A diétából is csipeget az állam

Az ebédjegyek nem egységesek, a cégtől függ, milyen értékben rendeli, de szabályozott az alsó határ, amely alá nem mehet. Januártól ez tehát 2,85 euró, míg tavaly 2,70 euró volt. Az étkezési hozzájárulás alsó határa azért emelkedett, mert nőtt a szolgálati utakra fizetendő napidíj (az ún. diéta) összege is, több mint 5 százalékkal. Az étkezési utalvány minimális értéke mindig a legalacsonyabb napidíj 75 százaléka. Ha a szolgálati út legalább 5 és legfeljebb 12 órás, a napidíj januártól 3,80 euró, ez tehát a legalacsonyabb összeg. Ha 12–18 órás szolgálati útról van szó, a napidíj 5,70 euró, ha 18 óránál hosszabb az út, 8,80 euró jár a munkavállalónak.
A külföldi szolgálati utak azonban már kevésbé lesznek előnyösek mind a munkáltató, mind a munkavállaló szempontjából. A kormány ugyanis, abbéli igyekezetében, hogy minél több bevétele legyen az állami költségvetésnek, szinte minden béren kívüli juttatásra egészségügyi járulékot vetett ki. Járulékköteles egyebek közt a végkielégítés, az osztalék, a nyereségrészesedés, a munkáltató által kerek jubileumokra adott jutalom, még az anyák napjára vagy a gyermeknapra adott ajándék is. Nem maradt ki az „áldozatok” köréből a külföldi szolgálati utakhoz járó napidíj és a mellé kapott zsebpénz sem. A napidíj adóköteles januártól, tehát a munkavállaló a megkapott napidíj után adózik, vagyis nettó bevétele ennyivel csökken. A napidíjhoz adott „zsebpénz” pedig már nem kötelező, ha a cég mégis kifizeti, egészségügyi járulékot kell belőle fizetnie, tehát emelkedik a munkáltatónak a dolgozóra fordított költsége.