A háború a szlovák egészségügyre is hatással van

A szlovák egészségüggyel kapcsolatban már régóta emlegetett probléma az orvosok és a nővérek hiánya. A koronavírus-járvány az elmúlt két évben hatalmas nyomást helyezett mind a fekvő-, mind a járóbeteg-ellátásban tevékenykedő egészségügyi dolgozókra, és a nehézségeket most tetézi az orosz–ukrán háború is.

Mint kiderült, a keleti szomszédunktól viszonylag sok egészségügyi dolgozó vándorolt át Szlovákiába az utóbbi években, az orvoskamara szerint a konfliktus kirobbanása előtt 533 ukrán orvos és 28 ukrán nővér dolgozott az itteni kórházakban és rendelőkben. A háború miatt azonban többen visszautaztak Ukrajnába, hogy ott nyújtsanak segítséget. Hogy pontosan mennyi egészségügyi dolgozóról van szó, arról nehéz információkat találni. A háború kirobbanásakor a Nemzetközi Orvosok Szlovákiai Szövetsége (MALnS) még arról számolt be, hogy legalább 10 egészségügyi dolgozóknak vissza kellett térnie Ukrajnába.

Felkerestük a MALnS-t, és rákérdeztünk, hogy az elmúlt hetekben nőtt-e a számuk, de pontos információkkal nem tudtak szolgálni. Kérdéseinket elküldtük az egészségügyi minisztérium sajtóosztályának is, amely a Szlovák Kórházszövetséghez (ANS) irányította lapunkat. Kerestük Marián Petkót, az ANS elnökét, de e cikk megjelenéséig nem reagált.

Adminisztráció

A háborúnak azonban van egy másik következménye is. A konfliktus kirobbanása óta már több mint 269 ezren menekültek át Szlovákiába, akik közül több mint 52 ezren kérvényezték az ideiglenes menekültstátuszt. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy az ukrán állampolgárok szinte azonnal elhelyezkedhessenek a szlovák munkaerőpiacon. Alona Kurotová, a MALnS elnöke elmondta, a menekültek között több tíz olyan egészségügyi dolgozó van, aki jelezte, hogy ideiglenesen szeretnének Szlovákiában dolgozni.

A megszokott körülmények között azonban csak egy nagyon hosszadalmas adminisztratív folyamat után helyezkedhetnének el a szlovák egészségügyben. Első lépésként szükség van a diplomájuk elismertetésére, amely már önmagában is hetekig húzódhat. A kérvényt az oktatási minisztériumhoz kell benyújtani, és olyan alapvető dokumentumokat kell csatolni, mint a személyi igazolvány vagy a diploma másolata. Viszont azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik nem uniós tagországból jönnek Szlovákiába, ennél több adminisztrációs feladattal kell megbirkózniuk. Például ha a diplomájuk nem angol, német, francia, orosz vagy magyar nyelven van, akkor egy hivatali fordítást is fel kell mutatniuk. Amellett, hogy a végzettséget igazoló okmányt benyújtják, szükség van az egyetemen elvégzett tantárgyaik részletes jellemzésének a felmutatására is, értelemszerűen lefordítva. Továbbá azt is igazolniuk kell, hogy az egyetem által kiadott pecsét és aláírás hitelesnek tekinthető.

Mivel Ukrajna nem uniós tagország, ezért az utóbb felsorolt kötelezettségek a menekülő ukrán egészségügyi dolgozókra is érvényesek. Más kérdés, hogy a háború elől menekülőknek van-e idejük arra, hogy a szükséges dokumentumokat előkeressék és magukkal hozzák.

Nyelvkurzus és vizsgák

A diploma elismertetése ráadásul csak a folyamat első lépése. A második fontos „állomás” a szlovák nyelvvizsga és az azt megelőző nyelvkurzus. Alona Kurotová a lapuknak eljuttatott egy részletes ismertetőt, amelyből kiderül, hogy a nyelvtanfolyam hossza 4 és 6 hónap között mozog. Az egészségügyi dolgozók választhatnak magániskolát, illetve a Comenius Egyetem is kínál egy kurzust, ezt követően pedig abszolválniuk kell a kötelező nyelvvizsgát.

