A Kárpát-medencei magyarság értelmiségi jövőképe

A kutatás célja megszólítani olyan határon túli, 18-25 éves, magyar tannyelvű egyetemen tanuló fiatalokat, akik a jövőben saját közösségük „motorjai” lehetnek. Az utóbbi évtizedre jellemző, főleg az Európai Uniós csatlakozást követően, hogy a frissen végzett diplomások a jobb élet, valamint érvényesülési lehetőségek reményében elhagyják szülőföldjüket, saját közösségüket, minek következtében a szomszédos országok magyar kisebbségei értelmiség hiányában hátrányba kerülnek. Ezen jövőkép, migrációs tendenciák, az anyaországhoz való viszony feltárása a kutatás elsődleges prioritása.  A kutatás három nagy célterületre terjed ki, a szlovákiai Selye János Egyetemre, a romániai Babes-Bolyai Egyetemre, illetve a szerbiai Újvidéki Egyetemre. A megjelölt intézmények mindegyikéből 4-4 képzés kerül felkeresésre, amelyek egyezményesen az óvó-tanító-, a tanár- és a közgazdász-képzések (BA), továbbá 1-1, a három fő képzéstől eltérő felsőoktatási szak lekérdezésére is sor kerül. A kutatás online-kérdőív kitöltésén alapul, amelyeknél cél, hogy minél több fiatalhoz eljusson, mert így átfogóbb kép körvonalazható egy-egy közösség ifjúságának helyzetéről, valamint alaposabb összehasonlítás végezhető a Kárpát-medencében.  Azon túl, hogy a kutatás feltárja a leendő határon túli magyar értelmiség jövőképét, egy komplexebb folyamatot is kíván vizsgálni, például, hogy miként csapódott le a fiatalabb generációkban az elmúlt évek anyaországi nemzetpolitikája (kettős állampolgárság kérdése), vagy, hogy miben érzik másnak saját helyzetüket, mint mondjuk az idősebb generációk a rendszerváltást megelőzően, nem utolsó sorban pedig eme hallgatók hogyan is vélekedhetnek a többség-kisebbség viszonyáról.