A KDH szabályozná a lobbizást

ÖSSZEFOGLALÓ

Pozsony. Világszerte sokan sokféleképpen lobbiznak, s több országban ez egyértelmű szabályok szerint történik. Nálunk is léteznek politikai és gazdasági érdekcsoportok, melyek megpróbálják befolyásolni az egyes döntéseket, ám tevékenységüket senki nem ellenőrzi, s gyakran felmerül a korrupció gyanúja. Ezért a jobboldal már a múltban próbált jogrendünkbe iktatni egy átlátható lobbitörvényt, sikertelenül. A kereszténydemokraták most leporolták a témát, melyről a parlamentben széleskörű vitát akarnak indítani.

Hivatásos lobbisták

A KDH elképzelése szerint a belügyminisztériumban pontos nyilvántartás készülne az egyes lobbiszervezetekről és a lobbistákról. A központi regiszterben szereplők hivatásos lobbizóknak számítanának, akiknek legalább félévente az interneten kötelességük lenne közzétenni, mikor melyik közszereplővel találkoztak, miről tárgyaltak. A korrupcióellenes szervezetek szerint jó lenne, ha végre nálunk is egyértelmű szabályok vonatkoznának a lobbizásra, s a közvélemény megtudná, a politikusokon kívül kik befolyásolják az egyes döntések meghozatalát, ugyanakkor nem szabad túl bürokratikus rendszert bevezetni. Noha a javasolt lobbitörvény bizonyos papírmunkát, adminisztratív terheket róna a cégekre, vállalkozókra, akik ennek ellenére bejegyeztetnék magukat, annak ez egyfajta reklámot jelentene: jelezné, hogy az adott vállalatnak nincs gondja az átláthatósággal. Jelenleg a legismertebb lobbizóknak a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS), a szakszervezetek, a különböző kamarák, a gazdák, a közlekedési és egyéb érdekszövetségek, valamint a civil szervezetek – például a Greenpeace, a Transparency International, a Fair Play Szövetség – tartoznak, de gyakran lobbiznak a magáncégek és üzletláncok képviselői is.

Hivatalos hálapénz nem lesz

Amerikában a lobbisták például ügyvédi irodák vagy kereskedelmi cégek alkalmazottai lehetnek. A lobbizó személy meghívhatja a politikust ebédre, ám a költségek nem haladhatják meg az 50 dollárt. Ha a sikeres lobbi eredményeképpen megfelelő döntés születik, vagy az adott érdekcsoport számára kedvező rendeletet, törvényt fogadnak el, utólag, hálából adhatnak pénzt a befolyásolt politikusnak, aki ezt nem tagadja le, hanem hivatalosan ezt is bejegyezteti, s az összeg a pártkasszába vándorol. Az ilyesfajta hálapénz legalizálását nálunk egyelőre nem tervezik, a törvény csak a lobbi fogalmát, feltételeit, a lobbizók jogait és kötelességeit szögezné le. Joguk lenne például részt venni a parlamenti bizottságok, a központi és helyi államigazgatási szervek, önkormányzatok ülésein, ott fel is szólalhatnának. A lobbiszabályok megsértése esetén 33 194 eurós bírságot szabhatnának ki, vagy a törvényszegőt akár 5 évre eltilthatnák a lobbizástól. (sza)