A húsiparunk lehet az EU Kína ellen indított vámháborújának a vesztese

Peking nagyon gyorsan visszavágott azért, mert az Európai Unió július 4-étől büntetővámmal sújtaná a kínai elektromos autókat. Brüsszelben a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy akár 38%-os vámokat is bevezethetnek a kínai elektromos járművek gyártóira. Ez azt követően történt, hogy az EU vizsgálatot indított több gyártó ellen, miután azt állították, hogy a kínai kormány jelentős támogatásokat nyújtott nekik, ami lehetővé tette a kínai gyártók számára, hogy járműveiket jelentősen csökkentett áron értékesítsék az EU-ban, hátrányba hozva ezzel az uniós gyártókat

Kínai vizsgálat

Brüsszel döntésével a kínaiak természetesen nem értenek egyet, a pekingi kereskedelmi minisztérium pedig válaszul e hét elején már be is jelentette, hogy vizsgálatot indít az EU-ból származó sertéshús és melléktermékei, többek között a sertésbelsőségek és sertészsír EU-ból származó importja ellen. „A vizsgálatot 12 hónapon belül be kell fejezni, de szükség esetén további hat hónappal meghosszabbítható” – közölte a kínai szaktárca. Az Európai Unió Kínai Kereskedelmi Kamarája szerint a sertéshúsra vonatkozó vizsgálat Peking megtorlása a kínai elektromos autókra nemrégiben kivetett vámok miatt. 

„Nem ez lesz az első eset, hogy ilyen módon válaszolnak, vagyis – főként az elektromos autókkal kapcsolatos uniós vizsgálatot tekintve – ez egyáltalán nem meglepő”

 – mondta az említett kereskedelmi kamara szóvivője az amerikai CNBC hírtelevíziónak. Peking azonban ezt tagadja. „A lépést a Kínai Állattenyésztők Szövetségének a hazai sertéshúsipar nevében június 6-án benyújtott panasza váltotta ki” – közölte a kínai kereskedelmi minisztérium.

Uniós tiltakozás

Ha Peking korlátozza az EU-ból származó behozatalt, annak a legnagyobb haszonélvezői a dél-amerikai, egyesült államokbeli és orosz sertéshússzállítók lesznek, amelyek így növelhetik részesedésüket a kínai piacon. A kínai döntés legnagyobb vesztesei ezzel szemben az uniós cégek lehetnek. A vámadatok szerint tavaly a kínai sertéshúsimport több mint fele, mintegy 6 milliárd dollár (5,60 milliárd euró) értékben az EU-ból származott, ennek mintegy negyede Spanyolországból. Hollandia tavaly 620 millió, Dánia pedig 550 millió dollár értékben exportált sertéshústerméket Kínába.

Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy az uniós tenyésztők és feldolgozók érdekvédelmi szervezetei máris tiltakoztak. A sertéstenyésztéshez kötődő dán élelmiszeripar attól tart, hogy súlyosan érinti majd, ha Kína korlátozza az EU-ból érkező importot – jelentette be a Dán Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanács. Egyúttal felszólította az ezért felelős uniós intézményeket, hogy július 4-éig találjanak megoldást. A Kína legnagyobb európai sertéshús-beszállítójának számító Spanyolország is közölte, együttműködik az EU tisztviselőivel annak érdekében, hogy megpróbálják elkerülni a káros vámokat.

Szlovákiai aggályok

Az EU és Kína közötti vámháború az említett országokon kívül a szlovákiai vállalkozásokat is negatívan érintheti. Forrai Éva, a Szlovákiai Húsfeldolgozók Szövetségének (SZSM) az ügyvezető igazgatója szerint az eredetileg Kínába exportált sertéshús, amely főként olyan országokból származik, mint Spanyolország, Dánia és Németország, a tervezett megszorítások miatt az EU országaiba, köztük Szlovákiába kerülhet. A növekvő kínálat pedig végső soron az árak csökkenéséhez vezethet, ami ugyan kedvező hír lehet a vásárlók számára, a szlovákiai sertéshúságazat képviselői azonban egész más véleményen vannak. 

