A Csemadok kapta a Duna-díjat

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes méltatásában arról beszélt, hogy az 1949-ben létrejött, mára mintegy 50 ezres taglétszámú felvidéki civil szervezet mindig az ottani magyarság megmaradásáért küzdött.

A magyarság érdekében végzett munka elismeréseként adományozott díjat egy olyan kulturális egyesület kapta az idén, amely az "ahogy lehet körülményei között" mindig a nemzet szolgálatát végezte - fogalmazott.

Semjén Zsolt szólt arról: a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete néven, több mint hat évtizede létrehozott szervezet az idők során többször változott, de fennmaradt mint a magyarság érdekvédő képviselete. A pártutasításra létrehozott szervezet hamar a saját lábára állt és önálló utat kezdett - mutatott rá.

Semjén Zsolt azt mondta: a Csemadok-történet a kisebbségi magyar sors, az "ahogy lehet lét" tükre. A Csemadok üzenete az, hogy bárhogy változnak a korok, bármilyen politikai rezsimek és rendszerek vannak, "a magyarság és a magyarság szolgálata örök" - tette hozzá.

Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszédében emlékeztetett arra, hogy 23 éve kezdte meg adását a Duna Televízió, amely azért jött létre, hogy a 20. században szétszakított nemzetrészeket összekösse a magyar szóval és a magyar kultúra erejével.

Elmondta, a díjat azon személyek és egyesületek kapják, akik sokat tettek a magyar nyelv, kultúra ápolásáért, és a magyar identitástudat megerősítéséért. Az elismerést immár negyedszer ítélték oda, azt először Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója vehette át. Őt követte Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke, majd Tőkés László református lelkész.

A díjat Semjén Zsolt és Dobos Menyhért adta át Bárdos Gyulának, a szövetség elnökének.

Bárdos Gyula a díj átvétele után arról beszélt, hogy bár a pártállam hozta létre a szervezetet, lehetőségük nyílott anyanyelvükön, a magyar kultúrát és hagyományaikat ápolni.

Ha nem volna Csemadok, akkor nagyon rossz szellemi kondícióban lenne a felvidéki magyarság - hangsúlyozta Bárdos Gyula.

Szavai szerint a díj is hozzásegíti őket ahhoz, hogy tevékenységüket még erőteljesebben végezzék.

"Mi is, felvidéki magyarok a magyar nemzet részét képezzük" - hangsúlyozta Bárdos Gyula.

A Duna-díjat a Duna Televízió fennállásának 20. évfordulója alkalmából, 2012-ben alapították. A díjat évente olyan alkotónak vagy szervezetnek ítélik oda, aki vagy amely a Duna Televízió működéséhez, tevékenységéhez és céljai eléréséhez tevékenyen hozzájárult. Utóbbiak közül kiemelendő a magyar kultúra ápolása a határon túl.

A Duna-díjjal oklevél, Bencsik János képzőművész bronz Madonna-szobra és egymillió forintos pénzjutalom jár.

A Csemadok története

A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, ismertebb nevén: Csemadok, a legmagasabb taglétszámú és legkiterjedtebb szervezeti struktúrával rendelkező társadalmi-kulturális egyesület Szlovákiában, és egyben a felvidéki magyarság legnagyobb szervezete, több mint 55 ezer tagja és csaknem 500 alapszervezete van. 
    
A Csemadok 1949. március 5-én alakult meg Pozsonyban, Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete néven, innen ered a szervezet megjelölésére használt mozaikszó. Elődjének az első Csehszlovák Köztársaság megalapítása után megszűnt Felvidéki Magyarok Kulturális Szövetségét tartják. Tény, hogy a Csemadok Szlovákia Kommunista Pártjának támogatásával, s annak kezdeményezésére jött létre.
    
A magyar művelődési szervezettől az akkori kommunista vezetés azt várta, hogy  közvetítse a magyarság irányába a pártvezetés döntéseit. Ezeknek az elvárásoknak a szervezet akkori vezetése részben eleget is tett, de a szervezeti struktúra államilag támogatott kiépítése lehetővé tette, hogy olyan kulturális és hagyományőrző tevékenységet is folytasson, amilyenre azokban az időkben a helyi magyar közösségnek aligha lett volna esélye.
    
Ez a "kétarcúság" az alapítás után ugyan még évekig megmaradt a szervezeten belül, de a vidéki struktúrák tevékenységének fokozódásával a politikai feladatok mellett mind több társadalmi tevékenységet felvállaló Csemadok egyre inkább önálló utat kezdett járni.
    
