A kisebbségi jogok tiszteletben tartása elsődleges

Sokakat meglepett, hogy az MKP-n kívül a KDH és az SDKÚ európai parlamenti képviselői is támogatták Orbán Viktort az Európai Néppárt múlt heti római tisztújító kongresszusán.

A szavazás után Szájer Józsefet, az EPP fideszes frakcióvezető-helyettesét a szlovák–magyar viszonyról és a kisebbségben élő magyarokról kérdeztük.

B. SZENTGÁLI ANIKÓ

Milyen a szlovák–magyar viszony és az együttműködés a szlovákiai képviselőkkel az EPben?

Fontosnak tartom, hogy a magyarországi magyar képviselők együttműködésén túl gyakran egyeztetünk a szlovákiai magyar politikusokkal is. Ez egy gyümölcsöző együttműködés. Az EP magyar frakciójának egyik legfontosabb feladata, hogy megjelenítse azt a tényt, hogy a magyar határokon túl többmilliós magyar kisebbség él, valamint az ebből következő feladatokat: a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. Ebben óriási segítség az, ha maguk a kisebbségi képviselők is küzdenek ezekért a jogokért. A frakciónkon belül a kisebbségi jogokkal elsősorban Gál Kinga foglalkozik, aki egyben a romániai európai parlamenti vegyes bizottságnak az első alelnöke, s e téren már értünk el eredményeket is. Például az, hogy a Vajdaságban milyen támadások érik a magyarokat, korábban nem volt ismert széles körben, de most már az EP határozata is felhívta erre a figyelmet, vizsgálóbizottság alakult, és a szélesebb európai közvélemény tisztában van azzal, hogy a Vajdaságban nincsen minden rendben. Persze mi nem csupán a magyar kisebbségekért, hanem azért az elvért küzdünk, hogy Európa-szerte a kisebbségi közösségek nyelvhasználati, kulturális jogai minél szélesebb körben érvényesülhessenek.Egy EP-határozatnak mekkora súlya van?

Az EP az unió egyetlen olyan intézménye, amelyet közvetlenül Európa polgárai választanak meg. Ebből a szempontból a leginkább alkalmas arra, hogy egy-egy fontos kérdésre felhívja a figyelmet. Gondolok itt a cigányság kérdésére is. Járóka Lívia a cigányság érdekképviseletét látja el az EP-ben. Európában mindenhol, szinte az összes tagállamban él kisebbségi formában mintegy tízmillió cigány, ennek ellenére egész Európában egyetlenegy képviselőjük van. A romakérdésről általában sokat beszélnek, de a gyakorlatban évek óta nem tapasztalható sok változás. Az EP vajon képes-e kézzel fogható eredményt felmutatni e téren?

Nyilván ez egy többszáz éves probléma, ma ezt nem is lehet megoldani pusztán EP-határozatokkal. A mi feladatunk az, hogy felhívjuk erre a figyelmet, s azokon a területeken, ahol az EU cselekvőképes – például ezeknek a kisebbségeknek a segítése nyelvhasználati jogaik érvényesítése, szociá-lis felzárkóztatásuk terén –, ott a bizottság tud programokat indítani, s ezek finanszírozásáról a parlament dönt. Azt is mondhatnám, hogy az elmúlt években áttörés volt a kisebbségi jogok területén, hiszen korábban úgy tekintették, hogy ez minden országnak a belügye. Ezzel szemben ma már a kisebbségi és az emberi jogok kérdése összeurópai, sőt az egész világra kiterjedő ügy. Ezért egy-egy ilyen határozat mindig előrelépés, érzékenyebbé teszi a befogadó közeget. Ma már a kisebbségi jogok felvetése elfogadottnak tekinthető, és éppen most lépünk át abba a stádiumba, hogy ehhez európai szintű programok megindítására nyílik lehetőség. A magyarországi pártok miért vonták be a határon túli magyarokat a választási kampányba?

