A Magyar Fórum kampányában az egység csak látszólagos

Szeptember 30-án a Magyar Fórum 4 másik párttal (Občianské Demokrati Slovenska, Za regióny, Strana rómskej koalície, Demokratická strana) közösen küzd meg a választók szavazataiért. A tömörülés jogi hátterét a Magyar Fórum biztosítja. A formáció kampányát ezúttal ismét Mayer András marketingszakemberrel elemeztük, kampányelemző sorozatunk 7. részében. Mayer szerint az, hogy egy ötpárti szövetségről van szó, nem feltétlenül egyértelmű a választók számára. Az óriásplakátok mellett elhaladva az ember nehezen ismeri fel, melyik párt plakátját látja épp és kik annak a pártnak a tagjai. A Magyar Fórum körüli tömörülés kampányára nézve egyértelműen kiderül, Simon Zsolt pártja szeretne a legerősebben megjelenő fél lenni. Az ő pártja által ismert a formáció országos szinten, és az első hely a választási listán szintén Simon Zsolté. Ezáltal, a választók számára is úgy válik megjegyezhetővé a formáció, mint „a Magyar Fórum és a többiek”.

Simon alakja

Mayer szerint a listán található személyiségek közül egyértelműen Simon Zsolt a legkönnyebben megjegyezhető, hiszen ő szerepel a legtöbbet és neki van a legélesebb arcéle. Simon azok közé a politikusok közé tartozik, akik már évek óta meghatározzák a szlovákiai magyar közéletet, hisz több mint 20 éve van a politika színterén.

„Mondhatjuk azt is, hogy Simon egy nagyon tapasztalt politikus, ami előny. De az is felmerülhet bennünk, hogy ő egy letűnt kornak fennmaradt bástyája, ami negatív szereplővé is teheti”

– mondta a szakértő.

Személyes márkája talán azután domborodott ki, miután 2016-ban a Smer összeállt a Híddal, és ő otthagyta a Hidat. Mayer szerint, a saját meggyőződése mellett ezzel a lépéssel egy választói igénynek is eleget tett. A marketingszakember továbbá úgy véli, Simon személye azért is lehet megosztó, mivel eddig az MKP és a Híd színeiben is politizált – illetve volt kormánytag és képviselő –, jelenleg pedig már egy 3. párt, a Magyar Fórum mögött áll.

„Ez felveti a kérdést, hogy nem lesz-e előbb-utóbb egy negyedik-ötödik, vagy hatodik párt, ahol megpróbálja újrakezdeni, e miatt pedig veszít a hitelességéből”

– mondja Mayer.

Szerinte megfogalmazódhat az emberben az is, hogy Simon Zsolt egy olyan személyiség, akivel nehéz kijönni és szintén nehéz vele egy pártban maradni. Mayer állítja, Simonra kifejezetten az offenzív kommunikáció jellemző, ami nem feltétlenül számít pozitív személyiségjegynek a választók szemében. Simon sok más tapasztalt politikushoz hasonlóan a múltból él. Gyakran példálódzik olyasmivel, amit majd’ 20 évvel ezelőtt vitt véghez, még első miniszteri megbízása alatt.

„Azok a módszerek és válaszok azonban, amik 20 évvel ezelőtt még megfelelőek voltak, ma már nem biztos, hogy eleget tesznek a választók igényeinek”

– vélekedik Mayer.

Messze a parlament

Simon Zsolt és Pavel Macko, az ODS elnöke több sajtótájékoztatón is kimondták: meglesz az 5% és bejutnak a parlamentbe. Kampányukat is olyan szlogenekre építik, mint „Bízhatnak bennünk”. A marketingszakember szerint ez a fajta kommunikáció teljesen természetes, mivel egy pártkampányban leginkább reményeket árulnak. A Magyar Fórum körüli tömörülésnek az is a kezére játszik, hogy a 7-es számú listát sorsolták ki nekik, így a mitikus számot felhasználva beszélnek „szerencsés 7-esről” vagy „a 7-es lista 7 százalékáról”. Abban az esetben, ha valóban a bejutási küszöbön billegne a formáció várható eredménye, ez a narratíva akár pont megadhatná azt az átlendítő erőt, amely a bejutáshoz szükséges. A két legmegbízhatóbbnak tartott közvélemény-kutató intézetek, az AKO és a Focus szeptemberben 0,8%-ra mérték a Magyar Fórum tömörülésének a választáson várható eredményét, így az előbb említett kommunikáció inkább csak megmosolyogtatja az embert. Az alacsony eredmények egyben azt is jelentik, hogy abban a kicsi szavazóbázisban, amely elkötelezett a mozgalom mellett, tartani kell a lelket és Mayer szerint ezt pont az efféle – másoknak talán naivnak tűnő – kommunikációval tudják életben tartani.

