A kilencedik magyar miniszter

Solymos László a kilencedik magyar miniszter 1990 óta. Magyar politikus eddig csak három tárca élén állt.

Solymos László, a kormány egyetlen magyar minisztere a kilencedik magyar politikus, aki az 1990-es első szabad választások óta kormánytag lett. Ez az ötödik választási ciklus, amikor magyar minisztere is van a szlovák kabinetnek.

Voltak kommunisták is

Kevésbé ismert tény, de 1989 előtt is voltak Csehszlovákiának magyar miniszterei (és parlamenti képviselői), ők a kommunista párt színeiben kaptak mandátumot – a szó szoros értelmében, hiszen szabad választásokról és népakaratról szó sem volt.

Az egyik utolsó magyar kommunista miniszter Nagy Kázmér, aki a 80-as évek második felében munkaügyi, majd kereskedelmi és idegenforgalmi tárcavezető is volt. Igaz, abban az időben a szövetségi csehszlovák kormánynak jelentősebb hatáskörei voltak, mint a szlováknak, és egy-egy miniszteri tisztségnél fontosabb volt a kommunista párt vezetőségében betöltött funkció.

Zászlós volt az első

1989 után Zászlós Gábor volt az első kormánytag. A rendszerváltó VPN listájáról, a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) tagjaként lett parlamenti képviselő, majd miniszterelnök-helyettes. Két rövid életű kabinet tagja volt: előbb Vladimír Mečiar (1990–1991), majd Ján Čarnogurský (1991–1992) volt a főnöke.

1992–1998 között, a mečiarizmus idején nem volt magyar párt a kormányban. 1998-ban, amikor az MKP kormánytag lett, a harmadik legerősebb pártként három minisztert jelölhetett. Csáky Pál kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes, Harna István építésügyi és régiófejlesztési, Miklós László környezetvédelmi miniszter lett. A második Dzurinda-kabinetben az MKP a második legerősebb párt volt, és négy miniszteri posztot kapott. Csáky maradt kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes, Miklós László környezetvédelmi miniszter, Harnát az építésügy élén Gyurovszky László váltotta, emellett a földművelésügy is a magyar párté lett: Simon Zsolt vezethette. Az ötödik miniszter Szigeti László volt, aki a KDH távozása után 2006-ban öt hónapra megkapta az oktatási tárcát (addig államtitkár volt).

A Radičová-kabinetben a Híd három helyet kapott, egy szlovák és két magyar minisztert nevezett: Simon Zsolt földművelésügyi, Nagy József környezetvédelmi tárcavezető volt. Nagy csak pár hónappal a kabinet felállása után lett miniszter, először ugyanis újra létre kellett hozni a Ficóék által a sok botrány miatt beszántott minisztériumot.

A harmadik Fico-kormányban a Híd két miniszteri helyet kapott, Solymos László az egyetlen magyar tárcavezető.

Csáky, Miklós: 2803 nap

A magyar miniszterek közül a hivatalban töltött időt tekintve Csáky Pál és Miklós László a rekorder: csaknem két teljes cikluson keresztül, 2803 napig voltak tisztségükben, megszakítás nélkül. A harmadik Simon Zsolt, aki közel hat évig volt tárcavezető (1991 napig). A többiek csak egy ciklusban voltak miniszterek (Zászlós két kormányban, de egy ciklusban).

Csak három terület

Érdekesség, hogy magyar miniszter csupán háromféle tárcát vezetett: földművelésügyit, építésügyi és régiófejlesztésit, valamint környezetvédelmit. Főleg ez utóbbi tűnik „magyar minisztériumnak”, amikor az MKP vagy a Híd kormányon volt, ezt mindig megkapta.

Egy rövid ideig, átmenetileg az oktatási tárcát kapta még magyar politikus, valamint a gyakorlatilag tárca nélküli, miniszterelnök-helyettesi posztra jelölhetett magyar párt.