A diplomás szakemberek könnyen, a gimnáziumi végzősök nehezen helyezkednek el

A szakemberek kiemelik, a koronavírus-járvány kitörése rövid távon komoly következményekkel járt – átmenetileg csökkentek a fizetések, a kezdők nehezebben találtak szabad munkahelyet stb. A tanulmány célja azonban nem a járvány hatásának elemzése, elsősorban arra voltak kíváncsiak, a középiskola befejezése utáni első évben miként boldogultak a járvánnyal sújtott munkaerőpiacon a különböző szintű végzettséggel rendelkező fiatalok.

A 2019/2020-as tanévben összesen 44 624 végzőst regisztráltak a hivatalok, a legtöbben közülük (58,5%) a továbbtanulás mellett döntöttek. A felsőfokú oktatás mellett több mint 19 ezer fő határozott, a nők aránya e tekintetben magasabb (57%) volt. Az adatok alapján nagyjából 4 ezren választottak külföldi egyetemet. A végzősök negyede munkát vállalt, 8%-a bejelentkezett a munkaügyi hivatalba, körülbelül 5% pedig a hazai hivatalok nyilvántartásán kívül maradt. A fennmaradó 1,3% külföldön vállalt munkát, vagy anyaságira, illetve szülői szabadságra ment. Míg a tanulmányok folytatását főként a nők részesítették előnyben, addig a munkavállalás terén nagyobb arányban szerepelnek a férfiak, ők korábban lépnek be a munkaerőpiacra, s a dolgozó végzősök közel 63%-át férfiak alkotják.

Sok végzős, kevés munkahely

A regionális elosztást tekintve Eperjes megye dominál, ahol a középiskolai végzősök 16%-a található. A második és harmadik helyen Zsolna és Kassa megye végzett, valamint több mint 5 ezer végzős volt Pozsony és Nyitra megyében. A sereghajtók között szerepel Nagyszombat és Trencsén megye, ahol 4200 körül volt a középiskolai abszolvensek száma. „A végzősök regionális képviselete nem felel meg a végzősök számára alkalmas szabad munkahelyek kínálatának. Továbbra is érvényes, hogy az üres pozíciók koncentrációja magasabb nyugaton” – figyelmeztetnek az elemzésben, majd rámutattak, ez a tényező is jelentősen befolyásolja a fiatalok első lépéseit a munkaerőpiacon.

Az érettségi kevés

A vizsgált tanévben a legtöbben érettségi bizonyítvánnyal, szakképesítést igazoló okirat nélkül szereztek teljes középfokú szakirányú műveltséget. A leggyorsabban azok helyezkedtek el, akik felső középfokú szakirányú műveltséggel rendelkeztek. „Épp ellenkezőleg, azok a gimnáziumot végzettek maradtak átlagosan a legtovább munka nélkül, akik nem folytatták tanulmányaikat. Ez a jelenség azzal is összefügghet, hogy az érettségizők az érettségi után az ún. gap year mellett döntöttek és a következő évben tervezik folytatni tanulmányaikat” – véli Matúš Baliak, a tanulmány társszerzője. A szakértők emlékeztetnek, a gimnázium küldetése elsősorban az, hogy a további tanulmányokra készítse fel a diákokat, nem pedig a munkaerőpiacra való belépésre. Kiemelték, a munkaadók figyelembe vehetik azt is, hogy az adott jelentkező rövid időn belül a tanulás mellett dönthet, ezért nem érdemes hosszú távon számolni vele. Az adatok alapján az összes csoport közül ők vannak legtovább a munkaerőpiacon kívül – átlagosan 7 hónapot. Ez ráadásul nem kevés embert érint, az érettségi után nagyjából 11% nem tanul tovább. A foglalkoztatottság és a jövedelem szempontjából a legcsábítóbb ágazatok között az egészségügy és a gépészet szerepel. A másik oldalon, a legkevésbé vonzó területek közé a mezőgazdaságot sorolják.

A szakma aranyat ér

A duális képzést abszolváló végzősök kortársaikkal összehasonlítva jó eredményeket értek el, mind a foglalkoztatottság (2021 júniusában a végzősök 87%-a dolgozott), mind az átlagbér szempontjából. Azokhoz képest, akik hasonló szakot végeztek, de nem duális képzésben, átlagban havi 153 euróval többet kerestek. „Kiderült, hogy a munkakörnyezetben végzett oktatás a munkaerőpiacra való zökkenőmentes átmenettel jár. Ezek a biztató eredmények amellett szólnak, hogy támogassuk a duális oktatási rendszer kialakítását, amelyben jelenleg a szakközépiskolások mintegy 7%-a tanul nappali tagozaton” – áll a munkaügyi minisztérium lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Az érintett évfolyam bruttó átlagbére az első fél évben elérte a 995 eurót. Kiderült, a férfi végzősök ugyanazzal a szintű középfokú végzettséggel magasabb fizetést kaptak, mint a nők. Az elemzés során beigazolódott az is, hogy az ország nyugati részén, főként Pozsony megyében többet kerestek a végzősök (1097 euró). A legkevesebbet Eperjes megyében kapták – 2021 első fél évében csupán 928 euró volt a bruttó átlagbér. A magasabb szakvégzettségű fiatalok átlagbére elérte az 1213 eurót, a felépítményivel rendelkezők átlagosan 1052 eurót kerestek, a teljes középfokú általános műveltség birtokában lévők viszont mindössze 957 eurós átlagbérre számíthattak. „Az idő múlásával a végzősök egyre inkább meghonosodnak a munkaerőpiacon, amit a növekvő foglalkoztatás is igazol. A munkaerőpiacra való belépés nehéz körülményei ellenére a 2019/2020-as végzős év nagymértékben megbirkózott a járvány kitörésével” – jegyezte meg Matej Bělín, a Szociálpolitikai Intézet munkatársa.