A Csemadok a huszadik század ötvenes éveiben egy egész sor országos jelentőségű kulturális rendezvényt teremtett, köztük a Gombaszögi Fesztivált és a Zselízi Országos Népművészeti Fesztivált. Ugyancsak ezekben az években jött létre Révkomáromban a Magyar Területi Színház, a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes, majd valamivel később az Ifjú Szívek Magyar Népművészeti Együttes. A szervezet első sajtótermékét, a Fáklya havilapot 1951-ben alapították, ezt 1957-től felváltotta központi folyóirata, a Hét, amely egészen 1995-ig jelent meg.
    
A hatvanas években a némileg enyhült politikai légkörnek köszönhetően a szervezet erősödött, és 1968 őszén először megváltozott az alapszabályzata is. A hangulatváltozás egyik példája, hogy alig két évtizeddel az alapítás után a Csemadok az 1968-69-es demokratizálódási folyamatban is szerepet vállalt, vezetése a kommunista pártvezetés kifejezett utasítása ellenére szolidaritását fejezte ki a prágai tavasz kezdetét jelző ellenzéki aktivitásokkal.
    
A Gustáv Husák nevével fémjelzett "normalizáció" időszakának negatív következményei az időközben Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetsége nevet felvett Csemadokot sem kerülték el. 68-as tevékenysége miatt a szervezet számos választott vezetőjét kizárták, a reformdöntések túlnyomó többségét visszavonták, s magát a szervezetet a Művelődésügyi Minisztérium irányítása alá helyezték.
    
A huszadik század nyolcvanas éveit a magyarság társadalmi érdekérvényesítésének tekintetében a Csemadok legerősebb időszakaként tartják számon. Ennek mintapéldája annak az iskolaügyi törvénynek a megvétózása volt, amelyet 1983-ban az akkori szlovák kormány nemzetiségi osztálya terjesztett elő, s amely elfogadása esetén a magyar nyelvű oktatás felszámolását hozta volna magával.
   
A rendszerváltoztatás utáni első évek minden addiginál több - jelentős részben negatív - változást hoztak a Csemadok számára. 1989 után addig százezres taglétszáma közel felére csökkent, a politikai pártok létrejöttével érdekképviseleti ereje jelentősen visszaesett, s további társadalmi szerepvállalása is megkérdőjeleződött. A szervezet 1993-ban választotta új, jelenlegi nevét, ugyanakkor a folyamatosság megőrzése érdekében az eredeti Csemadok nevet is megtartotta. A kilencvenes évek első felében az állami támogatás összegének folyamatos csökkentése, majd annak 1994-ben történt teljes megvonása után a szervezet az anyagi ellehetetlenülés szélére került. Ebben az időszakban indult be Magyarországon a pályázati támogatások rendszere, amely segített áthidalni a csaknem minden anyagi hátteret nélkülöző éveket.
    
Az új évezredben a korábbiakhoz képest sikerült stabilizálni a szervezet működésének anyagi hátterét. A kultúra és a közélet szinte minden területére kiterjedő tevékenységet folytató Csemadok jelenleg a Bethlen Gábor Alaptól, valamint a szlovák kormányhivatal kisebbségi kultúrára szánt támogatási keretéből, helyi önkormányzatoktól kapott támogatásból illetve tagdíjakból, egyéb pályázatokból és rendezvényszervezésből tartja fenn tevékenységét. 2012-től a nemzeti jelentőségű intézmények listáján is szerepel.
    
A Csemadok legutóbbi - 2012 októberben tartott - alapszabály-módosító és tisztújító közgyűlése óta a szervezet elnöke Bárdos Gyula. Az akkori, 23. közgyűlésen jóváhagyott programot követve kulturális, hagyományőrző, közösségmegtartó és építő feladatainak felvállalása mellett olyan nyitott kulturális, társadalmi, és érdekvédelmi szövetségként működik, amely a felvidéki magyar civil társadalom működését segítve hangsúlyosan nyilvánít véleményt társadalmi kérdésekben is.
    
A szervezet legújabban megfogalmazott célkitűzéseinek sikeres megvalósítását mutatja, hogy összetett anyagi helyzete dacára az utóbbi időszakban évről évre sikerült növelnie az általa megvalósított nagyobb volumenű kulturális rendezvények számát, a magyar állam anyagi támogatásának köszönhetően pedig tevékenysége helyszínéül szolgáló ingatlanjai jelentős hányadát is sikerült felújítania.