A fejekben kellett volna rendet rakni

Alaposan megváltozott az ősz során a tavasszal menetelő és bravúros eredményt elérő esztergomi kézilabdások körül a világ. Hetek, hónapok óta nem kap pénzt az egyesület, az edző és a játékosok, aminek eredményeképp rettentő gyenge őszt produkáltak a lányok. A város láthatóan nem igényli az első osztályú női kézilabdát, a hírek szerint több kézilabdázó már eligazolt más csapatokhoz.

Hogy áll a szénája az esztergomi kézicsapatnak?

Nem jól. Az önkormányzat hónapok óta lebegteti a döntést, sem igent, sem nemet nem mond. Legutóbb nem tárgyalták a témát, a csütörtöki ülésen elvileg (ami lapzártánk után zajlott) döntés születhet. Hároméves koncepciót dolgoztunk ki, amely ennyi időre biztosítaná a csapat működését. Hogyha pozitív lenne a határozat, akkor több szponzor is beállna a csapat mögé, de ők is az önkormányzat jóváhagyásától teszik függővé a támogatásukat.

Mennyi a csapat jelenlegi tartozása?

Nekem május óta nem fizetnek, a játékosoknak nagyjából négyhavi bérükkel tartoznak. Pedig a lányok még a csökkentett fizetési ajánlatot is elfogadták, de azt sem kaptuk meg. Az egyesület egyébként mintegy 20 millió forintos hiányt görget maga előtt.

A hírek szerint több játékos eligazolt a csapatból...

Csernus a Vasasba igazolt, Kurucz Orosolya kapus Dániában, a válogatott átlövő Tóth Mária a Debrecenben folytatja pályafutását. A Békéscsabai Előre NK pedig megegyezett Pőcze Judittal. Emellett még Veszeli szereplése bizonytalan, ő hosszú sérülés után lábadozik, de lehet, hogy szintén a Vasasba távozik.

Mi lesz januárban?

Ha mód van rá, mindenképpen kiállunk január 4-ei, Győr elleni hazai mérkőzésre. Szélsőink, beállósaink vannak, csak lövőnk nincs. Szezon közben csak külföldről tudnánk igazolni, de az sok pénzbe kerül, és nekünk pont az hiányzik.

Mi a cél az új csapattal?

Tisztességesen befejezni a szezont. Kiállni minden meccsre és képességeink alapján a legtöbbet nyújtani. Mi mindent megpróbálunk.

Edzői pályafutása során találkozott már ilyen nehéz kihívással?

Hát eddig még nem. Sok mindent megéltem már, de ilyen helyzetbe még nem kerültem. Viszont amíg lehet, kivárok. A jó érzés azt diktálja, hogy a kapitány hagyja el utoljára a süllyedő hajót. Én pedig az utolsó szalmaszálba is kapaszkodok, ha lehet.

Mit csinál, ha nincs tovább? Más csapat nem kereste meg?

Ha két hétig nem dolgozhatok, már padlón vagyok, szóval pihenni nem akarok. Ha nincs tovább, mindenképpen figyelembe veszem az adódó ajánlatokat. Eddig még nem keresett meg senki.

Nem tartja furcsának, hogy éppen a női kézilabda sikeres periódusában mond le a város az ország egyik legnépszerűbb sportágáról?

Dehogynem. Az az érzésem, hogy a városvezetésben a döntnökök egy része teljes közönnyel viseltetik a kézilabda iránt. Érdektelen számukra, hogy lesz-e csapat, vagy nem. Pedig rengeteg a szurkolónk, a világbajnokságra is kiment egy mag nagy Esztergom felirattal, Párkányból is sokan érdeklődnek, és rengeteg a gyerek, akik játszani szeretnének.

És végül mi a véleménye a világbajnoki döntőben történtekről?

Elkeserítő. Én a vb előtt megmondtam, hogy kivívjuk az olimpiai részvételt, és érmet hozunk haza. De itt az ezüst ilyen mérkőzés tükrében nem feltétlenül siker. A fejekben kellett volna rendet rakni. Ráadásul ez az olimpia után már másodszor fordul elő. Szomorú.

Lehet-e párhuzamot vonni az 1995-ös vb döntővel, amikor ön volt a szövetségi kapitány? A félidőben vezettünk, végül kikaptunk öt góllal.

Nem. Teljesen más helyzet volt. Más körülmények okozták a vereséget, és akkor a vége előtt hat perccel nem vezettünk hét góllal.