Pozsony. Még nem fogadta el a parlament azoknak a jelenleg szlovák állampolgároknak a kárpótlására tett javaslatot, akiket a 2. világháború alatt magyar állampolgárként hurcoltak koncentrációs vagy munkatáborba, illetve fogságba.
A kárpótlás csak terv
Pozsony. Még nem fogadta el a parlament azoknak a jelenleg szlovák állampolgároknak a kárpótlására tett javaslatot, akiket a 2. világháború alatt magyar állampolgárként hurcoltak koncentrációs vagy munkatáborba, illetve fogságba. A Kereszténydemokrata Mozgalom képviselői által előterjesztett elképzelés még csak tervezet, melyet a héten a kormány jóváhagyott és a törvényhozásnak ajánlotta elfogadását. A képviselők a január végén kezdődő parlamenti ülésen második olvasatban tárgyalják az indítványt, melyet a vita hosszától függően, jobb esetben februárban-márciusban fogadhat el a parlament, roszszabb esetben csak egy-két hónappal később. A jóváhagyott tervezetet ezt követően a köztársasági elnöknek is alá kell írnia, és a kárpótlás csak azután lesz igényelhető, hogy a törvénymódosítás a törvénytárban is megjelent. A kárpótlás egyébként, ha a parlament jóváhagyja, azokra a személyekre – ha nem élnek, akkor közvetlen hozzátartozóikra – vonatkozik majd, akiket Szlovákia területéről hurcoltak el, viszont deportálásuk idején magyar állampolgárok voltak. Ugyanígy kárpótolnák az akkori Csehország – nem csak a Cseh-morva Protektorátus és a szudétanémetek – területéről elhurcoltakat is. A törvénymódosításra azért van szükség, mert jelenleg ezekre a személyekre sem a magyar, sem a cseh, sem pedig a szlovák kárpótlási törvény nem vonatkozik. Ez a kárpótlási javaslat nem azonos a németországi kárpótlással, melyet a Nemzetközi Migrációs Szervezet közvetítésével lehetett igényelni. (sza)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.