A Fico-kabinet szociális intézkedéseinek végül a lakosság fizeti meg az árát

A kormány konszolidációs csomagjának az egyik legvitatottabb eleme, hogy a jövő év elejétől a második nyugdíjpillérbe történő befizetések mértékét az alkalmazott bruttó bérének az 5,5 százalékáról tartósan 4 százalékra csökkentik. Ez jelentős összeget von el a második pillérben takarékoskodóktól, ami súlyos problémát jelenthet a jövőbeni nyugdíjasoknak és az államnak is. A második pillér ugyanis az állam számára is előnyös, mert a járulékok azon részéért cserébe, amelyet ma a dolgozók magánmegtakarítások formájában befizetnek a rendszerbe, a jövőben csökkennek a nyugdíjak kifizetésének az államkasszára háruló költségei.

Mit jelent mindez a gyakorlatban? „Elöljáróban el kell mondani, hogy a második pillérbe befizetett összeg aránya valójában nem a fent jelzett 1,5 százalékponttal csökken, hanem egyenesen a harmadával, mivel a 2. pillérhez való hozzájárulás idén eredetileg már 6% lett volna, ha a Heger-kormány ezt nem halasztotta volna el későbbre. Azt is érdemes megjegyezni, hogy volt olyan időszak is, amikor a hozzájárulás 9%-os volt” – mondta el lapunknak Marián Kočiš, a Szlovák Takarékpénztár makrogazdasági elemzője.

Kifosztott ügyfelek

Nem könnyű feladat pontosan felbecsülni, hogy a 2. pillérben található megtakarítások hozama hogyan alakul az elkövetkező negyven évben. „Hogy megkönnyítsük a dolgunkat, egy egyszerűbb példán szemléltetjük a változások hatását. A nulladik évben a tavalyi bruttó országos átlagbért (1304 euró) vesszük alapul, amelyet minden évben évi 4,5%-kal indexálunk, az elmúlt tíz évben ugyanis átlagosan nagyjából ennyivel nőtt évente az átlagbér. Tegyük fel, hogy a pénz index- vagy részvényalapokba kerül, így a várható hozam évi 6% körül mozog. Ilyen kiindulási alappal a Fico-kabinet most végrehajtott módosításai 40 éves időtávlatban több tízezer eurót vonnak el a második pillérben takarékoskodók nyugdíjszámlájáról” – figyelmeztet Kočiš.

Értelemszerűen ennek a különbségnek egy részét az első nyugdíjpillér fogja pótolni, de Szlovákia már ma is kölcsönöket vesz fel, hogy ez működjön. „A második nyugdíjpillérből a kormány által tervezett évi 365 millió eurós elvonás a fent jelzett kondíciók mellett negyven év alatt 4 milliárd eurós hozamot biztosítana. Még ha ugyanezt a pénzt a pénzpiacokon 5%-os kamatozású kötvények formájában vennénk is fel 20 évre, akkor is nyereségesek lennénk” – tette hozzá a Szlovák Takarékpénztár elemzője, aki szerint épp ezért ennek a konszolidációs intézkedésnek a hatékonysága, amely rontja a nyugdíjrendszer és ezáltal az államháztartás fenntarthatóságának a hosszú távú kilátásait, több mint kérdéses.

Nem bízunk az államban

Nem kevésbé lényeges tényező az sem, hogy a szlovákiai alkalmazottak többsége már ma sem számít arra, hogy az állam nyugdíjas korukra hatékonyan gondoskodik majd róluk.

„A felméréseink szerint a válaszadók 80%-a nem ért egyet azzal az állítással, hogy az államtól kapott nyugdíj biztosítja az életszínvonaluk fenntartását. Az Európai Bizottság 2023-as pénzügyi műveltségre vonatkozó felmérése során a szlovákiai válaszadók 63%-a nem volt biztos abban, hogy lesz-e elég pénze ahhoz, hogy nyugdíjas korában kényelmesen megéljen”

– mondta el Kočiš. A helyzet az elkövetkező időszakban ráadásul tovább romolhat, az így kialakított nyugdíjrendszer a szigorú progresszív adózással együtt ugyanis még inkább arra ösztönzi majd a fiatalabb munkavállalókat, hogy külföldön keressenek munkát, ami miatt tovább apadnak majd a nyugdíjrendszerbe befolyó források.

Drága kompenzáció

Kočiš szerint azonban a második pillérrel kapcsolatos elhibázott intézkedések mellett hosszabb távon a lakossági energiaárak kormány által javasolt kompenzációja is megbosszulhatja magát. Denisa Saková gazdasági miniszter a múlt héten jelentette be, hogy jövőre nem nőnek a háztartások energiaszolgáltatással (áram- és gázszolgáltatás, távfűtés) kapcsolatos költségei, miközben az energiakompenzáció 1,25 milliárd eurójába kerül majd az államnak.

Az elemzők szerint azonban nem szabadna bedőlnünk az ezzel kapcsolatos kormányzati propagandának.

„Bár a háztartások energiaszámláján szereplő összeg nem változik, ez nem jelenti azt, hogy végül nem a háztartások fogják megfizetni az említett 1,25 milliárdos kompenzációt, például a magasabb adókon és járulékokon, vagy a fent említett alacsonyabb nyugdíjakon keresztül. Ráadásul, mivel a kormány mindenki, vagyis a leggazdagabb háztartások számára is biztosítja az olcsó energiát, gyakorlatilag a legszegényebb háztartások is hozzájárulnak majd a milliomosnegyedekben élők medencéinek és szaunáinak az energiaköltségeihez”

– állítja Kočiš.

Inflációs veszélyek

A lakossági energiaárak méregdrága kompenzációja azonban nem a jelenlegi kormány találmánya. A sorozatos állami beavatkozásoknak köszönhetően Szlovákiában 2015 óta csak mérsékelten emelkedtek az árak, így az egyik legalacsonyabb áremelkedést tapasztalhattuk az Európai Unióban. „Ennek az ára azonban az, hogy az infláció Szlovákiában hosszabb ideig marad magasabb szinten, mivel a gyors emelkedés és az azt követő csökkenés hatását több évre elosztottuk. Így az éves áralakulásban azt látjuk, hogy az energiaárak Szlovákiában még mindig emelkednek, holott az euróövezet legtöbb országában már csökkenő tendenciát mutatnak” – emlékeztet Kočiš. Állítását az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legutóbbi felmérése is igazolja. Eszerint az euróövezetben novemberben átlagosan 11,5%-kal csökkentek az energiaárak az előző év azonos időszakához képest, miközben Szlovákiában ugyanekkor még mindig 5 százalékos emelkedést mértek. Belgiumban például a tavalyi dinamikus növekedés után idén októberben az energiaárak az előző évhez képest több mint 40%-kal csökkentek.

Végül, de nem utolsósorban, ott van az energiaárak kompenzációjának a környezetvédelmi dimenziója. Az energia árának az emelkedése arra ösztönözné a háztartásokat, hogy elkezdjenek spórolni, vagy csökkentsék a háztartás energiaköltségeit (szigetelés, új kazán, új fűtési módszerek stb.). „Ha a lakossági energiaárak dotálására fordított 1,25 milliárd eurót ez utóbbiakra fordítanák, akkor nagyjából 60 ezer háztartásnak folyósíthatnának több mint 20 ezer eurót a házuk vagy lakásuk energiahatékonyságának a növelésére, ami hosszabb távra nyújtana megoldást” – figyelmeztet a Szlovák Takarékpénztér elemzője.