A kedvezőtlen feltételek egyre több gazda kedvét veszik el a sörárpa termesztésétől

„A sörárpa termesztése az agronómusok magasiskolája” – állítja Vladimíra Debnárová, a Gabonatermesztők Szövetségének (ZPO) a titkára. Szerinte valódi művészetről beszélhetünk, a termést ugyanis a márciusi vetést követően a hideg időjárás, májusban pedig a csapadék és a napsütéses órák hiánya veszélyezteti, ráadásul, a betakarításnál is fontos a megfelelő időzítés. Az elmúlt években azonban épp az időjárás okoz rengeteg fejfájást a gazdáknak, a klímaváltozás miatt ugyanis lehetetlen előre tervezni. Ha valami nem jön be, a gazdák baromfinak vagy sertéseknek szánt takarmányárpaként kénytelenek túladni a termésen. Ez utóbbiért kevesebbet fizetnek, ráadásul folyamatosan csökken a kereslet is, így az sem csoda, hogy egyre több termesztő veszíti el a motivációját.

Nem várt vírus

Egyes termesztők tavaly hoppon maradtak, arra számítottak ugyanis, hogy az árak tovább nőnek, ezért nem kötöttek szerződést előre a teljes termésükre. A koronavírusjárvány megjelenése miatt azonban romlott a helyzet. Csökkent a sörfogyasztás, a malátagyártók ezért az előre nem lekötött termésért kevesebbet fizettek a termesztőknek. „A szerződésben nem lekötött sörárpa tonnájáért általában 150–160 eurót adnak a termesztőknek, tavaly azonban az ár 140 euróra esett vissza, ami a sörárpáért alacsony összegnek számít” – mondta el Debnárová. Több termesztő ezért úgy döntött, hogy kisebb területen vet sörárpát. Sokan jutottak azonban arra az elhatározásra is, hogy teljesen feladják a termesztését, mivel az értékesítéséből származó pénzösszeg még a termesztési költségeket sem fedezi.

Csökkent a nyereség

Az elmúlt év azonban nem csupán a sörárpa termesztőinek, hanem a malátagyártóknak is rendkívül nehéz volt. A világjárvány miatt az ógyallai malátagyár – a legnagyobb ilyen üzem Szlovákiában – tavaly 5 százalékkal fogta vissza a termelését, a nyeresége pedig 25 százalékkal csökkent. „Továbbra is érezzük a járványügyi megszorítások hatását, a vendéglátás és az idegenforgalom azonban fokozatosan beindul. Meglátjuk, milyen lesz a helyzet, mindenre rugalmasan reagálunk, a kapacitásainkat már 100 százalékra szeretnénk kihasználni” – nyilatkozta terveikről a Heineken szlovákiai malátagyárának a képviselője, Tomáš Ševčík. Szerinte, tisztában vannak a problémákkal, és mindent megtesznek a hazai termesztés érdekében. „Számunkra sem mindegy, honnan szerezzük be a sörárpát, már csak a karbonlábnyomunk miatt sem. Ráadásul, manapság a nagyobb szállítási költségek miatt is magasabbak az árak” – magyarázza Ševčík. A sör fogyasztói árát azonban egy sor egyéb tényező is befolyásolja: az energiaárak, a csomagolás és szállítás költségei, valamint az adóterhek.

Bizonytalan feltételek

A Gabonatermesztők Szövetsége és maguk a gazdák is arra figyelmeztetnek, hogy már az idei aratást követően határozott feltételrendszert kellene kidolgozni a következő szezonra. „Ha tisztában leszünk az értékesítéssel és az árakkal, akkor a sörárpa termesztése iránt is nőhet az érdeklődés” – magyarázza Igor Jakubička, a Nyitrai járásban található assakürti (Nové Sady) Devio mezőgazdasági szövetkezet elnöke. „A felvásárlók azonban a szerződéses feltételekkel csak akkor rukkolnak elő, amikor a termesztők elvetették az árpát, többnyire március végén, ami a gazdák számára már késő” – állítja Jakubička, aki egyébként azon kevesek közé tartozik, akik idén tíz százalékkal növelték a sörárpa vetésterületét. „Hosszú távon együttműködünk két malátagyártóval is” – magyarázza döntését a Devio elnöke.

A malátagyártók a termesztők felvetésére azzal reagálnak, hogy ők nem tudhatják előre, hogy az elkövetkező évben milyen irányt vesznek az árak. „Nincsenek ezzel kapcsolatos konkrét információink, ami gondot jelent” – mondta el Ševčík. A sörárpa iránti keresletről szóló adatokat ugyan rendszeresen közzéteszik, ebből azonban nem tudnak előre következtetni az árakra.

Állami támogatás

A látszólag megoldhatatlan problémát dotációkkal lehetne feloldani, ami segítene a termesztőknek csökkenteni a kockázatokat. Az ógyallai malátagyár szeretné elérni, hogy a szlovákiai hozzáadott értékű terményekre is nyújtsanak támogatást. Azok a termesztők, akik szlovákiai malátagyártóknak adnák el a sörárpát, kedvezményekre is számíthatnának.

Szeretnének fokozatosan alkalmazkodni azonban a klímaváltozáshoz is. Az ógyallai malátagyár például elkezdett együttműködni néhány délnyugat-szlovákiai termesztővel, akik már ősszel elvetik a sörárpát. „Az elmúlt évek enyhébb időjárásának köszönhetően az árpa képes áttelelni, és tavasszal jobban fel tudja venni a nedvességet. Ennek köszönhetően gazdagabb a termés, és stabilabb a minősége is, így a kereslet is nagyobb iránta” – mondta el Ševčík.

Segíthet a digitalizálás

Szakmai körökben egyre több szó esik a mezőgazdaság digitalizálásáról is. „Már készül egy ezzel kapcsolatos stratégiai terv. Ami biztos, hogy az államnak nagyobb figyelmet kellene szentelnie az ágazat digitalizálására. Ezzel egyrészt pénzt takaríthatnának meg a gazdák, másrészt a környezetvédelmi célokat is segíthet megvalósítani” – mondta el Vladimír Machalík, a Szlovákiai Sör- és Malátagyártók Szövetségének (SZVPS) az ügyvezető igazgatója. A nyugati uniós tagországokban erre már hatalmas összegeket fordítottak, aminek köszönhetően az ottani termesztők igénybe vehetik a műholdas felvételeket, gyorsabban felmérve, hogy hol van szükség több öntözésre, vagy hol terjedtek el a penészgombák. Szlovákia e tekintetben még gyerekcipőben jár.

Magdalena Švančarková
A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa