A földigénylés végső lehetősége

A tervek szerint a községek felajánlják a kapott földet a helyben mezőgazdasági tevékenységet folytató magán- és jogi személyeknekSomogyi Tibor felvételeMegoszlanak a becslések arról, hogy hány embert érint majd a kárpótlás újbóli megnyitása, amelyre az új kormány vállalkozott. A kabinet programjában ugyanis arra kötelezte magát, hogy egy rövid időre újból megnyitja a földtörvényt (229/1991 T.t. sz.), hogy azok, akiknek valamilyen oknál fogva nem volt módjuk a földjük visszaigénylésére vagy a jogos tulajdonuk bizonyítására, azok ezt újból megtehessék. Farkas Pál, az MKP parlamenti képviselője és az MKP mezőgazdasági programjának megalkotója azzal indokolta ennek a lépésnek a megalapozottságát, hogy a Szövetségi Gyűlés 1991 május 21-én elfogadott törvénye mindössze 18 hónapos visszaigénylési határidőt (1991 májusától 1992 december végéig) szabott meg, amelyet sokan – magyarok és szlovákok egyaránt – lekéstek. A képviselő azonban tud olyan esetekről is, amikor a földjüket, erdőjüket igénylők képtelenek voltak 1992. december 31-ig bizonyítaniuk jogos tulajdonukat. „Rövid volt az igénylési határidő, sokakhoz nem jutott időben az információ, hogy kikre vonatkozik a kárpótlás, illetve mit kell a jogosult személyeknek tenniük. A bizonyítással pedig az volt a gond, hogy több területen elvesztek a tulajdonlapok. Vannak olyan járások, ahol egyáltalán nincsenek meg a kataszteri térképek” – fogalmazott Farkas Pál. „Az EU-csatlakozás függvényében ezt a kérdést nem lehet a végtelenségig elodázni, rendezetlen földtulajdonviszonyokkal a csatlakozás elképzelhetetlen” – fogalmazott a restitúciós törvény újbóli megnyitásáról Simon Zsolt földművelésügyi miniszter. Szerinte súlyos, megbocsáthatatlan vétség lenne, ha a jogosult személyek nem élnének a felkínált lehetőséggel. „A földtulajdon marad az egyetlen állandó érték mindannyiunk számára, melynek elherdálása önmagunk ellen elkövetett bűn lenne” – indokolta álláspontját a tárcavezető.

A kormány szándékai szerint a kárpótlási folyamat 2006 elején végérvényesen befejeződik. Az a föld, amely iránt tulajdonosaik 2005. december végéig nem jelentkeznek, átruházódik az államra. A kormány jogszabályt kíván beterjeszteni a parlament elé, hogy lehetővé tegye az államnak e földeknek a községi tulajdonba történő utalását. Pontosabban csak azok a területek kerülnének át a kormány szándékai szerint önkormányzati kézbe, amelyeket az állam nem tud felhasználni össztársadalmi célú építményekre és infrastrukturális beruházásokra. A következő lépésben a községek felajánlják a kapott földet a helyben mezőgazdasági tevékenységet folytató magán- és jogi személyeknek. „Úgy gondoltuk, nem lenne tisztességes államosítani ezeket a földeket. Ha a rendezetlen tulajdonú földek nem lehetnek valódi tulajdonosaiké, akkor azok kerüljenek községi tulajdonba” – magyarázta az MKP, illetve a kormány szándékát Farkas Pál.

Nem osztja a kormány nézetét az agrárönkormányzat. Ivan Oravec, az SPPK elnöke szerint a beltelkek a községek kezébe kerülhetnek, ám a külteleknek mindenképpen állami tulajdonban kellene maradniuk. Véleménye szerint „az államnak elegendő földdel kell rendelkeznie ahhoz, hogy legyen miből kárpótolni azokat, akiknek közérdekű létesítmények építése miatt (autópálya, vasútvonal, víztározó stb.) elveszik földjüket”. Az agrárkamara elnöke számos veszélyforrást lát abban is, hogy a kormány el akarja törölni a földalapból való kivételért fizetendő illetékfizetési kötelezettséget. „Ha párhuzamosan nem szabályozzuk a földkivételt, megtörténhet, hogy a legértékesebb mezőgazdasági földek építkezési területté változnak. Ez pedig súlyos vétek lenne ” – fogalmazott Oravec.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy sikerül-e 2005 végéig identifikálni a rendezetlen földeket. Jelenleg az állami földalap közel 480 ezer hektár rendezetlen tulajdonú földet tart nyilván. (gyor)

Nálunk nincsenek zsebszerződések?

Sem a regionális agrárkamarákon, sem a földművelésügyi minisztérium regionális kirendeltségein nem tudtak válaszolni arra a kérdésünkre, hogy vannak-e nálunk „zsebszerződések”. Ugyanakkor egyes lapértesülések szerint néhány osztrák érdeklődő (közvetítő) már tapogatódzó látogatást tett a Kis-Kárpátok borvidéken gazdálkodó vincelléreknél, hogy elővásárlási ajánlatot tegyen számukra. A Párkány melletti Muzslán pedig német borászok jelentek meg, akik az ottani szőlőkben rajnai rizlinget termesztenének. A Földbróker.hu becslése szerint Magyarországon jelenleg mintegy 350-400 ezer hektár lehet külföldi ellenőrzés alatt (ez a szántóterület 7–8%-a). A külföldiek tehát jó lehetőségnek tartják a földszerzést, aminek szakmai okai lehetnek. (ú)