„Ha a sertéshús ára csökkenne, ez elsősorban a szlovákiai vágóhidakat és feldolgozókat érintené hátrányosan. Ezek ugyanis előszeretettel dolgozzák fel a szlovákiai tenyészetektől származó friss húst, méghozzá jelentősebb árkülönbséggel a külföldről származó sertéshússal szemben. Ez pedig látványos mértékben csökkentené a szlovákiai termelők versenyképességét”

 – figyelmeztet Forrai. Végső soron így a fogyasztók is rosszabbul járnának, az üzleteket ugyanis elárasztanák az ugyan valamivel olcsóbb, ám bizonytalan eredetű külföldi húsipari termékek, még jobban kiszorítva a friss hazai húst.

Elégedetlen gazdák

A Kínával szemben tervezett vámháború azonban nem az Európai Unió egyetlen olyan döntése, amely fejfájást okoz az uniós gazdáknak és élelmiszeripari cégeknek. Az uniós, köztük a szlovákiai gazdák már idén tavasszal utcára vonultak, hogy jelezzék az elégedetlenségüket az Európai Bizottság szerintük eltúlzott bürokratikus intézkedéseivel, elhibázott klímapolitikájával és az Európát elárasztó ukrán mezőgazdasági termékek behozatalával kapcsolatban. Eddig azonban nem sok mindent sikerült elérniük. 

„A gazdasági növekedés helyreállításának – és nem csak a mezőgazdaságban – prioritást kell élveznie a nemsokára hivatalba lépő új Európai Bizottság (EB) számára. Ha Brüsszelben továbbra sem tesznek majd konkrét lépéseket ebbe az irányba, nem zárható ki, hogy a gazdák idén ősszel EU-szerte újabb tiltakozó akciókat szerveznek”

 – mondta el Matej Korpáš, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) sajtóosztályának a munkatársa a visegrádi országok agrárkamaráinak pár nappal ezelőtti találkozójára hivatkozva.

A szlovákiai gazdák és élelmiszeripari vállalkozások érdekvédelmi szervezete szerint az Ukrajnában zajló háború miatt a V4-országok gazdái továbbra is előre nem látható nehézségekkel szembesülnek. Az elmúlt időszakban azonban gondot okozott a reálbérek csökkenése is, emiatt ugyanis visszaesett a lakosság vásárlóereje, aminek következtében a lakosság egy része az EU-n kívül előállított legolcsóbb és rosszabb minőségű élelmiszert részesítette előnyben. „A jelenlegi közös uniós agrárpolitika keretében a tagállamok nagyjából ugyanannyi támogatást kapnak, mint 2014-ben. A mezőgazdasági termelők azonban növekvő termelési költségekkel és a lakosság vásárlóerejének a csökkenésével is szembesülnek. Mindezek mellett az európai mezőgazdaság számára nehézséget okoz a még fenntarthatóbb termelésre való átállás” – figyelmeztet Andrej Gajdoš, az SPPK elnöke.

Modern kihívások

Gajdoš szerint egy további aktuális kérdés az állati eredetű élelmiszerek nevének a védelme. Ez a húst, húskészítményeket, halat, tojást, mézet és az állatfajok (szarvasmarha, sertés, baromfi) neveit érinti. A cél Gajdoš szerint nem az állati eredetű élelmiszereket utánzó termékek forgalomba hozatalának a megakadályozása, hanem annak biztosítása, hogy az ilyen termékek címkézése ne vezesse félre a fogyasztókat. 

„Olyan korban élünk, amikor arról próbálnak meggyőzni minket, hogy a feldolgozott élelmiszerek és a hagyományos termékek különböző helyettesítői egészségesebbek. A laboratóriumban előállított hús sok álszakértő szerint mentőövet jelenthet a globális klíma számára. Mi azonban szeretnénk látni az ezzel kapcsolatos elemzéseket és szakértői érveket. Az Európai Unióban nem hagyhatjuk, hogy néhány ember érzései és elképzelései vezéreljenek bennünket”

 – magyarázza az SPPK elnöke. Korpáš szerint a visegrádi országok gazdái abban is megállapodtak, hogy felhívással fordulnak az új Európai Bizottsághoz, az európai zöld alku ugyanis a jelenlegi formájában negatív hatást gyakorol az európai mezőgazdaság versenyképességére, és ami még fontosabb, aláássa az EU közös agrárpolitikájának az elsődleges célkitűzéseit. (mi, TASR)