A hiteltörlesztőknek dobott mentőöv miatt drágulhatnak a kölcsönök

A lakáshitel-törlesztés támogatásáról szóló jogszabály, amelyet a munkaügyi tárca dolgozott ki, és amelyre e héten a parlament is rábólintott, jövő januártól lép életbe. Eszerint a jövő év elejétől az állam kisegíti azon banki ügyfeleket, akik korábban fix kamatozású jelzáloghitelt igényeltek, és a kamatperiódus lejártát követően a bankjuk megemelte számukra a hitelkamatot, ami miatt nőtt a havi törlesztőrészletük. „A lakáshitelkamatok elmúlt időszakban tapasztalt növekedése miatt az alacsony jövedelmű háztartások pénzügyi terhei alaposan megugrottak, ami komolyan veszélyezteti a fizetőképességüket. Így elsősorban rajtuk próbálunk meg segíteni” – mondta el Erik Tomáš munkaügyi miniszter.

Havi 150 euró

A támogatást az eredeti és a kamatmódosítás utáni törlesztőrészlet különbözete alapján ki. A támogatás összege a különbözet 75 százaléka lesz, legfeljebb azonban havi 150 euró. A támogatás éves összege így nem haladhatja meg az 1800 eurót. Ha például a havi törlesztés összege 100 euróval nőtt, az állam 75 eurót térít meg, ha pedig 200 euróval, akkor megkapja a maximális, 150 eurós összeget.

A hitelfelvevők az idei évre is kapnak támogatást. Egyszeri adóbónuszt igényelhetnek az adóbevallásukban, amely havi 150 euróig terjedhet, az éves támogatás így legfeljebb 1800 euró lehet. Az idei év után a jövőre benyújtott adóbevallás részeként fizetik ki a támogatást. Miután azt benyújtották, az adóhivatal elküldi a pénzt. Jövőre a támogatást havonta a munkaügyi hivataloknak kell kifizetniük.

Kik igényelhetik?

A támogatásra azok a banki ügyfelek lesznek jogosultak, akik 2024. január 1-je előtt kötöttek lakáshitel-szerződést. A kedvezmény a legtöbb adósra vonatkozik majd, de nem mindenkire. Azok kapják majd, akiknek a jövedelme a 2022-es bruttó havi átlagbér (1304 euró) legfeljebb 1,6-szorosa. A kérelmező havi bruttó jövedelme tehát nem lehet magasabb 2086,40 eurónál. Ha két személy fizeti a jelzáloghitelt, a küszöbérték ennek a jövedelemnek a kétszerese lesz. A támogatás azonban csak egy kölcsönszerződés és egy szlovákiai, lakáscélú ingatlan után jár. A pénzt évente egyszer írásban kell majd igényelni a munkaügyi hivataltól. Ez utóbbi fogja elbírálni az igénylést, az adóhivataltól és a bankoktól kapott információk alapján. A munkaügyi központ arra a bankszámlára küldi majd a pénzt, amelyet az igénylő a kérelem benyújtásakor megad.

A parlamenti képviselők megszavazták a támogatás kiterjesztését is. Eszerint ugyan az ingatlan nem adható bérbe, de a hitelfelvevő rokonai (gyermekek, szülők) lakhatnak benne. Ebben az esetben a hitelfelvevő a kérelemben az ő személyes adataikat is feltünteti. A támogatás részleteit a Munka-, Szociális és Családügyi Központ honlapján is közzétették.

Milliós állami kiadások

A kormány által jóváhagyott jelzáloghitel-támogatás jövőre várhatóan 72 millió euróba kerül, amelyből 64 millió eurót kapnak a hitelfelvevők, a többi pedig adminisztratív költség. A következő években a javaslat csak a munkaügyi tárca személyi és technológiai kiadásaival számol, mintegy 8 millió eurós költséggel. A banki ügyfelek támogatására szánt pénz a tervek szerint a készülő bankadóból folyik majd be az államkasszába.

Dráguló hitelek

A Trend gazdasági hetilap elemzése szerint a hiteltörlesztők állami támogatásának meglesz azonban a hátulütője is. Az intézkedés paradox módon a hitelek további drágulásához vezethet. A szlovákiai bankok ugyanis, az elmúlt időszak látványos kamatemelései ellenére, a többi eurózónás országhoz képest még mindig viszonylag olcsóbban kínálják a lakáshiteleket. A jelzáloghitelek átlagos éves kamatlába idén szeptemberben 3,92 százalék volt. Ez alacsonyabb az eurózónás átlagnál, miközben az eurózóna húsz országa közül csak hatban mértek alacsonyabb értéket. Az elemzők szerint azonban ez korántsem a bankok ügyfélbarát hozzáállásának köszönhető. A viselkedésük mögött egész egyszerűen az a félelem állt, hogy a túl meredek kamatemelés arra kényszerítené az ügyfeleket, hogy az olcsóbb konkurenciához forduljanak. A hatályos jogszabályok alapján a hitelüket törlesztők a fix kamatozású hitel kamatperiódusának a lejártát követően ugyanis könnyen bankot válthatnak. Az eredeti bank nem akadályozhatja meg őket ebben büntetőkamatokkal vagy egyéb díjakkal.

Példaként egy olyan ügyfél említhető, aki 150 ezer eurós, harminc éves futamidejű jelzáloghitelt törleszt. Az első öt évben 1 százalékos fix kamatot fizetett. Kerekítve a havi törlesztés így 483 euró volt. Öt évnyi törlesztés után a tőkeösszeg 150 ezer euróról 128 ezer euróra csökken. Ugyanakkor a bank úgy dönt, hogy a kamatot 1-ről 5 százalékra emeli. A havi törlesztőrészlet így 265 euróval, 748 euróra emelkedik. Az ügyfél számára ez az emelés túl meredeknek tűnik, ezért úgy dönt, hogy kihasználja a versenytársak akciós ajánlatát, és jelzáloghitelét egy olyan bankba viszi át, amely 4 százalékos kamatot kínál. Ilyen kamatláb mellett a havi törlesztőrészlet 676 euró lesz, vagyis 72 euróval alacsonyabb, mint az ügyfél eredeti bankjánál.

Az átállás során a drágább bankkal kötött hitelszerződést úgy szüntetik meg, hogy a tartozás összegét az új jelzáloghitel felvételéből származó pénzből fizetik ki. Ez a technikai részlet az új évtől döntő fontosságú lesz. Az állam ugyanis csak a meglévő szerződések esetében tervezi a jelzáloghitelüket törlesztők megsegítését. Az újak nem lesznek jogosultak ilyen támogatásra. Emiatt a banki ügyfelek számára már nem lesz érdekes a jelzáloghitelek átvitele az alacsonyabb kamatozású bankokhoz, ezeket ugyanis új szerződésként kezelik. Az alacsonyabb kamatlábú versenytárshoz való átállással a bankok ügyfelei elveszítik az állami támogatásra való jogosultságukat. A fent jelzett példánkat figyelembe véve az állami támogatás nagyvonalúbb, mint az átállás a másik pénzintézethez. Bár a kamatláb 5 százalékra emelése 748 euró havi törlesztést eredményez, az állam ebből az összegből 150 eurót visszatérít, így az ügyfél valójában csak 598 eurót fizet havonta. Ez kevesebb, mint a 4 százalékos kamat esetén fizetett havi 676 euró.

Az így kialakított rendszernek köszönhetően a bankoknak azonban már nem kell majd attól tartaniuk, hogy ha megemelik a hitelkamataikat, az ügyfeleik automatikusan hátat fordítanak nekik. Az ügyfelek nem fogják elhagyni őket az olcsóbb versenytársakért, mert állami támogatáshoz szeretnének jutni. Ezért az állami szabályozás miatt valószínűleg tovább drágulhatnak a jelzáloghitelek. (mi, TASR, trend.sk)