„A Duna mellett nincs veszély”

Mára 10 750 köbméteres vízhozamot jósoltak a Dunán, amely megközelíti a valaha mért legmagasabb értéket. Somogyi Tibor felvételeA Duna még Ausztriában is emelkedik, mire számítanak nálunk?

A Duna valóban árad, tegnap délelőtt 861 centimétert mértünk, ami másodpercenként 9 156 köbméteres vízhozamnak felel meg. Ma reggel hatra az előrejelzés 960 centiméterre szólt, ami másodpercenként 10 750 köbméteres vízhozamot jelent.

Milyen károkat okozhat ez a vízmennyiség a Pozsony alatti szakaszon?

Ezt nehéz megjósolni, mindenesetre a Duna töltéseit évszázados vízhozamra méretezték. Ezenkívül itt a bősi vízlépcső, amelyen osztható a vízhozam, főleg a dunacsúnyi zsilipeken keresztül az Öreg-Dunába, valamint az ártérre, de maga a tároló is képes bizonyos mennyiséget visszatartani. Mindezek lehetőséget adnak arra, hogy bizonyos mértékig fékezzük az árhullámot.

Mekkora vízhozamot jelent az évszázados víz?

Korábban a másodpercenkénti 10 400 köbméter számított ennek, de a jelenlegi hidrológiai viszonyok alapján már a 11 000 köbmétert tekintjük ennek az értéknek.

Valamikor a hazai Duna-szakasz legveszélyesebb részének a Medve–Szap közti rész számított. Sikerült ezt felszámolni?

Remélem, most egyetlen szakasz sem lesz veszélyes. Az említett szakaszon – ahol 1991-ben különösen nehéz helyzettel szembesültünk – felújítottuk és megerősítettük a töltést, és egy föld alatti résfalat is építettünk. Ezzel jelentősen fokoztuk a töltés biztonságát.

Elképzelhető, hogy a magas vízhozam miatt a töltések védelménél önkéntesekre is szükség lesz?

Az érvényes árvízvédelmi tervek szerint akkor számítunk a polgármesterek által biztosított segítségre, amikor harmadfokú készültség lép érvénybe. Egyes vállalataink megállapodást kötöttek velük erről.

Ez a vízhozam azt jelenti, hogy a Kis-Csallóközben újra víz alá kerül az ártér?

Ez egyértelműen bekövetkezik.

Értesüléseink szerint már tegnap újra nehéz helyzet alakult ki a Sülyi-tó környékén. Nem volna jobb kinyitni az előkészített helyeken és nem kockáztatni, hogy hasonlóan a március végén történtekhez, valahol szakad a part?

Nincsenek információim a pillanatnyi helyzetről. Az viszont biztos, hogy a márciusi eset után olyan intézkedéseket hoztunk, hogy a doborgazi vízellátó zsilip és a dunacsúnyi vízlépcső tevékenységének összehangolásával minimalizáljuk a partszakadások lehetőségét. Viszont egy, a mostanihoz hasonló árhullám esetén nem szavatolhatjuk, hogy nem lesznek károk.

Bős 4300 köbmétert enged át

Bős. Legmagasabb, harmadfokú árvízvédelmi készültséget hirdettek tegnap reggel a Duna csallóközi szakaszán. Ján Bahuta, a Dunai Vízügyi Igazgatóság bősi üzemének igazgatója lapunknak elmondta, hogy a bősi vízi erőmű közelében fekvő településeknek nincs mitől tartaniuk. Vajkán, Bodakon, Doborgazon legfeljebb a talajvíz emelkedése okozhat némi problémát. Itt az árvízvédelmi bizottság a talajvíz szivattyúzását rendelte el. Blahuta szerint a nagy árhullám nem okoz különösebb gondot az erőműben. A turbinák maximális vízáteresztő-képessége 4300 köbméter másodpercenként, az e fölötti vízmennyiséget a régi mederbe engedik. Az erőműn 24 órás állandó, készenléti, megfigyelő és tisztító szolgálatot tartanak. A bősi vízerőmű mind a nyolc turbináját működteti, ám egyiket sem járatja csúcsra, hogy a megnövekedett víztömeget gond nélkül átvezethessék az erőműn. (szp)