A nyelvvizsga mellett egy szakmai vizsga is vár rájuk, amely szintén szlovákul zajlik. Ennek írásbeli és szóbeli része is van, amelyek keretében a négy alaptantárgyra, valamint az egészségügyi törvényekkel kapcsolatos ismeretekre kérdeznek rá.

A folyamat nemcsak hosszadalmas, hanem anyagilag is megterhelő. A nyelvkurzus ára 2000 euró fölött mozog, emellett pedig a szakmai vizsga is több száz euróba kerül. A dokumentumok hivatali lefordítása szintén pénzbe kerül, így a teljes költségek akár több ezer euróra is rúghatnak.

Lex Ukrajna

A menekültek problémájával az egészségügyi minisztérium is foglalkozik. A parlament ezen a héten elfogadta a Lex Ukrajnaként emlegetett törvénycsomagot, amely komplex módon igyekszik kezelni a kialakult menekültválságot. Ennek a módosító javaslatnak a részeként a tárca kiterjesztette az ideiglenes szakmai gyakorlatot minden egészségügyi szakirányra. A javaslat elfogadása előtt csak az orvosok, a nővérek és a szülészasszisztensek lehettek gyakornokok. További változás, hogy a szakmai gyakorlatot már nemcsak a kórházakban, hanem a rendelőkben is végezhetik.

Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Az ukrajnai egészségügyi dolgozók számára így jelentősen lerövidült az adminisztrációs folyamat, nem kell átesniük az imént felsorolt vizsgákon és kurzusokon. Ahhoz, hogy elhelyezkedhessenek, elsőként szükség van az ideiglenes menekültstátusz kérvényezésére, amit akár már a határátlépéskor is megtehetnek. Ezt követően jelentkezhetnek a kórházakban vagy rendelőkben. Néhány dokumentumra viszont még így is szükségük lesz, például az egészségügyi végzettséget igazoló dokumentum másolatára. Ahhoz, hogy ideglenesen gyakornokok lehessenek, nem feltétlenül kell megtanulniuk szlovákul, elég az angol nyelv is, viszont olyan szintű nyelvtudásra szükség van, hogy a munkájukat képesek legyenek elvégezni. Erről ideglenesen elegendő egy becsületbeli nyilatkozat is. Szükség lesz továbbá egy feddhetetlenséget igazoló becsületbeli nyilatkozatra, valamint azt is igazolni kell, hogy a kérvény benyújtásakor az adott személyt nem tiltották el az egészségügyi hivatástól (szintén elég a nyilatkozat).

Vannak megkeresések

A gyakornok viszont nem végezhetnek egyedül beavatkozásokat, mindig szükség van egy felügyelő egészségügyi dolgozóra. A rendelők esetében például a felügyelő orvosnak legalább hároméves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie, és legfeljebb csak egyetlen gyakornokért vállalhat felelősséget.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a külföldi orvosoknak egyáltalán nem kell elsajátítaniuk a nyelvet, és hogy nem kell szakmai vizsgát tenniük. Ez az állapot ideiglenes, a szakmai gyakorlat mellett 18 hónapjuk lesz arra, hogy a korábban felvázolt folyamatot lebonyolítsák.

Rákérdeztünk az egészségügyi minisztériumnál, hogy hány ukrán egészségügyi dolgozó jelentkezését regisztrálták. A tárca sajtóosztálya pontos számokkal nem tudott szolgálni, de azt megerősítették, hogy az ukrán dolgozók valóban érdeklődnek.

„A minisztériumhoz ezekben a napokban főként telefonos megkeresések érkeztek, amelyek az Ukrajnából érkező orvosok és egészségügyi dolgozók munka iránti érdeklődésével kapcsolatosak – ezekkel intenzíven foglalkozunk, a kérvényezőkkel folyamatosan kommunikálunk, és ellátjuk őket a szükséges információkkal a kormány által elfogadott Lex Ukrajnáról is”

– közölte lapunkkal a tárca.