Szerintem a kampányba nem kell bevonni a határon túli kisebbségeket, de úgy vélem, a határon túl élő közösségek sorsa igenis sok tekintetben múlik azon, hogy Budapesten milyen kormány van. Ez nem azt jelenti, hogy a kampányban bármilyen módon részt kellene aktívan venniük, de állást foglalhatnak. Szlovákiában, Romániában és Szerbiában is szólásszabadság van. Ezek elviekben és az alkotmányaik szerint is szabad társadalmak, vagyis minden állampolgárnak joga van a véleményét kinyilvánítani – még akár adott esetben egy másik ország kormányával kapcsolatban is. Tehát ha valaki ezt teszi, akkor ezzel alapvető jogait gyakorolja. Természetesen szavazni ebben a formában nem szavazhat, a Fidesznek ez nem is célja. A korábban elhangzott nyilatkozatokkal szemben a Fidesznek nem célkitűzése az, hogy akarata elle-nére szavazati jogokat ráerőltessen bárkire. Mi úgy gondoljuk, a határon túli magyar politikában léteznek a határon túli magyar közösségeknek politikai szervezetei, s ezeknek az álláspontja a meghatározó. A Fidesz azért állt ki a magyar állampolgárság könnyített megadása mellett, mert ezt a határon túli magyar szervezetek határozottan kérték. Szavazati jogot nem kért senki, legalábbis nem tudunk róla, hogy ilyen típusú szavazati jogot akartak volna, és ennek következtében ez nem is része a Fidesz programjának. A kül- és nemzetpolitikával kapcsolatos részben a magyar állampolgárság könnyített megadásának az elve szerepel, az viszont nincs benne, hogy bármiféle szavazati jogot kellene biztosítani a határon túli magyaroknak. Vagyis rólunk nem nélkülünk?

Ez mindig is alapelvünk volt, s éppen ezért, mint már említettem, nem mindegy, milyen kormány van Budapesten. Láthattuk az elmúlt hetven évben, sok múlik azon, hogyan képviselte ezen közösségek ügyét a magyar kormány. Ha tényleg a szívükön viselik a határon túliak sorsát, megnyilvánulásaikban nem lehetnének óvatosabbak? Szlovákiában ugyanis még mindig előszeretettel húzzák elő a magyar kártyát, s a magyarországi politikusok kijelentései sokszor többet ártanak, mint használnak.

A magyarországi és a szlovákiai politikai viták, különösen a választási kampány idején kétségkívül akaratlanul is érzékelhetőek, ez egyik következménye a kisebbségi sorsnak. Viszont megfelelő kommunikációval igenis lehet segíteni ezeken az ügyeken. Azt látjuk, hogy a szocialista kormányok rendre gyengítik azokat a pozíciókat, amelyeket akár a magyar kisebbség is a saját közösségében elért, mert a szocialista kormányok félnek a vitáktól. A vita viszont az érdekérvényesítés fontos eszköze. Úgy gondolom, Európában ma ez korrekt dolog, mert mindenki jobban tiszteli azt, aki világosan elmondja a véleményét, mint azt, aki egyfajta ál-konfliktusmentesség jegyében eltitkolja vagy feladja álláspontjait.Oldódni látszik a Fidesz és a szlovák pártok közötti konfliktus is. Noha nyíltan nem merték vállalni, egyes SDKÚ- és KDH-képviselők megsúgták, ők is megszavazták Orbán Viktort az EPP alelnökévé. Mit szól ehhez?

Az EU sok tekintetben olyan eredményeket tud elérni, amelyek az együttműködést segítik. Az EP-ben nem pusztán kisebbségi kérdések mentén dolgozunk együtt, hanem a szlovák képviselőkkel a legkülönbözőbb ügyekben hatékonyan együttműködünk. Ez egy olyan légkört teremt, melyben nézeteltéréseinket napi szinten tudjuk megbeszélni. Jelen pillanatban, amikor még az új és a régi tagországok között gazdasági fejlettségben és az unióhoz való viszonyulásban is oly nagy különbség van, a nyugati államoknál jobban rá vagyunk szorulva a felzárkóztatási alapokra, s az új tagok igencsak egymásra vannak utalva. Különösen az a nyolc ország, amelyik hasonló gazdasági, társadalmi hátteret élt meg a kommunizmus alatt. Arra jöttünk rá az EP-ben, hogy sokkal több az olyan közös ügy és elv, amelyik összeköt bennünket. Ilyen légkörben a kisebbségi kérdéseket is jóval józanabbul lehet felvetni, le lehet venni róluk azokat az éles elemeket, amelyek megrontották korábban ezeket a viszonyokat. Ezért nem meglepő, hogy kölcsönösen tudjuk támogatni egymás céljait. A magyar néppárti delegáció rendszeresen együttműködik más néppártbeli küldöttségekkel, s ezért minden hónapban találkozunk valamelyik nemzeti közösséggel. Az első ilyen összejövetel a szlovákiai politikusokkal volt, még tavaly. Ez is megalapozhatta a jelenlegi kiváló viszonyt. Ez nem jelenti azt, hogy mindenben egyetértünk, de a viták előbbre visznek. Fontos, hogy Európa közös ügy legyen, s a különböző lényeges kérdésekben képesek legyünk szélesebb koalíciókat kialakítani.