolajat, hanem egyéb kőolajtermékeket is exportálhat majd. „A gazdasági tárcának és Szlovákia brüsszeli állandó képviseletének, a Slovnaft és a Mol vezetőségével szoros együttműködésben sikerült elérnie, hogy a Slovnaft, és ezáltal Szlovákia mentesüljön a február 5. után életbe lépő uniós szankciós rendszer alól” – jelentette be a miniszter, hozzátéve, hogy ennek a mentességnek köszönhetően a Slovnaft gyakorlatilag minden olajterméket exportálhat majd, nemcsak Csehországba, hanem Ukrajnába is. „A tárgyalás nem volt könnyű. Az, hogy ez sikerült, nem kis részben annak is köszönhető, hogy minisztertársaimmal együtt nemrég Kijevben jártam, ahol közvetlenül az ukrán partnerekkel tárgyaltam ezekről a kérdésekről” – jegyezte meg Hirman, aki szerint mindez jelentősen hozzájárul a Slovnaft gazdasági eredményeinek a stabilizálásához.