Óriásplakátok

Simon Zsolt plakátjai az elsők között jelentek meg, még bőven a hivatalos kampányidőszak megkezdése előtt, ami a szakértő szerint egy nagyon ügyes húzás volt, hiszen a kommunikációs tér kézbentartásának látszatát kelthette. A plakátok vizualizációja azonban kevésbé volt szerencsés, hiszen a zöld háttér nem tűnik ki annyira a környezetből. Ezeken az első plakátokon Simon képe volt látható, mellette pedig piros „X” jelezte, hogy nem szeretnének sem maffiát, sem veszekedést, és zöld pipa jelezte, hogy biztonságra és fejlődésre törekednek. Egy másik típusú plakáton Robert Fico (Smer) sziluettje volt felfedezhető, az üzenet pedig: „Állítsuk meg a rosszat!” – vagy egyenesen – „Állítsuk meg Ficót!”. Érdekesség továbbá, hogy a formáció legtöbb marketingtermékében megjelennek a magyar nemzeti színek, azaz a piros-fehér-zöld, hívja fel a figyelmet Mayer. A formációból azonban csak egy platform magyar nemzetiségű. A hivatalos kampányidőszakban keletkezett plakátok többségén Simon már nem egyedül szerepel. Leggyakrabban a többi párt vezetőivel láthatjuk, regionális szinten pedig a helyi jelöltekkel. Ezzel szeretnék azt az érzetet kelteni, hogy nem egyszemélyes pártól van szó, hanem egy mozgalomról, amelynek több arca is van. A plakátokon megjelenő üzenetek is a társadalom mozgósítására utalnak, hisz olyasmiket olvashatunk, mint „Közösen sikerül!” vagy, „Együtt többen vagyunk”. Más típusú plakátokon személyek helyett üzeneteket olvashatunk. Mayer arra is figyelmeztet, ezek az üzenetek általában valamiféle örök igazságot próbálnak megragadni, ahelyett, hogy konkrét megoldásokat kínálnának konkrét problémákra.

Mozgalom?

Annak ellenére, hogy a kommunikációban törekszenek megmutatni, többen vannak, a sajtótájékoztatókon leggyakrabban Simon Zsolt mellett csak Pavel Macko tábornokot, esetleg Jozef Rajtárt látjuk. Esetenként felbukkannak a Magyar Fórum alelnökei, Gál Zsolt és Bindics László is, azonban ritkán látunk a sajtótájékoztatókon mondjuk női jelölteket. A kampányüzenetek Mayer szerint azért nem elég hatásosak, mivel nem keltik az emberben azt az érzést, hogy nagy a tét.

„Talán a »Közösen sikerül« a kampány fő üzenete, de ez kicsit olyan, mintha nem beszélték volna meg, mi is az, ami sikerül. Nem beszélték meg azt, hogy mi van, ha nem sikerül. Választóként így nem látom azt, hogy vége lenne a világnak, ha nem szavazok a Magyar Fórum jelöltjeire”

– vélekedik Mayer.

A mozgalom kommunikációjának kissé negatív hangvétele van abban az értelemben, mintha magukat mások fölé helyeznék.

„Azt üzenik, »Mi többek vagyunk, mint a többiek«, az azonban szintén nem derül ki, hogy kiknél többek”

– folytatja a szakértő.

A koalíció

Az a bizonyos egység, amit képviselni szeretnének, azonban a Magyar Fórum körüli tömörülés berkeiben sem működik a legjobban. Bár egy lista van és vannak egységes dizájnnal ellátott kampánytermékek, láthatjuk, hogy a különböző pártok egyenként teljesen eltérő kommunikációt folytatnak. Például, ha csak a roma koalíció – azaz az SRK kampányanyagait figyeljük – akkor azt megtudjuk, hogy a 7-es számú listára kell szavazni, azt azonban nem, hogy ezen a listán rajtuk kívül még mely pártok vannak. Az ODS-nek szintén van egy tematikus honlapja, ami azonban azt az érzést kelti az emberben, hogy egy egyszemélyes pártról van szó, ahol el lehet menni Pavel Macko tábornokkal kávézni. Mayer szerint ez a típusú széttartás, ami fellelhető az összes párt individualista kommunikációjában, valószínűleg azért van, hogy a lehető legegyszerűbben tudjanak szétválni, ha nem sikerül bejutni a parlamentbe.

Hiányos lista

Szeptember 30-án a szavazótermekben azzal szembesülhetünk, a 7-es listán a 150-ből csak 125 helyet töltöttek fel a Magyar Fórum körüli tömörülés képviselői. Simon Zsolt lapunknak azt nyilatkozta, szerettek volna teret hagyni a listán arra az esetre, ha más pártokból érkeznének hozzájuk személyek, hogy ne kelljen őket elutasítani. A párt azt kommunikálta, szeretnének szakértőket a listájukra venni, Mayer szerint a hiányos lista így akár azt az érzést is keltheti a választókban, Szlovákiában nincs 150 szakértő, akit a listára lehetett volna venni.

Közösségi média

A Magyar Fórum Facebook-oldalán szintén egy kevésbé egységes kommunikációt találunk, sok a telefonos fénykép és az amatőrebb tartalom. Mayer szerint ez nem feltétlenül rossz marketing, hiszen megmutatja, hogy a párt jelöltjei ugyanúgy hétköznapi emberek, időnként azonban azt az érzést is keltheti, a bejegyzések egy része átgondolatlanul került ki. A jelöltek bemutatkozó videókat is készítenek, ahol egy üveggömbből húznak elő kérdéseket, amelyeket megválaszolnak. Mayer szerint ez olyan, mintha a kérdéseket maguknak írták volna, illetve nagyon banális kérdéseket is hallhatunk, mint például: Mi a rossz tulajdonságod?

A videók megvágása szintén amatörizmusról árulkodik, hiszen több hiba is marad bennük. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Magyar Fórum erősen korlátozott anyagi forrásokkal rendelkezik, mivel a 2020-as választáson az Magyar Közösségi Összefogás listáján indult, ami után az állami támogatásból egy kisebb összeget kapott. A párt transzparens számlájából is kiderül, a kampány finanszírozását nagyrészt a párttagok személyes adományaiból fedezik. A bejegyzésekben azonban gyakran fordulnak elő nyelvtani hibák és elütések, ami a választó olvasatában a professzionalistás hiányának jele lehet.