A fagyok és a kegyetlen szárazság miatt idén a gyümölcs és a zöldség is drágulhat

A felső talajréteg nedvességtartalma az ország nagy részén a kritikus szint alá csökkent, ami nem kedvez a növényeknek. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) szerint az ország nagy részén március eleje óta nem volt kiadós eső.

„Dél-Szlovákiában a legnagyobb a szárazság. A felső 100 centiméteres talajréteg nedvességtartalma 60 és 90 százalék között változik, de a felső 40 centiméteres rétegben már csak 15 és 50 százalék közötti a nedvességtartalom”

– tette közzé az intézet.

A magyarbéli, a zonctoronyi és a szenci határban is kegyetlen a szárazság. Szalay Mihály magyarbéli gazda szinte már nem is emlékszik arra, mikor volt idén utoljára csapadék.

„A zöldséget vagy két hete öntözzük, idén mintegy 150 hektárnyi területen. Nekiláttunk a korai burgonya ültetésének is, ebben az évben kétszáz hektáron termesztjük a gumóst. A száraz időjárás igencsak megviseli az őszi vetésű gabonaféléket. Látni foltosodó területeket, ahol a gabona sárgul, ami nem is csoda, hiszen most nagy szükség lenne az égi áldásra, ugyanis itt a kalászosok bokrosodásának, erősödésének az ideje”

– vallja Szalay. A magyarbéli gazda szerint tavaly április vége, május eleje hozott változást, akkor az ország egész területén kiadós esőzések voltak. Ez most is jól jönne, és a meteorológusok előrejelzései szerint e héten akár valóra is válhat a gazdák álma.

Idén tavasszal azonban nem csupán a szárazság, hanem a hajnali fagyok is hatalmas károkat okoztak a gazdáknak. A legkomolyabb lehűlést március 23. és 27. között regisztrálták, az ország több régiójában akkor mínusz 8–10 fok körüli hőmérsékletet mértek. Egyes helyeken 10–12 órán keresztül nulla fok alatt volt a hőmérséklet. A mezőgazdasági termelők akkor még abban bizakodtak, hogy nem lesz folytatása a tavaszi fagyáradatnak, e hónapban azonban további fagyos éjszakák pusztították a gyümölcsösöket. Még az elmúlt hétvégén is mértek talaj menti fagyokat az országban.

A szakemberek előzetes becslései szerint a szárazság és a fagyok miatt idén a gyümölcs- és zöldségfélék is drágulhatnak. A szokatlanul meleg február miatt az idén csaknem egy-másfél héttel hamarabb kezdődött a gyümölcsfák vegetációja. A virágzásban a kegyetlen fagyok beálltakor a kajszibarack járt a legelőbb, országos vonatkozásban mintegy 60–80 százalékosra volt tehető a virágzás mértéke. Több termelőnél is 80–90 százalékban károsodott az idei kajszitermés. Az őszibarack esetében a fagyos éjszakák időszakában csaknem 50 százalékos volt a virágzás mértéke.

„Az utóbbi években szinte már hagyománnyá vált, hogy az enyhébb telet követően megjönnek a tavaszi fagyok. Gyümölcstermelőink a kemény fagyos éjszakákon mentették a menthetőt. A fagyvédelemre mintegy 1,3 millió eurót költöttek. Majd később mutatkozik meg, hogy mennyire volt eredményes a védekezés. A virágzást követően 5-6 héttel lehet pontosabban felbecsülni a termés alakulását. Átlagos években csaknem 50 ezer tonnányi gyümölcs terem Szlovákiában. A fagyok miatt idén 30 ezer tonna gyümölcstermésre lehet számítani. Bizakodnunk kell a másodvirágzásban”

– mondta Marián Varga, a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Szövetségének az elnöke.

„A kamaránk április közepén kezdte el a márciusban és áprilisban beállt fagyok okozta károk felbecsülését. Minden érintettől várjuk a jelzést, nem csupán kamaránk tagjaitól. Akkor juthatunk pontosabb információkhoz, ha a felmérésbe a lehető legtöbb agrártermelő bekapcsolódik. Várjuk tehát a jelzéseket egyrészt a gyümölcstermesztőktől, de a gabona-, valamint a zöldségtermelőktől is. Az elmúlt évben kamaránk két nagy kárfelmérést végzett. A természeti károk által sújtott terület nagysága akkor meghaladta a 315 ezer hektárt, ami a szlovákiai mezőgazdasági földterület hatoda. A szárazság, a jégverések, valamint a vadállomány által okozott károk értéke megközelítette az 55 millió eurót. Az idei fagykárokkal kapcsolatos információkat május 4-ig gyűjtjük” – mondta el lapunknak Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője.